Kreszprofesszor: 2,5 millió forint volt pályafutásom legdrágább B-kategóriás jogosítványa
2026. január 1-től léphet életbe az újraírt KRESZ. A szakmai bizottság már benyújtotta a javaslatokat, ami március végéig a kormány asztalára kerül, és várhatóan nyár elejéig el is fogadják, ezt követően körülbelül fél év maradhat a tananyagok, a vizsga és az oktatók felkészítésére. Minderről Pető Attilával (Kreszprofesszor) és dr. Szőcs Károllyal, az eduKRESZ e-learning tananyagot fejlesztő E-Educatio Zrt vezérigazgatójával beszélgettünk, de szóba került a 2,5 millió forintos jogosítvány és az oktatók átlagéletkora is.
Közzétéve:
2025. 02. 25. 07:05
Pető Attila szerint a mostani KRESZ-megújítás mértéke az 1975-ben megírt, 1976-ban életbe lépett rendeletcsomaggal fajsúlyos, az elmúlt 49 évben számos alkalommal módosították a jogszabályt de ezek jelentősen kisebbek voltak. Egyszerűbb, korszerűbb, betarthatóbb és a tanulók számára is érthetőbb módon kell frissíteni a KRESZ-t, hiszen míg rengeteg országban 30 oldalba belefér a komplett tananyag, addig a magyar rendszerben 300 oldalas a közlekedési szabályok leirata, amiből a diákok készülhetnek. Tervek szerint lecserélnék az olyan nehezen érthető kifejezéseket, mint a segédmotoros kerékpár, a mezőgazdasági vontató, a várakozás vagy a párhuzamos közlekedésre alkalmas út, és persze a módosításokat is több ponton a realitás felé szeretnék közelíteni a tervek szerint.
Négymilliónál is több személyautó fut az utakon, az elektromos rollerekre is fel kell készülni
2000 óta közel megduplázódott az autók száma az utakon, és az elmúlt 5-6 évben már az elektromos rollerek is mindennapi résztvevői a nagyvárosok forgalmának, így ezzel komolyabban foglalkozik az új KRESZ. Az elektromos rollerek kapcsán kettéosztott megoldás várható, a korlátozott teljesítményű, 25 km/h-nál gyorsabban haladni nem képes rollereket – az applikációkon keresztül bérelhető rollerek is ilyenek itthon – jelentős részben a kerékpárosokra érvényes szabályok szerint sorolnák be, míg a nagyobb, az erősebb gépeket a segédmotoros kerékpárnak, vagyis a 45 km/h-ra korlátozott végsebességű robogónak feleltetnék meg, ezértvezetői engedélyhez kötnék a használatukat a kötelező biztosítás és a bukósisak kötelező használata mellett.
Emelkedhetnek a sebességhatárok: autóúton 120 km/h-s, autópályán pedig 140 km/h-s sebességhatár lesz alapértelmezett, a teherautók, buszok és utánfutót vontató járművek pedig már lakott területen kívül mindenhol 90 km/h-ra gyorsíthatnának a jelenlegi 70 km/h helyett, ez utóbbit a Kreszprofesszor tapasztalatai szerint a kamionosok nagy része már most is így alkalmazza akár az M0-son.
Nem csak személyautóból, jogosítványból is bő négymillió van itthon, az exponenciálisan gyorsuló tendenciát pedig jól mutatja, hogy az összes kategóriát nézve már körülbelül egymillió tanuló a 2012 óta létező e-learninggel, vagyis digitális távoktatásban szerezte meg a jogosítványt.
Jelenleg párhuzamosan fut, tehát a tanuló által választható a hagyományos tantermi oktatás is, de Szőcs Károly elmondása szerint legalább 10 százalékkal jobb a sikeraránya a digitális megoldásnak, ami egyenletesebb minőségű oktatást nyújt, a mai generáció tanulási igényeinek jobban megfelel, és időben is rugalmasabb: aki siet, az néhány nap alatt ledarálhatja a tananyagot, aki kicsit lassabb, az viszont akár hónapokra is elnyújthatja a tanulását. Persze nem csak ez az oka az e-learning képzés sikerességének: az eduKRESZ felületén a tanulók azzal a kezelőfelülettel, és olyan gyakorlókérdésekkel találkoznak, amivel a vizsgán is.
Automata váltóval sokkal olcsóbb a jogsi, de van példa 2,5 millió forintos tanfolyamra is
Jelenleg 10 ezer forint körül van egy gyakorlati autóvezetési óra, vidéken lehet találni olcsóbbat, de Budapesten sokkal drágábbak is vannak. A vizsgaközpont korábbi közleménye szerint ma egy tanuló a kötelező 30 óra helyett nagyjából 49 órát vezet, mire vizsgára alkalmasnak minősíti az oktató, ami azt jelenti, hogy reálisan csak a gyakorlati órákra közel félmillió forintot költhet el a diák, azonban sokan nem számolnak ezzel és az anyagiak miatt függesztik fel a tanulást, amivel kiesnek a megszerzett rutinból, így még tovább elhúzódhat a képzés.
Kreszprofesszor elmondása szerint ma félmillió forintból jogosítványt szerezni csak optimális esetben lehet, nem ritka, hogy egymillió forint közelébe kerül a végösszeg, személyes rekordere pedig egy olyan tanuló, aki 240 óránál jár, ennek megfelelően 2,5 millió forintot költött el eddig, és még nincs a kezében a rózsaszín kártya.
Az anyagi terhet valamelyest enyhítheti, ha behozzák a családtagi oktatás lehetőségét: a terv szerint a kötelező óraszámot teljesített, de még plusz órákra szoruló tanuló gyakorolhatna tapasztalt, közlekedési bűncselekményt el nem követett, az esetleges baleseti felelősséget vállaló rokonával a vizsga előtt, ami az oktatói szakmát persze erősen megosztja, sokan féltik emiatt a bevételüket. Pető Attila szerint viszont ez nem ördögtől való gondolat, ráadásul manapság is előfordul, csak illegális keretek közt zajlik. Ez a megoldás segítene azokban az időkben is, amikor erős oktatóhiány van, ilyen volt például a COVID-időszak, amikor hónapokat kellett várni KRESZ-vizsga után az elérhető oktatókra, most nagyjából beállt egy stabil rendszer, amiben néhány hétnél többet nem kell várni az oktatókra, hacsak nincs valamilyen speciális igénye a tanulónak.
Jelentősen egyszerűbb a jogosítványszerzés ma is, ha a tanuló az automata váltót, és az ehhez kapcsolódó korlátozást választja, ráadásul egészen jó átjárás van az oktatás közben a kézi és az automata váltós hibrid képzésben is, ahol a forgalmi szituációkat, az autó alapvető kezelését és mozgását a diák egy automata váltós, könnyen vezethető autón szerezheti meg, majd az oktatás második felétől kipróbálja magát a kézi váltóval, és ha el tudja sajátítani a kuplung és a váltó kezelését, akkor azon vizsgázhat le. Kreszprofesszor szerint viszont a kézi váltó szinte minden esetben megnöveli az óraszámot, automatával konkrétan olcsóbban lehet jogosítványt szerezni. Hiába 16 év a magyar autók átlagéletkora, szerinte néhány év múlva nagyon kevesen akarnak majd kézi váltóval vizsgázni, ő sem tervez egy idő után manuálissal oktatni.
Az oktatók átlagéletkora viszont nehezen csökken, és a generációk közti különbség is egyre inkább felüti a fejét. Nyolc-tíz éve volt átlagosan a legnagyobb különbség az oktatók és a tanulók életkora között, akkor körülbelül 54 éves volt egy átlagos magyar oktató, és bár hivatalos statisztika nincs a mai helyzetről - mondta a Kreszprofesszor, aki szerint most sincs elég fiatal utánpótlás. Viszonylag magas a belépési küszöb, drágák a tanfolyamok, autót kell venni – mert az oktatók túlnyomó többsége vállalkozóként saját autóval oktat –, és az ő piacuk is telített, így nem garantált, hogy egy kezdő oktató azonnal rogyásig írhatja a naptárát.
Felkészülni...
Kemény munka vár az eduKRESZ tananyag fejlesztőire és az oktatóanyagot író szakmai csoportra is: állításuk szerint az idén nyári elfogadástól a 2026. januári átállásig tartó fél év kell is, mire minden elkészül, és nyilván okoz majd kellemetlenségeket, hogy a december 27-én vizsgázók még a régi tananyagból adnak számot, míg január 3-án már az újból érkeznek a kérdések a vizsgázóknak. Az irány persze jó, a változások pontos és teljes listája pedig várhatóan még tavasszal megérkezik, az E-Educatio Zrt. pedig a jogosítvánnyal rendelkezőknek is készül egy olyan, bárki által hozzáférhető tananyaggal, ami a régi és az új rendszer különbségeit taglalja, hogy azok is találkozzanak a változásokkal, akik nem most szereznek jogosítványt.
A Kreszprofesszorral és dr. Szőcs Károllyal készült beszélgetésünket a heti Égéstérben hamarosan meghallgathatjátok!
További cikkeink
