Egy körforgalom sokszor hasznos, segít a forgalom gördülékenységében. Viszont vannak esetek, amikor egy átlagos körforgalom nem elég hatékony, ilyenkor jönnek képbe a turbó- és a többsávos körforgalmak. De az utóbbi, főleg a kétsávos sokaknak már túl bonyolult, ezért nem is úgy használják, ahogy azt kellene.
A csömöri Auchan-Decathlon- Next Stop trió előtt van egy kétsávos, öt ki-bejáratos körforgalom, amit gyakran használok. Az esetek döntő többségében nem az első lehetőségnél fordulok le, ezért szabályszerűen a belső sávba sorolok – már ha tudok.
Ugyanis meglepően sokan nem tudják, hogy ez kétsávos (a felfestés lekopott, bár néhol még látható), ezért sokan középen haladnak. Aki pedig tudja, hogy kétsávos, azok többsége csak a külső sávot használja, még akkor is, ha a negyedik kijáratot célozza. Aki pedig használja a belső sávot, azok kisorolás nélkül rántják a kormányt a kijárat felé. Ezeket évek óta tapasztalva mindig egy kérdés jár a fejemben:
Tényleg senki sem ismeri a kétsávos körforgalmat?
Ez alá magamat is besorolom, hiszen nem lehet mindenki hülye, csak én helikopter. Ezért kutakodtam, hogy mi lehet a teljes téboly háttere, és mit ír az ilyen körforgalmakról a KRESZ. A helyzet az, hogy gyakorlatilag semmit és vannak a helyzetet további bonyolító tényezők.
A KRESZ szűkszavú
A KRESZ-ben kevés információt találunk a körforgalmakról, a többsávosról meg pláne. Az egyértelmű információk kivételével (ne tolass és ne fordulj meg benne) olyan plusz szabályok érvényesek a többsávos, koncentrikus körforgalom esetén minthogy:
- Ha az első lehetőségnél tervezel kihajtani, akkor a behajtásnál nem mehetsz be a belső sávba,
- a körforgalomból való kilépés előtt a külső sávba kell átsorolni,
- többsávos körforgalomban a sávváltás szabályai érvényesek, tehát aki irányt változtat jeleznie kell és elsőbbséget kell adnia.
Viszont a koncentrikus körforgalmak többsége mérete miatt nem használható úgy, ahogy a papírforma megköveteli. Maradva a csömöri példánál, ha a Decathlon irányába hajtanál ki, akkor a benzinkút után kéne kisorolnod, de a két kijárat között alig tíz méter lehetőséged van belsőből a külsőbe sorolni és onnan kihajtani – ez a valóságban csak úgy kivitelezhető, hogy a belsőből hajtasz ki, amit ugye nem szabad vagy már a benzinkút előtt a külsőbe sorolsz, de ez sem szabályos, mert a külső arra van, hogy a legközelebb kijáraton kihajts.
Mindenhol picit más
A hagyományos, egysávostól eltérő körforgalmak a Kreszprofesszor (Pető Attila) szerint azért is kicsit bonyolultabbak a magyarok számára, mert itthon egészen a '90-es évekig nem voltak elterjedtek a körforgalmak, így annak használatát nem is oktatták. Ez már természetesen nem így van, de ez is okoz egy kisebb fennakadást az olyan körforgalmakban való navigálásra, mint amilyenek a Liszt Ferenc reptér közelében vannak.
Ráadásul minden ország kicsit máshogy szabályozza ezt a körforgalom-típust, emiatt pedig sehol sem használják elegendő magabiztossággal. Van ország, ahol a belső sávban haladónak elsőbbsége van a külső sávba soroláskor, de van, ahol nincs ilyen szabály, a többség mégis íratlan szabályként betartja. Ezek az apró eltérések bőven elegendőek ahhoz, hogy itthon is mindenki kicsit máshogy tudja jobban az ilyen körforgalmakra vonatkozó szabályokat.
Egyértelmű szabályozással feloldható lenne a probléma, de az a baj, hogy ez így marad. A Kreszprofesszorral beszélgetve megtudtam, hogy az új KRESZ készítése során szóba került, a kétsávos körforgalmak szabályozása, de elvetették, így marad a mostani fejetlenség és az egyéni értelmezés. Öröm az ürömben, hogy ilyen körforgalmakat egyre ritkábban építenek és a meglévőket is szép lassan átalakítják, tipikusan turbósítják.
Alább pedig szavazhattok, hogy mi lehetne a megoldás, maradjanak-e a kétsávos körforgalmak?
További cikkeink
