Az olyan hülye kérdések, mint hogy mit szeretnék karácsonyra, mindig borzasztó lelki terhet jelentettek számomra. Ha megmondom, nem lesz meglepetés, ha rájuk bízom, biztos kudarc. Úgyhogy most megelőző csapást mérek: én mindent akarok, ráadásul trükkösen egyből Jézuskának címzem a listát, kérdezzék őt!

Kedves Jézuska!

Az ég óvja olajtartalékainkat, és egyben tartsa meg jó szokásodat,
hogy minden évben odacsinálsz a fa alá! Tudom, persze, hogy azért a
rokonaimnak meg azok rokonainak stb. is köze van a csomagokhoz, de a
brand Te vagy, neked mondom, hallgass meg, ó!

Lengjen körül szent benzingőz, szálljon a fejedre magasztos gumifüst
és por, valamint izzítógyertyák tündököljenek gyönyörű garázsodban!

Hallgasd meg könyörgésemet, és jelenj meg rokonaim előtt az abban
foglaltakat elébük tárva! Természetesen a tökéletes leosztás, valamint
a szükséges anyagi hátteret illető csodatevéseket követően! Te ismered
őket jobban.

Tehát:

Mindennapi ragyogóan tiszta autómat add meg nekem ma, miképp a téli
hónapokban is! A mosásért a házmester beszól, ráadásul a víz ráfagy a
kocsira, úgyhogy erre találj ki valami
csodát , lécci.

És szüntesd meg a morzsát, mert az e világnak nagy vétkessége, vagy
legalább add meg nekem a
porszívót , hogy a nőmnek egyszerűbb dolga legyen!

És add meg nekem a
helikoptert , de ezt csak úgy mondom, úgyis hiába jelensz meg ezzel
az ötlettel akár a nagymama előtt is, nálunk az ilyesmit nem értenék
meg.

Egész évben jó voltam, egyetlen félbevágott ellenségemet se
hurcoltam a csomagtartóban! Felebarátaimnak továbbra sincs miért
tartaniuk tőlem, ám a disznóvágás eredményét hazavinni nem kevésbé
piszkos meló, mondhatni áldozatos, ha érted, mire gondolok. Hát főleg
arra, ami utána a csomagtartóban marad. Úgyhogy add meg nekem a
csomagtértálcát,
méretpontosan, ó!

Az évszakonkénti
olaj -,
szűrő - és tömítéscseréjüket add meg az előttem közlekedőknek,
kérlek! Én magamtól is megcsinálom, de ezek büdösek, kattognak, és
egyébként is. Hátha tőlük veszek autót.

És add meg nekem a
könyöklés boldogságát, hogy csilloghasson
forró trónomtól párásodó tekintetem, miközben a sárkányos
kormányvédőn nyugtatom csuklóm, s ujjbegyemmel a plüss
dobókockákat pöckölgetem. És a
hűtőládát , nyárra. De ezt anyámnak ne mondd...

És engedd meg az arcra spriccelő csapadéktól mentes szellőztetés
gyönyörűségét, és add meg nekem ehhez a
légterelőt , párban vagy kvartettben, ezt addigra még kigondolom, de
azért mondjad nekik – szerintem ezt leginkább az öcsémnek, ő elhiszi,
hogy az nem bumeráng.

A váratlan helyzetekre nem lehet felkészülni (éppen ez a lényegük),
ennek ellenére vagy éppen ezért nem baj, ha előre látok dolgokat. Hisz
pont te tudod ezt a legjobban... Úgyhogy add meg nekem a
radardetektort ! És tudom, hogy az utak kifürkészhetetlenek, de
hátha mégis, szóval jól jönne egy
GPS
vagy legalább pár
térkép.

És jöjjön el a te országutad, és én maradjak rajta, ezért add meg
nekem a gumit is!
Télit,
de akkor már a
nyárit
is, ha addig nem találkoznánk, az ugyanis gyorsabban kopik
kilincscsel előre haladván a nagy melegben. Hozzá
dísztárcsát,
és a pirosnál mellém álló, basszustól bevérzett szemű Ben Hur-klónok
elrémítése céljából lángoló sasos
matricát . De azért mégis, a biztonság kedvéért add meg nekem
a tisztán szólást, és a meggyőző hangerőt is. Jobb, ha csak a
rezgését érzem, de nem hallom, milyen
ritmust
szeret a szomszéd sávban a hajtó, még
elvonná
a figyelmemet.

És add meg nekem a
TotalCar pólót , sőt, azt adhatnál a többieknek is, ha marad.
Úgyszintén az
autóskártyát , bár azt a gyerekek is kérni fogják szerintem, de nem
baj, lehet két pakli.

És a
bugyit , azt a nőmnek. Vagy nem is, azt majd én.

És add meg nekem az
ökörködés
gyermeki szabadságát, mindörökké!

Így legyen! Ólom.

Zamárdi András
Zamárdi András