Ötven éves a törésteszt-szimuláció. Bármennyire hihetetlen, már a házméretű számítógépek idején felvetôdött a gondolat, hogy a drága, tényleges autót használó, és nehezen reprodukálható tesztet modellezéssel helyettesítsék. A General Dynamics HYGE rendszere volt az elsô használható szisztéma.

 
 
 
   


Eredetileg a fekete dobozok lehetséges sérüléseinek
tesztelésére alkották. A közlekedési mérnökök hamar rájöttek, hogy
a berendezés az autógyártásban is kiválóan használható. A rendszer
fizikai és szoftverelemekbôl áll. Minden valós ütközési szituáció
modellezhetô vele. Rezgéshullámokat hoznak létre, mérik azok
továbbhaladását az anyagban, majd a mérési eredményeket
számítógéppel elemzik.


Az autó valamennyi biztonsági eleme
ellenôrizhetô vele. A vizsgálat úgy történik, hogy legyártásra
kerülô autó tényleges alkatrészeit is alkalmazzák, azokra
szenzorokat helyeznek, mérik az elôre meghatározott impulzusra
fellépô fizikai változásokat. A rendszer
a világ 60 nagy tervezôműhelyében ma is működik,
megbízhatósága +/- 2%.

 
 
 
 

A HYGE jelentôsen csökkentette a
gyártáselôkészítés költségeit, de még mindig drága volt.
Az igazi áttörés 1983-ban, a PAM-CRASH szoftver üzembe
állításával következett be. Egy VW Polo frontális ütközését
szimulálták CRAY 1 számítógépen. Ekkor a PC-ipar még gyerekcipôben
járt, az IBM elsô asztali gépeinek teljesítménye nem érte el egy
mai Palm-ét.


A következô logikai lépés
az utasok biztonságának szimulálása volt, olyan passzív
biztonsági elemeké, mint a légzsák, biztonsági öv, stb. Használata
úgymond feleslegessé tette az érzékelôkkel telezsúfolt bábukat (a
legtöbb gyártó a teljes biztonság érdekében ma is elvégzi a
hagyományos, fizikai teszteket).

 
 
 
   

A számítógépek teljesítményének drasztikus
fokozódása lehetôvé tette a lemezdeformáció, melegedés, és más
dinamikai változás
egyidejű, ráadásul valós idejű szimulálását. A programok
szervesen beépíthetôk a CAD (a tervezô) szoftverbe, variációk
ezreit lehet napokon belül lefuttatni, az eredmények grafikusan
megjeleníthetôk.


Mára elértük, hogy a program PC-n is fut, így
kisebb gyártók is megengedhetik maguknak, nincs szükség
százmilliós számítógépekre. A komplex folyamatok pontos utánzásához
azonban ma is szuperszámítógép teljesítménye szükséges. (A feladat
majdnem olyan bonyolult, mint egy maghasadás szimulációja.)

 
 
 
 

A mai szoftverek együttműködnek anyagvizsgáló
programokkal, mint pl a PAM-SOLID, valamennyi autógyártásban
felhasznált anyag, fémek, műanyagok tulajdonságai digitális
modellek által elérhetôk. Méretezhetôek, képesek multiprocesszor
rendszereken futni,
létezik duplaprecíziós változat a kényes biztonsági célokra,
és egyszeres az elôzetes próbákhoz.


Akárcsak a gumik tesztelésénél, a töréspróbánál
sem elégednek meg a virtuálisan kapott eredményekkel. Ez csak az
elsô próba, kiszűrhetôk a vakvágányok, rengeteg idô és pénz
spórolható.
Ezután jönnek a modellek (szintén számítógépes kontrollal,
esetleg az öreg HYGE), végül sok behuzalozott autót is összetörnek.
Aztán már csak a tulajdonos töri az autót, ha az elôzetes próbák
sikeresek voltak, magát megkímélve.

Posztós János
Posztós János