Óriási hisztéria övezi a Toyota visszahívási akcióját, amely során ingyen javítják a hibás gázpedálokat. Ezek bizonyos „extrém körülmények között” beragadhatnak, vagy lassabban térhetnek vissza alaphelyzetbe. Ráadásul a Prius III. fékrendszerével kapcsolatban is érkeztek panaszok.

hirdetés

Mint minden, ez is Amerikából indult. Történt ugyanis tavaly augusztusban, hogy egy szolgálaton kívül lévő autópálya-rendőr Lexus ES 350 típusú autójából segélyhívás érkezett a rendőrség 911-es számára. A nyilvánosságra hozott hangfelvételen arról számol be a férfihang, hogy a gáz beragadt, nincs fék, egy útkereszteződéshez közelednek, majd a csattanás hallatszik. Az autó nekiment egy terepjárónak, majd egy kerítést áttörve felborult, kigyulladt. Négyen haltak meg, a rendőr, a felesége, a lányuk és a sógoruk.

A nagy port kavaró ügy fordulatot hozott az NHTSA (ez a szervezet az USA közlekedési hatóságának tekinthető) vizsgálataiban. Az is kiderült, hogy 2002 óta nagyjából négyszáz olyan esetben vizsgálódtak, ahol az autó a vezető szándéka ellenére gyorsult. Ezek nyomán a Toyota visszahívott körülbelül négymillió autót az Egyesült Államokban: az úgynevezett all weather padlószőnyeget találták hibásnak, amelyekbe beleakadhatott a gázpedál. (Ilyet egyébként Európában nem árulnak a Toyotákhoz, így a probléma nem is jelentkezhetett.)

De a Lexus balesete után a hivatalos vizsgálódás nem érte be ennyivel. Már csak azért sem, mert decemberben volt egy másik, négy halálos áldozattal járó baleset, ahol állítólag szintén a vezető akaratán kívül gyorsult fel egy Avalon. És ennek a csomagtartójában voltak a szőnyegek.

Végül a Toyota és a bekeményítő NHTSA arra jutottak, hogy az amerikai székhelyű CTS nevű beszállító által szállított gázpedálok a hibásak. Azokban a típusokban használták, amelyekben drive-by-wire rendszerű a gázpedál. Ez azt jelenti, a motor fojtószelepe és a pedál között csak elektronikus kapcsolat van.

Az ilyen rendszereknél a vezető mindössze egy rugó ellenében nyomja le a pedált, amely ezzel arányos elektronikus jelet küld a motorvezérlő egységnek. Ahhoz, hogy az ember megfelelő pedálérzetet kapjon, valamilyen módon megnövelik a súrlódást, ezzel szimulálva a régebbi, bovdenes megoldású gázpedálok működését. Ez segít abban, hogy egyáltalán kényelmesen lehessen egy sebességet tartani, ne fáradjon el a láb.

Mint kiderült, a Toyota kétféle típust használ, az egyiket a Denso gyártja, a másikat a már említett CTS cég. Egy weblap, a Truth about Cars szétszedte mindkettőt, és arra jutottak, hogy a CTS-féle lényegesen igénytelenebb. A Denso-féle konstrukcióval nincs gond a belső súrlódás előállításával: a rugó mindkét oldala egyszerűen nekidörzsölődik a gázpedál házának falához, egyenletesen alakul ki a súrlódó erő.

Fotó: The Truth about Cars

3

A CTS mást talált ki: a súrlódást egy kar állítja elő, amelyet rugó szorít hozzá egy tárcsához. A karon két ékszerű képződményt alakítanak ki, amelyek eredetileg passzolnak a tárcsa hornyaiba. Csakhogy ez bizonyos körülmények között megkophat. Ezt a problémát a Toyota már 2007-ben észlelte, Amerikában módosították is a kar anyagát. Igaz, megszorulást ez nem okozott, csupán megnőtt a pedálerő, amit nem tartottak biztonsági szempontból kockázatosnak.

Fotó: The Truth about Cars

3

2008-ban Európában is észleltek a hasonlót, de csak jobbkormányos, klíma nélküli Yarisokon és Aygókon. A pedál attól kezdett szorosabban járni, hogy hidegben beindítva kondenzvíz csapódott le a súrlódó felületeknél. Azért csak a jobbkormányos autóknál, mert azoknál olyan helyzetű a lábtér levegőbefúvója; a klímás modelleknél – mivel ezek a levegőt szárítják – nem lépett fel a probléma.

A visszahívás keretében ezt úgy orvosolják, hogy a kar másik oldalán egy fémlemezt helyeznek el: ez mindössze annyit csinál, hogy a kar fogait kissé kijjebb emeli a tárcsa hornyaiból. A félóra alatt végrehajtható javításra minden tulajdonost behívnak, a szerelőket pedig kiképzik.

Fotó: Toyota

3

Amerikában persze egy csomó ügyvéd nekiment a Toyotának, miközben érdekes módon Európában egyetlen gázpedál-megszorulásra visszavezethető balesetet sem jegyeztek fel. Sőt, odaát sokan azt állítják, nem mechanikai jellegű a probléma, hanem az elektronika a felelős, kongresszusi meghallgatás is lesz az ügyben. Egyszóval: áll a bál.

Mindenesetre a Toyota az ügyfelek bizalma és nyugalma érdekében önkéntes, megelőző visszahívási akciót kezdett (Amerikában az NHTSA kötelezővé is teheti a visszahívást). Az összes weblapon közzétették, mit kell tenni, ha valaki úgy érzi, a pedál lassabban áll vissza alaphelyzetbe, ha leveszi róla a lábát. Eláruljam, mi a megoldás? Igen, el kell menni a Toyota-szervizbe. Továbbá, nyilván az amerikai ügyfelek kedvéért, azt is leírták, hogy mit kell tenni, ha a gázpedál megszorulna és az autó száguldozni kezdene.

Az már megint más kérdés, hogy egy ilyen esetben valóban embereknek kell meghalnia? Nyilván, egy megszorult/beakadt gázpedál szokatlan dolog és okozhat pánikot a vezetőnél, de a Toyota szerint valójában egyetlen esetben sem nyert bizonyítást, hogy tényleg a gázpedál megszorulása okozta volna a balesetet. Azért persze járt egy elnöki bocsánatkérés az ügyfeleknek. Világszerte, hisz kiderült, hogy a CTS gázpedálokat más földrészeken is használják, sőt, más márkáknak is szállítottak belőle. Európában egyébként nagyjából 1,8 millió Toyotáról van szó.

Mit tegyen a magyar Toyota-tulajdonos? Vajon a külföldön vett autókat is megjavítják itthon? Lapozzon!

Mivel az akció még friss, nálunk, Európában az érintett típusok köre is dinamikusan változik. Nincs köztük viszont egyetlen Lexus és hibrid sem. Értelemszerűen a bovdenes gázpedállal szerelt típusok kiesnek (ilyenek például a kézi váltós Aygók), és a Denso-féle elektronikus gázpedálos autók is. Azonban azt, hogy milyen gyártmányú az elektronikus gázpedál, azt jobb, ha nem a tulajdonos akarja megállapítani – mondták a magyar importőrnél –, mindenképp keressék fel a szervizt. Egy biztos, a 2005 előtti autók közül még egyben sincs CTS gyártmányú gázpedál, tehát ezeket a Toyotákat biztos nem kell javítani.

Az importőr minden egyes tulajdonost levélben is értesít, de bárki bemehet enélkül is a – garancia érvényességétől függetlenül – ingyenes javításra. Itthon akár a húszezret is elérheti az érintett autók száma, jelenleg azonban még nem ismerik a pontos számot. Az Aygo-rokonság miatt a Citroën és a Peugeot is visszahívja a C1-est és a 107-est. A francia cégek szerint nagyjából az autók 10 százalékáról van szó – bár nem írták le, ezek is vélhetően az automatizált váltóval szerelt példányok.

A külföldön vásárolt autók esetében még nem teljesen tisztázott a helyzet. „Az európaiaknál egyértelmű, hogy ingyen elvégezzük a javítást – mondta Som Ferenc, a Toyota magyarországi sajtósa –, ezekről megvannak az alvázszámok, nincs semmi gond. Az amerikai autókkal már nagyobb a baj: egyrészt nincsen adatunk a tulajdonosok kiértesítésére, másrészt még nem tudjuk, hogy mi a pontos megoldás. Ezekről mindig később szokott megérkezni az információ.” Így például azt sem tudják még a Toyota Motor Hungarynál, hogy a tengeren túli autók javítása ingyenes lesz-e – de valószínűnek tartják, hogy igen.

Vajon az egész ügy csupán hisztéria? Nehéz eldönteni, hisz, ahogy a videón is láthatják, egy beszorult gázpedálos autó is simán megállítható a fékével vagy a váltó üresbe rakásával. (A motor leállítását csak legvégső esetben szabad megtenni, mert minden szervo megszűnik, elnehezül a kormányzás és a fékezés.)

Én már túléltem valódi gázpedálberagadásos esetet, még sem hallottam semmiféle visszahívásról. Egy Peugeot 206 S16-ban történt, itt a gyári, tálcaszerű szőnyegben akad fel a gázpedál. Az ok egyszerű volt: a pedálokra sportos alumíniumtrepniket raktak (gyárilag), amelyek picivel nagyobbak voltak a pedál eredeti méreténél, és ha a szőnyeg elmozdult egy hangyányit, máris fennakadt a gáz, ha padlóig nyomták. Nem hinném, hogy valaha is visszahívták volna ezeket az autókat. Gondolom, a tulajok is rájöttek arra, amire én is: ki kell venni a szőnyeget.

Az eset azonban felveti újra a kérdést: vajon tényleg vakon megbízhatunk-e a drive-by-wire rendszerekben? És mi van, ha igazából elektronikai hiba történt? Egy biztos, a szoftvereket a Toyota 2010-től úgy írja meg, hogy amennyiben a vezető a fékre lép, a motorelektronika azonnal elveszi a gázt. Vagyis a sportos vezetők elveszítik a ballábfékezés lehetőségét, ugyanúgy, ahogy a VW-csoport autóival sem lehet huncutkodni kanyarban.

<section class="votemachine"> </section>

Most azt is nehéz eldönteni, hogy a Prius III. körüli, pár napja kitört fékmizéria vajon a Toyotát övező általános bizalmatlanság része-e. E típusnál az a panasz, hogy zöttyenőn, csatornafedélen vagy csúszós útfelületen fékezve „nem folyamatos a fékezési érzet”. Csak hát, aki rendszeresen fékez a jófajta, felgyűrt magyar aszfalton, az tudja: ilyenkor minden blokkolásgátlós autó megszalad, nem csak a Prius. Ez teljesen természetes jelenség az ABS működése közben, legfeljebb az a kérdés, hogy milyen mértékű. Viszont ezzel kapcsolatban még egyetlen baleset sem történt, csupán bejelentések voltak, többek között pont az NHTSA-nál, illetve Japánban.