Elterjedt szokás a járművekbe épített számítógéprendszerek ócsárlása. Pletykák keringenek a szaksajtóban a repülôgéprôl, melynek fedélzeti vezérlôrendszerét felszállás közben újra kellett indítani, mert az unatkozó utasok túl sok játékprogramot indítottak el, és lefagyott a menetirányításért is felelôs szerver.
A valóság szerencsére messze áll a rémfilmek világától. A
repülôgépek és autók fedélzeti komputere
sokkal megbízhatóbb, mint az otthoni és irodai pc-k,
köszönhetôen az alkalmazott beágyazott (embedded) rendszereknek.
 |
|
| |
|
A személyi számítógépek nagyon hasonló
felépítésűek, leginkább a futtatott szoftverben különböznek. Ezért,
ha például egy autó műszereinek irányítását szeretnénk rábízni,
problémák garmadájába ütközünk, és
csak kínnal-keservvel tanítható az operációs rendszer a
speciális feladatokra (közben a gép ezernyi más funkciót is tudna,
amelyeket egyáltalán nem használunk ki). Ezért bukott meg
valamennyi próbálkozás a Windows csatarendbe állítására. Még a
legbonyolultabb számítási feladatokkal rendelkezô autószámítógép is
speciális, köznapi értelemben erôsen lebutított vezérlôelektronikát
használ.
Ezeket az ún. beágyazott rendszereket
kifejezetten egyetlen célra fejlesztették ki, ezért egymástól
teljesen eltérôek (egy digitális kamera komputerét lehetetlen volna
pl. lambdaszonda szabályozásra használni). Általában egy (néha
több) processzorból, az azt kiszolgáló minimális újraírható
memóriából (RAM) és a vezérlésért felelôs operációs rendszert
tartalmazó ROM (csak olvasható memória) állnak.
Néhány chip felel a be/ki műveletekért. A hardvereszközök számának
minimális
(egy lapkán elférnek) volta kikapcsolja a bonyolult rendszerek
véletlenszerű meghibásodásából eredô hibafaktort.
A processzor (központi egység) általában 32 bites csökkentett
utasításkészletű (RISC) chip, több neves gyártó műhelyébôl is
kikerülnek, találkozunk Intel, Motorola, IBM fejlesztéssel is.
Tulajdonképpen ugyanezek a szívek dobognak egy-egy márkásabb asztali
számítógépben is. Közös jellemzôjük az
alacsony fogyasztás, kis hôleadás, és nagy környezeti tűrés.
Szemben az asztali rendszerekkel nem védhetô ki az elektromágneses
sugárzás, a nagy hô, vagy éppen a nedvesség zavaró hatása.
| |
|
|
|
Az operációs rendszer típusonként változó,
alapvetô jellegzetessége a kis méret, lefagyásbiztonság. (Több
vadászbombázó az OS/2 egy floppynyira zsugorított verziójával fut.)
Mivel a manapság divatos multimédiával szemben egy autóban (vagy
más járműben) nagyon kevés az input adat,
nincs szükség egetverô számítási teljesítményre.
Megjeleníteni sem kell a számítási eredményeket, csupán a megfelelô
céleszközhöz kell vezérlô jelet eljuttatni, így gyors buszra sincs
szükség.
A sok bizonytalanságot okozó grafikus
megjelenítés kizárása, a hardverorientáltság ezeket a rendszereket
bombabiztossá teszi. Természetesen még ilyen feltételek
mellett is elôfordulnak programozási hibák, ebben az esetben az
adott szériát vissza kell hívni, vagy szervizben frissíteni a
programot.
Az autókba is mindinkább betör a multimédia, ennek kiszolgálására a
beágyazott rendszer nem mindig elég (bár egyes processzorok, pl. a
Motorola G4, óriási számítási potenciállal rendelkeznek), ilyenkor
további, már a hagyományos pc-re emlékeztetô alrendszerrel bôvítik a
szisztémát. Ezek pl. a CAN buszon keresztül kommunikálhatnak a központi
vezérlőegységgel (vagy egységekkel), gyakran azonban teljesen
függetlenné teszik ôket, hogy semmiképp ne ránthassák magukkal a
létfontosságú elemeket.
A beágyazott rendszerek biztonságát bizonyítja, hogy az oly
rettegett y2k probléma is teljesen elkerülte, egyetlen leállásról sem
érkezett hír.
Vírustámadástól sem kell tartani - egyelôre! -, hiszen nem éri
meg a fáradságot a speciális rendszer fertôzése, meg egyébként is csak
a gyárban, vagy a szerelôműhelyben juttathatnák be a kórokozót.
Akit eddig az tartott vissza a számítógépes vezérlésű autótól, hogy
életét féltette,
nyugodtan lazíthat. Lefagyások néha vannak, de ezek általában a
tesztelés alatt felszínre jutnak. Sokkal több galibát okozhat a GPS, a
fedélzeti multimédiarendszer.
További cikkeink
