Tegyük fel, hogy sikerül elvonatkoztatnunk egy pillanatra attól,
hogy szinte valamennyi európai országban egyszerűbb, gyorsabb és
olcsóbb nemcsak autót venni, de fenntartani is. Azt is próbáljuk meg
elfelejteni, hogy muszáj egy útnyilvántartás vs. cégautóadó nevű
össznépi társasjátékot játszanunk.
Azt azonban – bármennyire is ellenkezünk meghallása ellen –
már észrevesszük, hogy a Kormány a napokban éppen
a számítottérték-alapú cégautóadó bevezetésére tett
javaslatot. (A törvényjavaslat
itt olvasható , ajánlom mindenki figyelmébe a 67.
oldaltól.) Az adó mértéke évente a bekerülési érték 7%-a,
a bekerülési értéket a gyártást követő első két évben
10-10%-kal, a harmadik évtől pedig 5-5%-kal kell
csökkenteni.
Az indokolás szerint ezzel jobb lesz mindenkinek, ugyanis
a törvényjavaslat a jelenlegi személyi
jövedelemadó-törvényben szabályozott cégautóadót más elvi alapokon
újítja meg: szélesebb adóbázison nyugvó (többen fogtok majd fizetni),
alacsonyabb terhelést biztosító (kevesebbet kell fizetni, mintha az
útnyilvántartással nem tükröztél volna, de többet, mint amit végül
fizettél) közteherré válik.
Vagyis egy utolsó generációs 1.3-as Suzuki Swift után
a harmadik évben kb. 150 000-et. Azon ne is akadjunk már
fenn, hogy a számított érték (2 178 900) köszönő
viszonyban sincs a piaci értékkel (1 600 000), de
ilyenről már hallottunk regadó-ügyben is.
Hihetetlen, de "a negyedévre fizetendő adóból levonható
a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított,
a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó, amelyben
a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség
egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési
kötelezettségének határidőben eleget tett."
Attól tartok, hogy ezt a csodás lehetőséget az első negyedévben
kevesen fogják tudni érvényesíteni: az adózó ugyanis adómegállapítási,
adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként,
a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást
az APEH-hez kell majd benyújtani. A gépjárműadót meg ugye az
önkormányzati adóhatóság veti ki, hogy minden bonyolult legyen. Nagy
tétben mernék fogadni, hogy ezt sokan be fogják nézni, és az első
adóbevallást jól elfelejtik.
jólesni
Halkan jegyzem csak meg, hogy pár hete arról lehetett hallani, hogy
megszűnik a cégautóadó, ám a törvénytervezetből kiderül, hogy
mégsem. Sőt, akiknek eddig nem kellett, most majd azok is fizethetnek:
szegény evásoknak ez sem nem fog jólesni. Ha nem számol el költséget
a kocsija után, ezt az adót sem kell fizetnie. (Kis fejszámolással
úgy tippelném, hogy kevés céges autó jár majd így.) Nézzük a jó
oldalát: nem kell fizetni a szomszéd gyereknek, hogy
a benzinszámlák alapján hihető útnyilvántartást gyártson
nekünk.
Annyiban talán megegyezhetünk, hogy nem normális, ha egy országban
tízezerszámra vannak külföldi regisztrációjú, de tulajdonképpen
belföldi járművek. Talán ideje lenne megnézni, mégis ki és mit tesz,
illetve mit tehetne a gaz-adócsaló-külföldirendszámosok számának
csökkentése érdekében. Úgy tűnik, egy év alatt sikerült tovább
bonyolítani a forgalomba helyezési eljárást, és a terhek
csökkentéséről már nem is álmodhatunk.
Oksági kezelésre nincs remény, a tüneti kezelésből pedig csak
az érintettek egy részének juthat. Állítólag a szlovákból van
a legtöbb, bár Pesten nap mint nap a legtöbbet lichtensteini
és német rendszámból látom. (Persze ezeken kívül láttam már nigériait,
ghánait, egyesült államokbelit és romániait is, meg olyanokat, amiket
nem sikerült felismernem.)
A hírek szerint megindult a külföldi rendszámú autók
ellenőrzése. Nem teljesen mellékesen a híradók
kizárólag szlovák rendszámos autók ellenőrzését mutatták , de mi tudjuk, hogy
a vámosok nem csak a szlovák rendszámokat ellenőrzik.
A hírek azonban továbbra sem szólnak arról, hogy a VPOP
a szlovákokon kívül melyik országbeli társszervektől kért
segítséget. Az ellenőrzések eredményétől függően döntik el, mely
társszerveket keressék meg. Azt pedig még mindig nem lehet tudni, mégis
hogyan fogják megállapítani, hogy a talicska ténylegesen
magyarországi honosságú, nem pedig tűzföldi, mint a rendszáma.
E nehézségeket talán az is jellemzi, hogy Mohácson az utóbbi időben
megszaporodtak a jobbkormányos, angol rendszámos autók, amelyekről
azt írja a
bama.hu, hogy mivel "a határokon
már nem pecsételik a személyi okmányokba az átkelés dátumát, sőt,
az Unión belül már a határokon meg sem kell állni", nem
állapítható meg, mikor kerültek az országba. Nocsak,
a butakormányos, angol rendszámos autóknál nem állapítható meg,
a szlovákoknál meg igen?
A bizonytalan kimenetelű ellenőrzési düh metódusának találgatása
helyett szenteljük figyelmünket egy, a jobb helyeken kiválóan
működő, jogkövetést segítő módszernek, melyet fellengzősen
példamutatásnak hívnak.
Nézzük hát a példákat: ha állami vezetők vagyunk, és komolyan
úgy gondoljuk, fontos nekünk, hogy szegény népünk hazai rendszámú
autókkal járjon, kínosan ügyelünk arra, nehogy külföldi rendszámú
autókkal lássanak bennünket. Akkor sem, ha a Magyar Borok Útja Rallyn
indulunk, a több tucat ingolstadti rendszámú egyennarancs Audi TT
egyikében. (
Itt láthatja
Kondorosi "Zéró" Ferenc kormánybiztost külföldi rendszámmal
autózni.)
nem?)
Arról nem is beszélve, hogy a Körúton Combinók között magyar
rendőrségi felvezetéssel, a fekete autós konvojban szó szerint
egymást érik az ugyancsak ingolstadti rendszámú kék lámpás Audi
A/8-asok. Nyilván nem maradnak 184 napot (ugye nem?) sem a narancs
TT-k, sem a fekete limuzinok, mert azok csak rövid időre vannak
itt bérben. Ajjaj, ez akkor azt is jelentheti, hogy a Magyar
Köztársaság pénzügyi érdekeivel ellentétesen sikerül az adott esetben
a költségvetésnek a külföldi áfabevételeket generálni?
Nincs pénz páncélozott A8-ra, olcsóbb külföldről bérelni, nem éri
meg itthon forgalomba helyezni. De vajon megérti-e az állam, hogy nincs
pénzem az új Octaviára, olcsóbb azt egy szlovák cégtől bérelnem, és nem
éri meg itthon forgalomba helyezni?
Az én Octaviám biztos tovább marad itt, mint 183 nap. Nézzünk más,
a példamutatás szempontjából kevésbé haszontalan esetet. A mi
Paganinink,
Csűry Lajos , az afrikai árvák megsegítője bissau-guineai rendszámmal
tolja. Biztos az éhezők megsegítése vezérelte ebben is, nem
a mintegy 5 milla, ami így megmaradt.
Azóta eltelt három hét, de még sehol nem jelent meg, hogy Edvin
Martont a vám- és pénzügyek őrei meglátogatták volna, és
a haknivirtuóz pumuklit regadóval, áfával, adópótlékkal és
bírsággal sújtották volna. Hasonló rendszámbuli ment a görögöknél
is, de ott a hatóságok nem cécóztak balfék kishalakkal, hanem
rámentek a nagymenőkre. Ennek esett áldozatául a görög
közszolgálati televízió csinos műsorvezetője, aki nem tudott senkit
meggyőzni, hogy 183 napnál többet volt hazájától távol.
jogbiztonságnak lehet nevezni
A jogbiztonság az intézmények működésének kiszámíthatóságát is
jelenti. Azt, hogy biztos lehetek benne, ha külföldi rendszámmal járok,
pont ugyanúgy fognak velem szemben eljárni, mint Edvin Martonnal
a bissau-guineai rendszám miatt, vagy ha nincs első rendszámom,
pont olyan büntetésre számíthatok, mint Győzike, akinek
a Ferrarijáról hiányzott. Vagyis, ha ugyanúgy járnak el velem
szemben, mint bárki más ismert emberrel szemben, na akkor van valami
olyasmi, amit jogbiztonságnak lehet nevezni.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak
is?
Tegye meg a publikáció
blogposztján !
Összeesküvéselmélet-gyártásban jó vagyok, ezért erre
a helyzetre is sikerült egyet felállítani: senkinek nem is
hiányzik az a pár milliárd, amivel a külföldi rendszámos
honfitársaink és állami szerveink más államok költségvetését segítik.
Időnként a legbénábbakat csesztetik majd egy kicsit, de azt nem
fogják megoldani, hogy megérje magyarországi nyilvántartásba venni.
Marad minden a régiben: EU-s szinten élharcos adminisztratív és
költségterhek a forgalomba helyezéstől az üzemben tartásig,
békéscsabai kirándulásostól, több hónapos ügyintézéssel, újabb elkúrt
cégautóadóval.
További cikkeink










