Garr Reynolds Oszakában él, és arról ír, hogy kell megragadóan előadni. Hangsúly a megragadón. És hangsúly az előadnin. Egy prezentációnak bele kell markolnia a hallgató szívébe: vagy meg kell cirógatnia, vagy rozsdás vasszöget kell belevágnia, a lényeg, hogy a szív állapotának az előadás végére meg kell változnia. Egyébként minek előadni? El lehet küldeni csatolmányként egy kivonatot.
DIV.kepre2
{
background-image:
url('http://index.hu/cikkepek/totalcar/tesztek/pug308bem/.gdata/cikk/pug308bem_046.jpg');
background-repeat: no-repeat;
padding: 8px 4px;
color: black;
height: 350px;
}
DIV.kepre2 P
{
margin-top: 10px;
margin-left: 10px;
width: 490px;
}
I. KA-BLAMM!
Miért nem olvassa mindenki Garr blogját, a
Presentation Zent?
Ha valaha szép új autót mutatnának be egy tizenkettedik századi
katedrálisban, zenészekkel és elektronikával megtámogatva, kérem ne
mondjanak olyanokat, hogy „egy helyben állva is úgy tűnik, mintha
mozogna”. Mert ez a „holnap is lesz nap” és az „az nem lehet, hogy ne
legyen valahogy” autóipari megfelelője klisében. És egy dolgot jelent:
valaki lusta volt rendesen elvégezni a munkáját.
Képzeljék el, hogy eljönnek a Totalcarra, és azt olvassák, hogy „a
Ferrari motorjának hangja hasonlatos egy szimfóniához”. Nem gondolnák
azt, hogy
he?
Az ilyesmi úgy halad át a szíven, mint egy földrengés hullámai a
kemény kőzetrétegeken. Villámgyorsan és nyom nélkül.
Mondják inkább, hogy „Karin vagyok,
ez itt a legpengébb verda, amihez valaha textilt
válogattam, és ott van benne a lelkem, a kesztyűtartóban, a
szervizkönyv alatt, tessék megkeresni, vöröses”.
Szerény nördjavaslat
A nyolcas szériájú
Peugeot-k utódainak utódainál
el fognak fogyni a számok a háromjegyű kódok
végeiről (feltéve, hogy nem hexadecimális
számrendszerben vannak, de ez nem valószínű). Ezzel
párhuzamosan az Apple által készített Mac OS X operációs
rendszer valószínűleg elérkezik az Oroszlánhoz, ha csak nem
petymegezik el: minden verzió egy nagymacska nevét viseli, a
Gepárd, a Puma, a Párduc és a
Tigris
után most októberben jön ki a Leopárd.
Az OS X-ben az X valójában egy római tízes szám, ami pont
alkalmas lenne a …09-cel megszakadó sor folytatására. A két cég
pedig ezzel egyidőben köthetne egy stratégiai megállapodást,
és kifejleszthetnék a tökéletes felhasználói felületet
az autók számítógépeibe. Most, hogy holnap reggeltől
a mobiltelefon már ki van pipálva . Számítógépes felületek tervezéséhez ugyanis az
Apple-ön kívül a világon senki nem ért.
KA-BLAMM, szól ekkor az üstdob, és rőt köd kíséretében lehull
a lepel a Peugeot 308-ról, a nyolcas sorozatú Peugeot-k első
fecskéjéről.
És tudják mi az első reakcióm? Az, hogy szép. Erről
még később.
Kigyűjtöttem viszont a menedzserektől és dizájnerektől elhangzott,
szexuális értelmű szavakat. Ezek a következők:
Behatolás: úgy, mint
piaci penetráció, ami az elmúlt évben 7,4-ről 7,5 százalékra
változott. Yeah!
Gyönyör: úgy, mint
automobile pleasure, azaz magától mozgó plezúr.
Vibrátor: úgy, mint
ülésvibrátor, azaz Lane Departure Warning System
(Sávelhagyásra Figyelmeztető Rendszer).
Ez az a kamera, ami nézi a felfestett sávot, és rezegteti az
ülést, ha elbóbiskolva elkezdenénk sodródni a biztos halál
felé.
Ami egyébként még a vibrátor csődje esetén sem
biztos, hogy bekövetkezik, mert
a 308 tele van energiaelnyelő zónákkal és
légzsákokkal.
Hiába na, Franciaországban vagyunk.
Minden gyönyörűséges, vibráló behatolást felülmúl
azonban az a félmondat, amit az egyik előadó mondott, miszerint
„levadásztunk a parazita zajokat” (legalábbis az angol szinkrontolmács
szerint: „we hunted out parasitic noises”). Mindenki, aki találkozott
már a májmételyek és a
sisztoszomiázist
okozó hengeresférgek hangbéli megfelelőjével, tudja, hogy micsoda nagy
dolog ez.
Száraz Nyirkos tények a 308-ról
Az autót szeptembertől lehet majd kapni,
annyiba fog kerülni, mint a 307, azaz három és fél guriga körül
indul.
Lesz hozzá három dízel és három benzinmotor. A PSA Peugeot
Citroën és a BMW által közösen fejlesztett benzinesek:
- 1,4 VTi (90 LE, 136 Nm)
- 1,6 VTi (120 LE, 160 Nm)
- 1,6 THP (150 LE, 240 Nm), mint Turbo High Pressure,
azaz Magas Nyomású Turbó, ezt a
Peugeot 207 Féline kiadásában teszteltük nemrég
A dízelek (amik mostantól vagányak, mert háromszor ennyi
hengerrel egy HDi-motoros Peugeot 908
második lett Le Mans-ban ):
- 1,6 HDi (90 LE, 215 Nm), ez 120 gramm szén-dioxidot
termel kilométerenként - 1,6 HDi DPFS (110 LE, 240 Nm)
- 2,0 HDi DPFS (136 LE, 340 Nm)
Az utóbbi kettő turbója változó geometriájú: nem kell
Porsche 997 Turbót vásárolni!
Az autó 4276 mm hosszú (a 307-hez képest +74 mm) és 1498 mm
magas (-12 mmm), tengelytávja 2610 mm (ugyanannyi), szélessége
1815 mm (+85 mm).
A választható gumiméretek: 195/65R15, 205/55R16, 215/55R16,
225/45R17 és 225/40R18. A drámaian leleplezett piros autón
a katedrálisban természetesen ez utóbbiak voltak, jól
is nézett ki.
A Michelin fejlesztett az autóhoz egy új abroncsot, Michelin
Energy Saver néven, a sajtóanyag szerint ez „20 százalékkal
optimalizálja a gördülési ellenállást”, bármit is értsenek
optimalizálás alatt. 15 és 16 hüvelykes méretekben létezik, ha
nagy dög tizennyolcas kerekeket akarunk, hogy jól nézzen ki az
autónk, akkor a felár mellett olvadó sarki jégsapkával és
haldokló bébifókákkal fizetünk.
Váltóból van ötsebességes kézi (illetve a 2,0 HDi-hez
hatsebességes), és Tiptronic típusú, kézzel is kapcsolható
automata.
Az autó tömege
1277 és 1421 kilogramm között mozog,
felszereltségtől függően. Ebből háromféle van, Comfort, Premium
és a csúcs Féline, azaz Macska. Az első kettőt fel lehet
turbózni egy-egy plusz felszereltségi csomaggal.
De vajon mit gondol az autóról Bálint Zsófia, a Peugeot
Magyarország PR igazgatója, aki civilben
űrhajós társam ? Nézze meg:
II. Gótika
Zürichtől vadvirágokkal dúsan hintett mezőkön haladunk a bemutató
helyszíne, az elzászi
Guebwiller város
Murbach apátsága felé. Az apátság az
Archeopteryx
építészeti megfelelője: az a hüllők és a madarak közötti, ez pedig
a román és a gótikus építészeti stílus közötti átmenetet kapja
el.
A gótikát elsősorban a könnyedség különbözteti meg a romántól. Nem
vaskos, brutális támfalak hordják az épület súlyát a földig, hanem
rafinált támpillérek és boltívek. Nem lőréseken kémlelik a benne ülők a
külvilágot, hanem magas ívű üvegablakokon.
Nem véletlen, hogy itt vagyunk. Mert amíg a román
hódít például az amerikai autóiparban – gondoljanak csak a
Chrysler 300C-re –,
a Peugeot (és a Citroën) határozottan a gótikával szemez.
Semmi nem mutatja ezt jobban, mint
a vezető feje búbjáig húzott szélvédő, és a 308-hoz is
rendelhető üvegtető.
Nínó Karotta szerint sofőrként nézve a magas ívű szélvédő a
legnagyobb dolog, ami az utóbbi években az autótervezésben történt.
Nem lesunyt nyakkal, felfelé kémlelve figyelhetjük az
utat, egy felülről zavaróan a látótérbe lógó izével, hanem
csak úgy. Ahogy a világot egyébként figyeljük.
Mint valaki, aki jellemzően jobb hátul ül egy autóban, ugyanezt
állíthatom az üvegtetőről az utasok viszonyában. Hátul ülni, kényelmes,
dőlt pozícióba helyezkedni, és
az orr hegyétől centikre kezdődő tetőkárpit helyett légköri
tüneményeket szemlélni: páratlan élmény. Volt szerencsénk a
napokban egy hasonló konstrukciójú autóban, a Citroën C4 Picassóban,
megtenni négyezer kilométert , és pontosan ugyanolyan élmény a 3786.-nál is,
mint a beleüléskor volt. Ha vesznek ilyen autót, vagy a PSA csoport
bármelyik modern termékét,
és csak egy nagy extrára van pénzük, ne gondolkodjanak
tovább.
Szuper ötlet!
Ugye milyen irritáló, ha a gyerek felpakolja a kalaptartóra a
pulóverét, és aztán, amikor elálmosodik, még a tetejére biggyeszti
a könyvét is? Nem lehet kilátni tőlük.
A 308 kalaptartója bizonyos felszereltségeknél fedeles
rekesz, két kallantyúja van, így egyaránt nyitható az
utastérből, és a csomagtartó felől is. A gyakorlati hasznát így
állva nem lehet felmérni, de nekem messze a kedvenc
apróságom.
Továbbra sincs viszont megoldva a hátsó fejtér. Igaz, egyszer
megnéztem, és 188 centiméteres magasságommal a fehér férfiak felső
három százalékába tartozom.
Áthághatatlan fal a modern mérnöki tudomány előtt egy
ilyen méretű test kényelmes elhelyezése egy autóban hátul? A Peugeot
308-nak már az elődje is a tágas beltérről szólt, ennek ellenére hátul
a fejem
egyszerűen nem fér el. Lehet hogy ez a probléma önt nem
érinti, tehénkedő üléspozícióval és alacsonyabb testmagassággal
orvosolható, de én szeretek egyenesen ülni, a boka vonalában végzett
kettős amputációt pedig egyelőre még mérlegelem.
Nagyszerű viszont, hogy az ajtók tárolórekeszeit másfél literes
palackokra optimalizálták.
Tovább internacionalizálva az amúgy is nemzetközi autógyártást, az
autót egy brit tervezte. A kezét valószínűleg ugyanúgy szárított
oroszlánbéllel kötötték gúzsba, mint a teljes Peugeot modellpaletta
bármelyikének készítőjét,
az autó ugyanis tökéletesen hozza a mai kötelező
Peugeot-kellékeket. És a British Racing Green sem került fel a
választható színek listájára. Van helyette Lacertasárga, amivel
valószínűleg pompásan lehet
szakítani az úton, az orvosi szaknyelvben ugyanis a
laceráció kifejezés valamilyen képlet szakadását jelenti.
Viszont
ennél sokkal nagyobbra tátott Peugeot-szájra
számítottam. Még jobban kilógó nyelvvel. Ehhez képest teljesen
harmonikus, nincs az a zavarbaejtő érzés, hogy egy planktonevő
cetcápa (
Rhyncodon typus) érkezett vendégségbe kiakadt
állkapoccsal.
Ha végignézik a képgalériát, gondoljanak arra, hogy ez egy elég
nehezen fotózható autó, különösen a magam szerény fotográfiai tudása
áll bele hamar a falba. Nem egy
Ferrari F430,
amiről fenthagyott lencsevédővel is lehetne jó képet csinálni. Fotókon
viszonlag jellegtelen autó benyomását kelti, de élőben, még ha nem is
egy
Citroën C4-szerű
formai vihar, határozottan szép látvány (főleg az opcionális rácsos
hűtőmaszkkal). A feneke különösen,
fotókon nagy potroh, élőben viszont furfangosan ível,
és egyáltalán nem túl nagy. És bele lehet pakolni 432 liter cuccot.
III. A szokásos tiráda a funkcionális dizájn haláláról
Ki kell ragadnom egy bekezdést a sajtóanyagból, mert sötét felhőket
fest:
„Hátul vízszintes vonalak »nyújták el« az autót, a hatás szándékos,
azt a benyomást kelti, hogy a 308 elemében van az úton, sőt, eggyé
válik vele. A nagyméretű hátsó ütköző is ezt az érzést erősíti,
különösen a csúcsmodellben, ami stílusos diffúzorpanelt is tartalmaz –
a 407 kupéhoz hasonlóan –,
melyen két krómbetét kipufogók látszatát kelti.”
Szóval miért kell kipufogók látszatát kelteni? És a Peugeot
különösen sáros az ilyesmiben. Ha jól emlékszem, a
207CC dízelmotoros változatán látható az a kipufogómegoldás, ami egy, a világba
meredő, makulátlanul csillogó krómcsőből, és egy,
a nyílása előtt szemérmesen lekanyarodó, láthatatlan, tényleges
kipufogócsőből áll. Hogy ne kormozza össze a dízelfüst az
autót, de azért mégse maradjunk szégyenben egy kályhacsöves rizsrakéta
mellett a pirosnál.
Az a baj ezzel, hogy nem őszinte. Nem szellemesen csalafinta forma,
nem a szemet játékosan megtévesztő forma, hanem egyszerűen hazug forma.
És miért? Mert nemhogy nem következik a funkcióból, teljesen ellentmond
neki.
Ide vezet az autók mérnöki és formai tervezése között évről
évre mélyülő szakadék. Pedig teljesen szükségtelen. A
funkcionális dizájnnál szebb filozófiát még nem talált fel senki. Ha a
forma a működésből következik, a működés pedig megkíván egy formát,
akkor a végeredmény egyszerűen szép lesz, és nem kell ilyen
hülyeségekkel foglalkozni.
És egészen biztos vagyok benne, hogy
emiatt tűnik ma egy 16 hüvelykes kerék szánalmasan
aprónak, míg negyven évvel ezelőtt a jövőből visszaküldött
Lamborghini Miura 15-ös magnézium Campagnolói harmonikusak voltak. Ma
gyakorlatilag nincs sportautó 19, de inkább 20 hüvelykes kerék alatt,
és a 308 is a 18-as kerekekkel néz ki igazán jól.
Zenés kisfilm a bemutatóról
IV. A rénszarvasok remekül úsznak
Ha jól tudom, statikus autóbemutatót egyedül a Peugeot rendez.
Furcsa műfaj. A bruttó 18 úton töltött órából például három telt a 308
társasáságban, ami a maga 17 százalékos hatékonyságával nehezen
indokolható. Kompenzálnak, sőt
túlkompenzálnak a nyűgért a brilliáns francia ételek,
amik végeláthatatlan tálakon érkeznek. Mindegyikük apró műtárgy,
ízelítőnek itt a százmillió, csokoládéba mártott eper közül néhány, és
képzeljék még hozzá a legszebbet, amit sajnos nem fotóztam le: apró,
női likőröspohárban szervírozott vaníliafagylalt, a tetején egy darab
tökéletes málna, és kiáll belőle egy vékony mandulás karamell-lap.
Nem rossz állapot viszont a száraz pezsgő és a sonkába tekert
sárgadinnyegömb, hogy elgondolozzunk az autón.
A 308 újabb lépés abba az irányba, amerre az autóipar sok éve halad.
A pompás izoláció irányába, az automatizmus irányába,
Spielberg
Különvéleményének
távvezérlelt, mágneslebegtetésű kapszulái felé.
Menekülünk az autóktól.
Ragasztott üvegpanelekkel zárjuk ki a zajt, dizájner illatpatront
illesztünk a középkonzolba,
krúzkontrolunk, ha falnak megyünk, túléljük. Az autó,
amit megismertünk gyerekként, a vas, amiben kézzel tolunk
fogaskerekeket, ami hörög, ami megöl, ha nem vigyázunk, annak nemsokára
vége.
Érthető.
Szívás azon dolgok sora mind, amik az autót autóvá, azaz szerethető,
rajongással megtölthető mechanikává teszik. Az ilyesmik csak
autóbuziknak valók.
Ha ésszerű emberek vagyunk, menekülünk tőlük.
Mint a nyári tundra fekete szúnyogfelhőjétől a folyókban alva úszó
rénszarvasok.
Ha kedveli a hozzáértő fotográfusok
által végzett munkát, és megnézné a Peugeot 308-at más szögekből
is, mint amikben én fényképeztem le, lapozza végig az
autó hivatalos sajtófotóiból készült galériát (van benne kép a pontos
belső és
külső méretekről is).
További cikkeink
