DAB rádiót akartam - mindenáron. Annyit olvastam már az új
rendszerről, hogy muszáj volt már személyesen is megtapasztalni
előnyeit-hátrányait. Persze akarni egy dolog, tesztkészüléket szerezni
más. DAB (Digital Audio Broadcast) vételére képes fejegység ritka, mint
a fehér holló. Tapasztalt katalógusforgatók persze most felkiálthatnak:
nem úgy van az! Évek óta szerepel a cég kínálatában az ilyen-olyan
fekete dobozka, amit valahogy össze lehet drótozni a fejegységgel, és
már jön is a DAT. Ez így igaz. Sőt, a fekete dobozkák még a cégek
magyar árlistáiban is szerepelnek. Csak épp a raktárakban nem lelhetők
fel. Vagy ha fellelhetők, az az apró kis biszbasz, amivel TÉNYLEG
működne az egész, na az aztán végképp fellehetetlen.
A megoldást a Blaupunkt hozta el, miután volt olyan kedves, és
csinált egy olyan CD-s fejegységet, amihez nem kell külső kiegészítő.
Minden beépítve. Vagy legalábbis majdnem. Merthogy a normál
antennával ez sem tud többet, mint a társai. A DAB vételhez spéci
antennát is be kell szereznünk. Ez az antenna megtanított, hegy egy
egyszerű fekete drót mekkora hatást tesz az autó megjelenésére.
A felszerelése után derült ki, hogy képtelen szép szögben simulni a
kocsim tetejéhez, ellenben kackiásan mered az ég felé.
Aki meglátta, rögtön röhögött rajta egy sort én magam is.
Eleinte szörnyen cikinek éreztem, de az első hétvégi nagybevásárlásnál
rájöttem, hogy nagyon is praktikus. Sokkal, de sokkal messzebbről
sikerült kiszúrni az autóm a dugig tömött parkolóban.
A DAB vétellel annál több probléma akadt. Merthogy nem volt.
A Blaupunkt alaphelyzetben néhány délnémet adót szeretett volna
venni, de ez Budapest közepén sajnos lehetetlen. A hazai adókra
viszont fittyet hányt. Mintha nem is lettek volna. Érdeklődtem is,
vajon tényleg működnek-e. Működnek. Budapest kis területén, és nem is
túl nagy teljesítménnyel. Kísérleti adásnak mondják az Antenna
Hungáriánál, de ez csak annyit tesz, ne tessék reklamálni. Kutatni,
fejleszteni már nincs mit, hiszen évek óta piacon vannak a megfelelő
adóberendezések, amiket szépen fel lehetne állítani az országban, de
ehhez elhatározás és pénz kéne. Talán majd egyszer.
Az Antenna Hungáriától kapott tájékoztatás alapján
egy délelőttöt szántam arra, hogy elautózzak a két adó
környékére. És sikerült! Jól bele is bonyolódtam a dologba, ezért
beálltam egy parkolóba, hogy töviről hegyire kiismerjem a Blaupunkt
lelki világát és a digitális rádiózás másságát.
Mert nagyon más.
Itt nem frekvenciát között léptetünk, hiszen minden adó egyszerre
jön az adott frekvencián. Az állomások listájából kell
választanunk. Vagy éppen az alapján, mit is szeretnénk hallgatni pop,
rock, hangjáték, hírek stb. Utóbbi funkció már ismert az RDS-t használó
rádióknál, csak éppen szinte senki sem szokta használni, még külföldön
sem.
Inkább ide-oda hangolgatunk, és
ami megtetszik, annál megállunk. Na, ez a DAB-nál nem megy. Ki
kell valamit választanunk a listából, és azt hallgathatjuk. Más, mint
amit eddig megszoktunk, de nem rossz. Talán többet kell figyelnünk a
kijelzőre, de ha egyszer megszoktuk, könnyen megy. A Blaupunkt
menürendszere mindenesetre segít ebben.
A parkolóból kihajtva elkezdtem tesztelni a rendszert. A legjobban
arra voltam kíváncsi, tényleg mindenhol egyformán jó minőségű-e az
adás, mentes-e attól, hogy néhol zajosabb, sistergősebb, változó
hangerejű legyen. Tényleg.
Vagy tökéletesen szól, vagy egyáltalán nem. Igazi digitális
rendszer. Szörnyen idegesítő fél órát töltöttem a DAB tesztelésével,
aztán feladtam. Egészen vicces, hogy mindössze pár centit kell odébb
autózni, hogy a teljes csöndből a tökéletesen szóló részbe érjünk. Az
Antenna Hungaria honlapján azt hiszem erre utal, hogy a tapasztalatok
szerint kicsi a használt adóteljesítmény...
Pár száz kilométerrel odébb viszont igen tisztességesen vizsgázott a
DAB. Ehhez ugyan a dél-bajor hegyekig kellett autóznom, ahol a
hagyományos rádiók alaposan megszenvedik a domborzati viszonyok okozta
zavarokat. Halkulnak, erősödnek, sisteregnek, néha hosszasan próbálnak
nagyobb térerejű adót kereseni. A DAB nem. A DAB szól. Vételi
zavaroktól mentesen. Listából választhatóan. Késedelem nélkül váltva
mindenféle hosszas állomáskeresés nélkül. Ez tetszett.
A hangminőség már nem annyira. A DAB lényege, hogy
minden egyes éterbe kikerülő hang átmegy egy MP3-hoz hasonló
tömörítésen. Ez nem zavaró a jórészt már ma is MP3-as tömörített
zenéket játszó rádióállomások tömegében, de igen is feltűnő az élő
adásoknál, a sok akusztikus hangszert használó zenéknél, főleg az
emberi hangoknál. A bemondók valahogy az űrből szólnak, és nem a
stúdióban görnyednek a mikrofon felé. Kedvenceim, a rádiójátékok is
valahogy veszítenek a csak itt nekem eljátszott színielőadás
varázsából. Hogy ez mennyire a DAB és mennyire a Blaupunkt bűne, még
nem tudom megmondani. Egy kísérlet nem elég, hogy válaszoljak, de úgy
sejtem, a szép új digitális rádiózás világában a rengeteg újdonságért
le kell mondanunk az igazán jó hangzás egy részéről.
A Blaupunkt fejegység persze nem csak egy DAB rádióból áll. Egy
normál rádióból is. Meg egy CD játszóból is.
Meg egy memóriakártya játszóból is. Kezdjük az ismertetést ez
utóbbival.
Hajtsuk le az előlapot. A bal alsó sarokban kis nyílás, ahová be
tudjuk dugni az MMC kártyánkat. Dugjuk be. Hajtsuk vissza az előlapot.
Nyomjuk meg az MMC gombot a bal oldalon. A Blaupunkt szépen
kiolvassa a tartalmát, és amiről úgy gondolja, lejátszható zenét
tartalmaz, le is játssza.
Ehhez képest a CD elavult, ósdi, nagydarab, esetlen vacak.
Viszont jobban szól róla a zene. Nem nagyságrendekkel, de minden
szempontból jobban. Amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, mennyire tud
jól szólni ez a Blaupunkt, mindenképpen CD-vel próbáljuk.
A hang összetéveszthetetlenül Blaupunkt. Nagyjából olyan, mint
az alapfokú fejegységeket bemutató tesztben az egyik legkisebb modellé.
Nagyjából. Annál kellemesebben, lendületesebben zenél, nagyvonalúbb,
részletezőbb, de nem alapvetően más. Mérnökök által megtervezett
hangzás. Értem, de nem szeretem.
Kezelni viszont igen. Ahhoz képest, hogy minden idők
legvastagabb használati utasítását mellékelik a fejegységhez, egész jól
lehet boldogulni vele. A kijelző jó nagy, informatív, és mindenféle
szín beállítható rajta. Én legjobban a nagyon kicsit kékesfehér alapon
fekete betűket szerettem, ez minden körülmények között jól olvasható
volt. A műsorforrás kiválasztása nagyon könnyen megy. A hangerő
állítása már nem ennyire. Túl lapos a recés valami, amit tekernünk
kell. Jobb lenne valami jobban kiálló csavargatni való.
A végső kérdés mindig az, kinek is lehet ajánlani olyan autórádiót,
ami 164 990 forintba kerül, a spéci antenna még 29 990
forint, és képességei javát csak akkor tudja megmutatni, ha átlépjuk a
szinte már virtuálissá egyszerűsödött német határt? Természetesen
azoknak, aki rádióőrültek, imádják a technikai újdonságokat, és
sokat járnak Európa DAB-os felében. Mindenki mást még türelemre
intek.
DAB a kézben
Pár évvel ezelőtt egy Toyota Prius sajtóút alkalmával kaptunk
egy Pure Evoke típusú DAB rádiót. A csomagolást kibontva és a benne
lévő papírokat áttanulmányozva rögtön felfigyeltem a százat
közelítő nagy-britanniai adók listájára. Addig nem is gondoltam rá,
hogy ennek a rendszernek már ilyen infrastrukturális háttere lehet,
bár hamar kiderült, hogy a La Manche-csatorna innenső partján ez
nincs is így. Gyanús volt, hogy már Firenzében sem jött be rajta
egyetlen adó sem, hiába nyomkodtam mindenféle hangoló és
finomhangoló gombot, de akkor ezt még csupán az olaszok
felkészületlenségének tudtam be. Na de majd Münchenben a reptéren -
gondoltam. A két órás várakozás alatt kerestem is egy alkalmas
konnektort és izgatottan vártam a zöld háttérvilágítás halvány
fényénél megjelenő információkat és az olyannyira óhajtott
digitális hangot. De itt sem jártam szerencsével. Hihetetlen, de
semmiféle adás nem volt fogható.
Hazafele úton már azt beszélgettük a kollégákkal, hogy kinek van
angliai rokona, vagy ismerőse, aki jól tudná hasznosítani ezeket az
elmés, de számunkra látszólag haszontalan szerkezeteket.
Szerencsére itthon kiderült, hogy erre mégsem lesz szükség.
Budapesten ugyanis nagy meglepetés ért. Egy utolsó reményvesztett
próbálkozás alkalmával halk dallamok csendültek a csöpp hangszórón,
a kijelzőn pedig megjelent a Bartók Rádió felirat. A csoda
megtörtént. Igaz, hogy csak a fővárosban, de nálink a három királyi
rádióadót kísérleti jelleggel, immár több éve töretlenül sugározzák
DAB frekvencián is. A Bartókot és a Petőfit 128 Mbit/sec a
Kossuthot pedig 96 Mbit/sec jelsűrűséggel, ugyanazon a frekvencián.
A DAB egyik jellemzője ugyanis, hogy a rokon adók azonos
frekvencián, egymástól digitálisan elkülönítve foghatók. Szintén a
digitális technika jellemzője, hogy nem úgy mint analóg társainál,
amikor a jelerősség 40% alá csökken, egyszer csak a kiváló hangzás
megszűnik és síri csend veszi át helyét. Azóta fantasztikus,
digitális minőségben élvezhetem a Déli Krónika és a Verkli
hangjait, ha pedig megunom, Wagner dallamai nyújthatnak csak némi
kétes feloldozást.
