Arról nem is beszélve, hogy a motorosok első számú
szabálytalanságát, a piros lámpánál előreszivárgást is legalizálná a
Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi
Minisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint
Kondorosi Ferenc , az "Új rend és szabadság" programért felelős
kormánybiztos munkatársaiból álló csoport.
Itt van rögtön a rendszámnélküliség kérdése. Először volt a korrupt
rendőrök világa, amikor helyben lehetett rendezni a dolgot – ilyenkor
általában a hívásban valahogy megsemmisült egy-egy tekercs film. Azóta
ugye ennek vége, amúgy is megjelent a digitális technika, sőt,
telepített traffipaxok ütötték fel a fejüket az utak mentén. A magyar
autós válaszlépése (az objektív felelősség bevezetésével párhuzamosan),
hogy leveszi az első rendszámot. Megjegyzem, teljesen logikusan. Azt
ugyan nem értem, hogy miért pont most kezdte zavarni a vezetőinket ez a
jelenség, amikor a gyorshajtó motorosok felhajtott rendszámmal járnak
legalább tizenöt éve. (Az ügyesebbek pedig a menetszél hatására
felnyíló konstrukciót fejlesztettek ki.) De nem baj.
rendszámmal járnak legalább tizenöt éve
Aztán az is pont most lett fontos kérdés, hogy a gyalogosokat miért
ütik el a zebrán. Nem tudom, hogy a KRESZ-nek melyik tétele legalizálta
eddig ezt a tevékenységet, de talán igazuk van a törvényalkotóknak,
hogy a gyengébb képességű ügyészek és bírák számára is egyértelműen
fogalmazzák meg a puhatestűek védelmét. Nehogy holmi rafinált ügyvéd
megmagyarázza az ellenkezőjét.
És igen, én azt hiszem, az Új Rend Kormánybiztosaként ügyködő
Kondorosi Ferencnek és csapatának tökéletesen igaza van abban is, hogy
hadd menjenek a motorosok előre a pirosnál. Ha más metropoliszokban,
mondjuk Párizsban működhet, akkor nálunk is. Ez az, amitől gyorsabb a
városban motorral közlekedni, mint kocsival. Azt azért csendben
hozzátenném, hogy mintha már nálunk is ez lenne a rendszer, legalábbis
még nem hallottam motorosról, akit megbüntettek volna emiatt. Persze
lehet, hogy nem látták a rendszámát, mert fel volt hajtva.
ezek.
Az viszont a magyar állam részéről szintén szokatlan, hogy
belegondoltak egy egyszerű esetbe. Mi van, ha valaki tényleg elhagyta a
rendszámot? Vele azért nem kellene kitolni, mit tehet, hol kap gyorsan
másikat, mennyi idő alatt, stb.
Meglep, mennyire értelmes javaslatok ezek.
Mivel
nemrégiben kissé már elmélyültem a KRESZ nyelvezetében, életszerűségében és
egyértelműségében, gondoltam, kicsit utánakérdezek a módosításokról a
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban.
Itt Szilágy Miklós, aki a KRESZ-módosító javaslatok kidolgozásáért
felel, felvilágosított arról, hogy a rendszámtalanság kérdése nem is
KRESZ-kérdés. Amiben egyet kell értenünk vele, csak tudja. (Igaz, én
sem olvastam semmi olyat a KRESZ-ben, hogy rendszámnak kell lennie
elöl-hátul, és mennyi időn belül kell pótolni, ha elhagytam. De azt
hittem, hogy elpilledtem a szöveg értelmezésétől, és elkerülte a
figyelmemet.) A rendszámviselést és –pótlást mindenféle más rendelet
szabályozza, amelynek kibocsátója és száma most részletkérdés.
rövid távú KRESZ-módosítás
Viszont Szilágyi úr két érdekes dolgot említett még. Egyrészt a
kormány ezévi munkatervében nem szerepel rövid távú KRESZ-módosítás.
Igaz, mint minden terv, ez is módosítható, mindenesetre a minisztérium
munkája akkor kezdődik, amikor a kormány megbízza a feladattal. Szóval,
ha Kondorosi kormánybiztos eléri, hogy tűzze napirendjére a kormány a
módosításokat, akkor emberi számítás szerint legkorábban idén
novemberben lehet az egészből valami.
A másik dolog még érdekesebb. A KRESZ módosításán jelenleg is
dolgoznak, azzal a céllal, hogy leegyszerűsítsék, ne legyen hozzá
szükség külön értelmezésre, hanem a szöveg önmagában legyen értelmes a
hétköznapi ember számára. Továbbá kiegyelik a nem oda való, elavult
dolgokat. Nagyjából háromszáz módosítást terveznek.
Nem, nem olvasnak Totalcart. Maguktól jöttek rá, jóval korábban.
Mégis, nem bírtam megállni, hogy megkérdezzem: olyasmit is
terveznek-e, hogy a napi életben használt kifejezésekkel helyettesítsék
a jelenlegi jogi izéket, amit soha máshol ember ki nem ejt a száján.
Ugyebár a zebra-kijelölt gyalogosátkelőhely kérdésre gondolok, ami
érdekes módon sok olvasónál heves tiltakozást váltott ki. Az ő
megnyugtatásukra annyit: Szilágyi úr szerint ettől nem kell tartanunk,
mivel az elnevezéseket egy 1968-as egyezmény rögzíti, amelyhez
Magyarország is csatlakozott. (Kár. Pedig a múltkor le sem mertem írni
a legperverzebb javaslatomat, de ha már úgyis mindegy, hát megosztom
mindenkivel. Mi lenne, ha a KRESZ személygépkocsi helyett autónak hívná
az autót? Csak a kommentelők kedvéért.)
A rengeteg módosítási javaslattal úgy novemberre végeznek a
minisztériumban, ekkor jön a rengeteg egyeztetés a rendőrséggel,
ügyészséggel, a Nemzeti Közlekedési Hatósággal, majd meg kell szavaznia
a Parlamentnek. Erre legkorábban 2009 első felében kerülhet sor. Aztán
jön a másik fontos dolog: nekünk, hétköznapi közlekedőknek meg is kell
tanulnunk az új szabályokat, amelyek a gyalogosok, a kerékpárosok
közlekedését, a sebességhatárokat, a táblákat, a figyelmeztető- és
megkülönböztető jelzések használatát érintik. Erre kapunk egy kis
türelmi időt, 8-10 hónapot.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak
is?
Tegye meg a publikáció
blogposztján !
Ami pedig a XXI. századot és a modern dolgokat illeti, a
Minisztérium azt tervezi, hogy november táján a KRESZ-javaslatot
felrakja a weblapjára, bár remélem,
szavazás
nem lesz belőle, mert most egy ilyen miatt izzad nyáron rengeteg
biciklista
(oké, tízből csak három) kukásmellényben. Mindenesetre a
véleményekre kíváncsiak, aztán majd meglátjuk. Még az is lehet, hogy a
végén megkövetem a jogalkotókat. Ha az lesz az egész hercehurca vége,
hogy egy év múlva a személygépkocsi-vezetők átengednek a kijelölt
gyalogosátkelőhelyen, talán már nem is fog érdekelni, hogy mit minek
hívnak.
Egy kis pontosítás
A cikk megjelenése után érkezett egy mailem:
Tisztelt Papp Tibor Úr!
Olvastam a Totalcar internetes oldalán megjelent
"Értelmes tételek a KRESZ-ben?" című írását.
Úgy gondolom, hogy nem lenne fölösleges, ha egyes
gondolatok pontosítása végett megkeresne telefonon.
Üdvözlettel:
Jámbor István r. alezredes
ORFK
Közlekedésrendészeti Osztály vezetője
Megint tanultam valamit. Jámbor alezredes úr ugyanis
pontosított egy kérdést. Tudniillik
5. § (1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni,
a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági
engedélye és jelzése van;
b) amely a jogszabályban meghatározott műszaki
feltételeknek megfelel
Azt tehát, hogy hány darab és milyen rendszámot kell
elhelyezni egy adott járművön, azt a 35/2000 sz. BM rendelet
szabályozza.
A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban
tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.)
KöHÉM rendelet 27. §-ának (1) bekezdése pedig előírja, hogy
a járművön - az e célra kialakított helyre - a
jogszabályban előírt hatósági jelzést feltüntető táblát
(rendszámtábla, azonosítási tábla) kell felszerelni.
A rendszámtábla elhelyezésére (helyére, helyzetére) vannak
követelmények, műszaki előírások, melynek a közlekedésben való
részvétel során közúti járműveknek meg kell felelniük.
A forgalmazandó közúti járművek előírásoknak történő
megfelelőségét a gyártónak (forgalmazónak) igazolnia kell,
melyet az engedélyező hatóság (a jellemzők rögzítésével) a
típusbizonyítványban rögzít.
Úgyhogy az írásomon fellelkesülve senki se kezdje el
leszerelni a rendszámot a kocsijáról és ne hivatkozzon arra a
rendőrnek, hogy „a Totalcaron is megírták, hogy nincs benne a
KRESZ-ben”. Mert azért benne van. A KRESZ alapvetően a
közlekedési magatartás szabályait határozza meg, de utal
bizonyos más műszaki előírásokra is.
Aki a műszaki előírásoknak nem megfelelő járművel vesz
részt a közlekedésben, az szabálysértést követ el. A
szabálysértés azonban vétkes magatartást feltételez, ha
azonban véletlenül hagyta el, és így a rendszámtábla
hiányáról nincs tudomása, akkor nem lehet felelősségre
vonni, kivéve ha a „tőle elvárható gondosságot tanúsítva”
erről a tényről tudomást kellett volna szereznie.
Márpedig elvárható a járművezetőtől, hogy (pl. a
telephelyről, garázsból történő elindulás előtt) meggyőződjön
arról, hogy a járműve megfelel-e az előírásoknak, azaz
megtalálható-e rajta a rendszámtábla.
Annak a bizonyítása, hogy valaki vétlenül, vagy vétkesen
járt rendszám nélkül, időigényes feladat, mert a bizonyítás
nehézkes.








