Elátkozott elektronika

Előzés közben leálló motor, hirtelen elsötétülő fényszórók, titokzatos teljesítményvesztés - ez nem egy autós horrorfilm forgatókönyve, hanem a való világ. A manapság gyártott személygépkocsik high-tech fedélzeti elektronikája a jármű összes fő egységét ellenőrzi - vagy éppen összezavarja.

hirdetés

Elátkozott elektronika

Régebben legalább tudta az ember, hogy mi a baj. A
zárlatos gyertya, a beégett megszakító vagy a bedugult porlasztó
megjavítása akár az út szélén is lehetséges volt, és lehetett menni
tovább. Manapság viszont a sokat látott Sárga Angyalok is gyakran csak
széttárják a kezüket, autószállítót hívnak, és tanácstalanul annyit
mondanak a tulajdonosnak: fedélzeti elektronika.

Egy ismerősöm autója például az ausztriai síelés egyik reggelén nem
volt hajlandó elindulni. A család kénytelen volt a vakációt megszakítva
vonatra szállni, a garanciális járművet hazaszállították, majd otthon,
a szervizben próbálva azonnal beindult az addig makacskodó, tízmillió
forint feletti értékű jármű. Másnak éjszakai
előzés közben eloltódtak a lámpái, majd rövidesen a motor is
leállt. Én is vezettem már olyan néhány ezer kilométeres
tesztautót, melynek egyszer csak minden ok nélkül töredékére csökkent a
teljesítménye. Javítás egyik esetben sem volt szükséges, a kocsi
újraindítás után úgy működött tovább, mintha mi sem történt volna.

Elátkozott elektronika

A személyi számítógépek használóinak ez a trükk nem új. Ők már régen
tudják:
ha rakoncátlankodik, vagy lefagy a gép, egyszerűen újra kell
indítani, és minden a régi lesz. A különbség csak annyi, hogy
az autó esetében katasztrofális következményei is lehetnek a rendszer
pillanatnyi gyengélkedésének. Nem egy balesetnek volt már oka a
hirtelen leálló, vagy teljesítményéből jelentős mértékben vesztő
motor.

Az ilyen helyzetektől ma már szinte csak a Ladák és Trabantok
védettek, az utóbbi öt-tíz évben készült személygépkocsik java része
erősen veszélyeztetett.
Az autógyártók megpróbálják elbagatellizálni a
problémát, de egy nevét eltitkoló szakember elmesélte, hogy
volt olyan új típusuk, melyhez hónapokig hetente küldött
szoftverfrissítést a gyár, melyet titokban, a kötelező szerviz
alkalmával installáltak az autók fedélzeti rendszerén. Az egyre
szaporodó meghibásodások azt jelzik, hogy a mechanikus korból nem olyan
egyszerű átlépni az elektronikus korba, mint azt sok autótervező
gondolta.

Elátkozott elektronika

A hibák oka sokféle lehet. Szoftverproblémák, túlbonyolított
rendszerek, konstrukciós hibák és korrózió is lehet a gondok
kiváltója. Pedig az autók elektronikája sokkal robusztusabb, mint az
asztali számítógépeké. Hiszen a rázkódás és a nagy
hőmérsékletingadozások mindennapos velejárói az autózásnak. Ezért az
autók elektronikus rendszereinek reakcióideje különösen rövid, és a
meghibásodásokat öndiagnosztizáló komponensek beépítésével próbálják a
minimálisra csökkenteni. A költségkímélés miatt azonban nem lehetséges
például a repülőgépiparban bevett szokást alkalmazni, ahol a gépek
fedélzetére minden biztonság szempontjából fontos egységből kettőt
építenek be.

Elátkozott elektronika

Ha a program fut,
elvileg nem történhet baj, hiszen a szoftver nem kopik,
bármilyen sokat is használják. A probléma inkább az, hogy egy
autóban többféle szoftver dolgozik egyidejűleg, és ezek bizony néha
"összeakadnak". Az autóipar gőzerővel próbálja egységesíteni az
operációs rendszereket, de ez a folyamat még messze nem ért véget.

Volt olyan pár éve bemutatott prémium modell, melyet még fél évvel a
bemutató után sem vehettek át magyarországi tulajdonosai, mert az első
néhány példány elektronikája rendszeresen megbolondult, a kocsi csak az
akkumulátorsaru rövid le- és visszakapcsolása után működött
tökéletesen. A hiba kiküszöböléséhez pedig hónapokra volt szüksége a
gyárnak, mert a laboratóriumi körülmények között minden tökéletesen
működött.

Elátkozott elektronika

Aztán itt vannak az időjárás által okozott problémák.
Hiába nyúzzák a gyárban a szabadesés többszörösével gyorsítva a
vezérlőegységeket, hiába fagyasztják mínusz negyven, és forralják plusz
százhúsz fokon őket, a hibák kiküszöböléséhez ez sem elég. Van olyan
autógyár, ahol nagyfeszültségű vezeték alatt és villanymozdony mágneses
mezejében is tesztelik a berendezéseket - vélhetően valós esetek
példáján okulva.

Elátkozott elektronika

A legtöbb hibát egyébként az egyszerű kábelcsatlakozók
okozzák. Ha érintkező felületük aranyozva lenne, az sok bajt
megszüntetne, de ezt szinte senki nem tudja megfizetni. Ráadásul a
vadonatúj autók csatlakozóival is sokszor baj van. Szétrázódnak,
bepárásodnak, por kerül beléjük - szerencsétlen autószerelők pedig
gyakran az őrület határán állnak, amikor sokadszorra jelenik meg
ugyanazzal a hibával egy autó a szervizben - de a diagnosztikai
berendezés nem észlel semmit.

A régebben egyszerűen orvosolható hibák is végzetessé válhatnak
az elektronikával telezsúfolt autóban. Tapasztalt autószerelő
mesélte az esetet, amikor a szervizbe behozott, multiplexelt elektromos
rendszerű luxusautónak nem világított a belső lámpája. Az izzó jó volt,
akárcsak a kapcsoló is, végül egy több száz ezer forintos vezérlőegység
cseréjével sikerült csak orvosolni a filléresnek tűnő hibát.

Ennek ellenére az autógyártók vadul elektronizálnak olyan dolgokat
is, amire nem lenne szükség. Persze ezzel nem járnak rosszul. Hiszen a
bonyolult rendszerek diagnózisára csak a méregdrágán dolgozó
márkaszervizek képesek, az olcsó autószerelők pedig az egyre ritkábban
előforduló mechanikus hibákból kénytelenek túlélni valahogy. Az
alkatrészek nagy része javíthatatlan, meghibásodás esetén cserélni
kell, ami jóval több pénzt hoz a konyhára. Nem csoda, hogy az afrikai
országokban a fekvőlámpás Mercedes vagy az 504-es Peugeot még mindig
nagy kincsnek számít - ezeket még diagnosztizáló számítógép nélkül,
villáskulccsal és kalapáccsal lehet javítani.