Feladó: valaki Címzett: valaki Tárgy: valamiről Dátum: valamikor Szervusz Tibor! Nem tudom, hogy zavarhatlak-e ilyen kérdéssel, és azt sem tudom, hogy éppen te tudod-e a választ. Na mindegy; a lényeg, hogy használt autót akarok venni max. 1,3 millióért. A szempontjaim: legyen kényelmes és jól felszerelt, menjen elfogadhatóan, ne fogyasszon nagyon sokat és nézzen ki jól kívül és belül is. Néhány nap keresgélés után beláttam, hogy ezek így együtt eléggé leszűkítik a kört (úgy látom hogy a legszűkebb keresztmetszet a "nézzen ki jól belül"). Két tippem van magamnak: Alfa Romeo 156 és Lancia Lybra. Mindkettőből az 1.9 JTD kombi felé húz a szívem és a célszerűség is. DE: szabad-e 10 éves JTD-t venni? szabad-e 10 éves Alfát, illetve Lanciát venni? milyen "gyenge pontokat" kell mindenképpen ellenőriztetni vásárlás előtt? melyik márka ajánlott inkább? KöszönettelKarsai Krisztián
Kedves Krisztián,
most azt kellene írnom, hogy nem szabad. De nem írom. Most az összes francia/német/japán/koreai autó hívő felsikolt, hogy ne engedjem, hogy egy ember tönkretegye magát. Az emberek ugyanis imádják rákényszeríteni a véleményüket másokra. Ha így gondolkodnék, most azt kellene írnom, hogy vegyél egy Toyota Avensist, 1,6-os benzinmotorral. De hová lenne így a világ?
Továbbá, az nem lehet, hogy minden nap hányingerrel ülj be az autódba.
Azonban, vannak bizonyos dolgok, amelyekre fel kell készülnöd. Például, döntened neked kell, én maximum több oldalról világíthatom meg a kérdést.
Ha ezek új autók lennének, és mondjuk 2000-ben kérdezted volna, melyiket vedd, egyértelműen az Alfát mondtam volna. Mert újonnan jobb autó volt. Arról nem is beszélve, hogy egy Alfa 156-nál csak egy autó lehet szebb: a 156 SW. Még ha kisebb is a csomagtartója, mint a Lybra kombié.
De ma 2010-et írunk, is itt bejön egy újabb tényező. Az Alfát alapvetően a sportos, hajtós emberek veszik, a dízelt pedig azok, akik még sokat is futnak vele. Mennyi a sok? Évi 20 ezer kilométernél még nem éri meg. 30 ezer? Talán csak ennyi. Az mára 300 ezer km, még akkor is, ha véletlenül kevesebbet mutat a km-számláló.
Hiába hasonlóak a műszaki alapok, a Lancia Lybrát inkább egy nyugisabb réteg választja, nekik szól. Bár a gyári kommunikáció szerint ugyanaz a futómű is, valójában jóval lágyabb hangolású, és egyszerűbb konstrukció a Lanciáé, mint az Alfáé. Elöl sima MacPherson, szemben a 156-os kettős keresztlengőkarosával, az Alfa ennek köszönheti a sportos kormányzását (és a közel 12 méteres fordulókörét). De hátul is teljesen más konstrukció a Lanciáé. A lágyabb hangolás miatt nehezebben veri szét magát és az utasteret a futómű az Alfák állandó problémája, hogy valami kiverődik a sok lengőkar közül.
A Lanciának talán nem tiporták ki a belét sem annyira, mint a temperamentumosabb alfások. Persze, mindkét tábortól elnézést, biztos vannak kivételek, de az arányok biztos ilyenek.
A Lybra mellett szól, hogy valamivel tágasabb, és a kombi rakodónyílása is egész normál méretű. Viszont lényegesen kisebb a választék a piacon, mint Alfából. Ha ránézel a Népítéletre, az is feltűnhet, hogy a lybrások meglepően elégedettek, míg az Alfáknál arányaiban több a negatív és közepes ítélet. A Lancia viszont, a ritkasága miatt bonyodalmakat tartogathat: ha alkatrész kell, nehezebben kapsz, bontóban is alig találsz, csak az erre specializáltaknál. Nem tudom, hogy hol élsz, de mielőtt döntesz, nézz szét a környéken.
Még mielőtt ezt hinnéd, hadd tisztázzak valamit. A Lybra nem egy jó autó, még a vele egyidősekhez viszonyítva sem túl tágas, bólogat, mint egy hintaló, a rádiója (hiába kap Bose plecsnit) szánalmasan szól. De tényleg olasz jó ízléssel van megcsinálva a belseje, bár az olasz autók utastere drámai sebességgel képes lelakódni, főként, ha Alcantara. Szóval nem a gyári fényképekből kell kiindulni, azok a 10 évvel ezelőtti állapotot tükrözik.
Ha a vásárlásra kerül a sor, érdemes odafigyelni a szokásos dolgokra: törésnyomok, kopogás a futóműből, egyenesen megy-e, satufék esetén bekapcsol-e az ABS, hűt-e a klíma, ég-e valami visszajelző. (Ha nem ég, persze az sem jelent semmit, simán kiforrasztják a műszerből.) Légzsákfedelek épek-e, jók-e az illesztések, hézagok, nincs-e félrekopva a gumi, egyenesen megy-e az autó.
És itt jön a JTD-motor. Ezt mindenképp érdemes megvizsgáltatni egy dízelesnél, pl Bosch műhely, jók-e az injektorok, kompresszió, turbó állapota. Óriási, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy óriási előny, ha nem túl régen cseréltek benne injektor-sort, mert az 150 ezer kilométeren túl szinte garantáltan tönkremegy minden common-rail dízelben, bármikor, a javítás ára pedig közelít az autó értékéhez. Ja, és ha a kuplung kopott, gondolatban add hozzá a kéttömegű lendkerék árát az alkatrészhez. Ez a helyzet, és nem véletlen, hogy ugyanennyiért átlagban egy 3-as BMW, C-Mercedes vagy egy A4-es Audi 4-6 évvel idősebb. Kábé ez tükrözi a járművek műszaki értékét, fenntartási költségeit és életkilátásait.
Ha a fentiek után maradsz mégis a Lybránál, vedd kérlek fontolóra az 1,8-as benzinmotort, ha esetleg az Alfára csábulsz el, akkor viszont mindenképpen a kétliterest. Ne a kisebbeket, azokkal jóval több a baj.
Úgy tűnik, az autókeresés kezdeti fázisában vagy, és kicsit túlzottan leszűkítetted a kört. Nem feltétlenül az a baj, hogy két olasz autóra. Egyrészt, ha kimész az utcára, láthatod, hogy ezek a kocsik is részt vesznek a forgalomban, tehát nem igaz, hogy állandóan a szerelőnél állnak.
Viszont, ha már leírtad a célszerűség szót, hadd tegyek hozzá valamit. Az ésszerűség jegyében talán jobban járnál egy Fiat Stilo JTD kombival, mert ugyanannyiért: modernebb, nagyjából feleannyit idős, ugyanaz a motorja, van hozzá minden alkatrész. Ez sem tökéletes, meg eláll benne mindkét kesztyűtartó fedele, meg könnyen beázik, és hasonlók, de olyan nagy vész nincs vele, ha a fenti pontokat átvizsgáltatod rajta. Ha viszont úgynevezett prémiumautót akarsz olcsón, csak a beugró lesz kedvező, a többit később törleszted. Ha nincs szerencséd, nagyon sokat.
Üdvözlettel:
Papp Tibor








