Minden autós rémálma, hogy a sötét fellegekből nem esőcseppek, hanem jégdarabok hullanak alá. A nyári zivatarok hatalmas károkat tudnak okozni a szabad ég alatt parkoló autókban; a viharos szél fákat dönthet rájuk, nem szólva a jégeső következményeiről. (Egyébként jégesőről akkor beszélünk, ha a lehulló jégdarabok átmérője eléri, vagy meghaladja a 0,5 centiméter átmérőt.)
A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a viharkárok mintegy 10-12 százalékát fakidőlések és ágtörések okozzák. Ugyanakkor évente több ezer jégkáros bejelentés is érkezik a biztosítókhoz a nagyobb viharok után.
Jégkár esetén az autósok többsége sajnos hoppon marad.
Először: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) nem erre a célra találták ki. A kgfb tudniillik csak akkor nyújt fedezetet, ha a biztosított jármű egy másiknak okoz kárt. Természeti károk esetén ez a biztosítás nem fizet, még akkor sem, ha a fa közterületről dőlt rá az autóra. A kgfb-t arra találták ki, hogy gépjárművek egymásnak okozott kárait az okozó biztosítója ki tudja fizetni a vétlen félnek. Miután elvileg valamennyi, közúti forgalomban résztvevő autó rendelkezik kötelező biztosítással, a gépjárművek egymás közti balesetében nem maradhat kár kifizetetlenül.
Másodszor: egy jól megkötött casco biztosítás viszont (legalább részbeni) fedezetet nyújthat a viharkárokra. A „jól megkötés” ebben az esetben azt jelenti, hogy a casco az elemi károkra is kiterjed. Ugyanakkor a szerződésben vállalt 10-20 százalékos önrészt a károsultnak kell állnia. Továbbá: a biztosító kizárólag a javítás költségeit téríti meg, az autó esetleges értékcsökkenését nem. Százszázalékos kártérítés rendkívül ritka, fogjuk fel a cascót inkább kárenyhítésnek.
Bár kötelező cascót kötni rájuk, a lízingelt autók is gyakran kártérítés nélkül maradnak. Ennek oka a „költségminimalizálási szemlélet”, azaz olyan, jellemzően olcsóbb biztosításuk van, ami maximum az önhibából fakadó közúti balesetek és autólopások kárrendezésére terjed ki.
Harmadszor: ha nincs casco, fakidőlésnél azért van némi mozgástér a kártérítésre. (Jégverésnél nem, hacsak az égieknél nem találunk felelőst.) Ha ugyanis bizonyítható, hogy a kidőlt fa beteg volt, vagy az útkezelő (önkormányzat, társasház) nem gondoskodott a karbantartásról, akkor járhat kártérítés. Azt is jó tudni, ha a kidőlt fa vagy a letört ág, amelyik az útpadkától két méteren belül van, az még az út kezelőjéhez tartozik, nekik kell gondozni és ellenőrizni a növényeket, ők tartoznak értük felelősséggel.
A hazai bírósági ítélkezési gyakorlat szerint nem elvárható, hogy parkolás előtt a fák állapotát ellenőrizzük.
Összefoglalva: a Magyarországon forgalomban lévő autók alig 15-20 százaléka rendelkezik olyan teljes körű biztosítással, amely elfogadható kártérítést nyújt jégkár esetén. A megelőzés viszont erre a természeti katasztrófára is mindig rendelkezésedre áll: lehetőségek szerint parkolj garázsban vagy fedett területen, illetve használj takaróponyvát. Megéri.
További cikkeink
