“Nagyon nem szerettem volna megírni ezt a posztot, de sajnos muszáj. Július elsején, szombat hajnalban meghalt a fiam az Árpád hídon történt közlekedési balesetben, még folyik a nyomozás. Mivel nincsen tapasztalatom egy ekkora veszteség kezelésében, feldolgozásában, első fájdalmamban írtam néhány hozzászólást a témában néhány nyilvános közösségi oldalon (azt gondolom, a körülményekre való tekintettel érthető az indulatos megfogalmazás) – akkor úgy érezve, a bennem kavargó érzelmek egy részének kiadása azokban a hozzászólásokban segíthet a gyászfolyamatban. Az említett hozzászólásokat a média egyes „szorgalmas” munkatársai kimásolták, majd újságírási célokra felhasználva leközölték azt mind az online, mind a nyomtatott platformjukon – melyeket azóta több online hírportál és közösségi oldal is átvett. Bár tisztában voltam azzal, hogy nyilvános, bárki számára hozzáférhető, amit írok, nem gondoltam olyan következményekre, hogy azokat bármely médium felhasználja a témában azt sugallva, hogy tudatosan a médiában, (az adott lapnak) tettem nyilatkozatot. Nem gondoltam továbbá, hogy olyan valótlan tényt közölnek, hogy telefonon elértek bennünket. Ezúton közlöm, hogy sem én, sem egyik családtagom sem nyilatkozott egyetlen médiumnak sem – írásban és telefonon sem. Nem üzentem továbbá a baleset okozójának, nem mondtam olyat, hogy „milliárdos csemete ölte meg a fiamat” (mert egyes közösségi oldalakon ilyen megnyilvánulást is „idéztek tőlem”, amit én sosem mondtam), hiszen még folyik az eljárás és nem ismerem a balesetben érintett egyik embert sem. Családunk is fontosnak tartja, hogy felhívják a figyelmet a problémára, ugyanakkor a magunk részéről nem szeretnénk megszólalni a témában. Köszönjük a sajtó minden munkatársának, ha tiszteletben tartják a kérésünket és gyászunkat és nem írnak valótlan dolgokat. Jogkövető állampolgárok vagyunk, bízunk az igazságszolgáltatásban.”