Jobb úthálózat, olcsóbb útdíjak, könnyebb tuningolás - ezek a Tisza Párt vállalásai | Totalcar

Kétharmados többséggel győzött a Tisza Párt. Az új kormánnyal rengeteg változásra számíthatunk, ami az elmúlt 16 évvel ellentétben papírra van vetve, hiszen a Tisza Párt írt egy több száz oldalas választási programot, ami A működő és emberséges Magyarország alapjai nevet kapta. Ebben rengeteg területet érintenek, köztük az infrastruktúrafejlesztést, ami magába foglalja a közúthálózatot, a közösségi közlekedést és az autózást is. Itt vannak a legfontosabb vállalások.

Jobb útminőség és új utak

A Tisza programjában kiemeli, hogy a magyar közúthálózat nagyon leromlott állapotban van, főleg a hidak, valamint a két- és háromszámjegyű utak. Kritizálják, hogy az előző kormány a GDP 0,18 százalékát fordította a közutak fenntartására, miközben a visegrádi országoknál ez 0,26 százalék.

Programjukban vállalják, hogy országos kátyúmentesítési és átfogó közútfejlesztési programot indítanak, aminek prioritása a két- és háromjegyű közutak lesznek. Emellett a közlekedésbiztonság fejlesztésével is foglalkoznak: a baleseti adatok alapján azonnali beavatkozásokat hajtanak végre (forgalomlassítás, biztonságosabb csomópontok, jobb felfestések és megvilágítás), különös tekintettel a települési főutakra és az agglomerációs átmenő szakaszokra. A leggyakoribb veszélyforrásokat is visszaszorítják – vagyis a gyorshajtást, ittas vagy drogos vezetést és mobiltelefon-használatot.

Karbantartás mellett új szakaszok megépítését, kivitelezését és befejezését is vállalják. Többek között ilyen:

  • az M0-ás nyugati szakaszának előkészítése,
  • az M1-est Kecskeméttel összekötő M200–M8-as,
  • az M9-es,
  • az M49-es,
  • a települési elkerülő utak építéseinek felgyorsítása,
  • megépítik a Galvani-hidat és a Soroksári-Duna-hidat, kötöttpályás közlekedéssel,
  • Szegeden új Tisza-hidat építenek, vasúti és tram-train kapcsolattal.

Mindezt úgy szeretnék kivitelezni, hogy a visegrádi országok szintjére növelik az útfelújítási és üzemeltetési forrásokat, üzemeltetési létszámokat, valamint számítanak az uniós forrásokra is.

Csökkenő útdíjak, újragondolt parkolási rendszer

A Tisza Párt szerint a magyar útdíjak magasak és a fuvarozóknak a régióban nálunk kell a legtöbbet fizetniük, amely végső soron beépül a termékek árába. Probléma, hogy a magyar autópályák építése és üzemeltetése európai összevetésben kimagaslóan drága, az MKIF Zrt. 35 éves koncessziós szerződése pedig túl hosszú. A fuvarozók díjrendszere összetett és átláthatatlan, több, egymásra rakódó díjelemmel (rendszerhasználat, ellenőrzés, bírságkezelés, koncessziós költségek), amelyek közül nem mind indokolható közvetlen szolgáltatással.

A fotó még a kamionos tüntetésen készült tavaly decemberben Fotó: totalcar.hu

Ezekkel kapcsolatban a Tisza Párt programjában azt vállalja, hogy újratárgyalják az útdíjrendszerhez kapcsolódó koncessziós szerződést és feltételrendszert, amit szükség esetén felbontanak és kedvezőbb feltételekkel újrakötnek. Felülvizsgálják a teljes útdíjrendszert, hogy az egyszerűbb, átláthatóbb és olcsóbb legyen. Az új rendszer célja, hogy világosan lássuk, hogy a befizetett díj mire szolgál. Az útdíjak elemeit az útfenntartási és üzemeltetési költségekhez igazítják.

Emellett új P+R parkolókat hoznak létre, a parkolási rendszert egységesítik, fokozatosan kivezetik a parkolóautomatákat, a bevételt pedig teljes egészében az önkormányzatok kapják.

Jó hír a veteránosoknak és tuningolóknak + zöldítés

Üdvözlendő, hogy a Tisza Párt külön figyelmet szentelt a veterán és hobbiautók (vagyis tuningautók) legális üzemeltetésére. Felvetésük szerint jelenleg több százezer olyan átalakított autó van, amire az engedélyezési vizsgáztatási rendszer nincs felkészülve. Probléma, hogy az átalakítás fogalma jogilag túl tág, így egy apró módosítás is előzetes hatósági engedélyhez kötött, ami többlépcsős, lassú és nem egységes. Míg más európai országokban sok alkatrész előre minősített, addig Magyarországon szinte minden egyedi elbírálás alá esik.

Emiatt egyszerűbb, olcsóbb és kiszámíthatóbb szabályozást ígérnek az átalakított, veterán és hobbiautók számára. Egységes országos szabályokat alkotnak, specializált vizsgaállomásokkal, digitalizált ügyintézéssel és átlátható veteránminősítéssel. És mindeközben olcsóbbá is teszik az eljárásokat.

Továbbá az elektromobilitást is szeretnék támogatni, de nem csak a közösségi közlekedésben, hanem magánszemélyek számára is. Utóbbit roncsprémiumként szeretnék, vagyis támogatást kap, aki lecseréli környezetszennyező autóját elektromosra. Hogy ezt pontosan hogyan tervezi a párt, az nincs részletezve.

A vasút a legszívósabb, de a reptér sem egyszerű falat

A vasúti hálózat és a vonatállomány hibáit hosszasan sorolják a programban. Ezek lényege, hogy a teljes ágazat elavult, megbízhatatlan. Ennek egyik oka, hogy 15 éve leállították a fejlesztéseket, több száz kilométernyi vidéki vasúti mellékvonalat zártak be. További probléma, hogy a nagyobb városok környékét kivéve a helyközi autóbusz-közlekedés jelentősen ritkult, egyes esetekben meg is szűnt. Kezelendő problémának tartják, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kapacitása és szolgáltatásai nem tartanak lépést az utasforgalom növekedésével. Hiányolják, hogy nincs kötöttpályás közlekedési mód a reptérre.

A vasút fejlesztését nem lehet egyetlen ciklus alatt behozni, így egy 15-20 évre szóló, nemzeti konszenzuson alapuló programként kezelik. Ezt a cseh, lengyel és osztrák minták alapján szeretnék megtervezni széles társadalmi és szakmai támogatással. A fejlesztéshez egy stabil hazai költségvetési forrást rendelnek, amit unióssal kombinálnak. Felszámolják a vasúti pályahibák miatti lassújeleket, valamint a biztosítóberendezési és felsővezeték-hibákat. Átállítják a MÁV és a GySEV pályaműködtetését minőség- és teljesítményalapú finanszírozásra, hogy ösztönözzék a jó pályaminőség fenntartását és csökkentsék a késéseket. A vasútfejlesztésbe a HÉV-hálózat teljes körű felújítása is beletartozik. A fő távolsági vasútvonalakon legalább 100 km/h-s állomástól állomásig mért átlagsebességet ígérnek, amely 160-200 km/h-ra alkalmas pályák fejlesztését jelenti. A vasúthálózat mellett a pályaudvarok és állomások rendbetételére is ígéretet tesznek.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztése sem egyciklusos projekt, 15 éves fejlesztési programmal terveznek. Ennek részeként sor kerül a kapacitások fejlesztésére, a BUD Cargo City további bővítésére, a gyorsforgalmi út korszerűsítésére, valamint új vasúti kapcsolat kiépítésére a repülőtér, Budapest belvárosa és az ország többi része között. A fejlesztés során viszont a környéken élőket is figyelembe veszik, kezelik majd a légiforgalom növekedése miatt fokozódó zaj- és forgalmi terhelés káros hatásait, hogy megőrizzék a környéken lakók életminőségét - ennek módja nincs kifejtve.