Az Élet és Tudomány már 2001-ben leírta: "Az autóval való visszaélés az ősi ösztönök kielégítésére vezethető vissza [...] az autóval demonstrálható szociális státusunk, az autó kalandot kínál, az autóval megtapasztalható a sebesség mámora (ez félelem és élvezet egyidejűleg)." Ennek a mámornak - ha el is kerüljük a baleseteket - súlyos ára lehet, amit a sebességet mérő rendőröknél lehet befizetni. De ott lappang az emberben az önvédelem ősi ösztöne is.
A hazai közlekedésrendészet leggyakrabban radar- és lézeralapokon
működő sebességmérő készülékeket használ. Akadnak egyéb módszerek is,
mint az
úttestbe épített érzékelők (például az M3-as budapesti bevezető
szakaszán, a Szerencs utcánál), illetve a videokamerával és
hitelesített sebességmérővel, Minispeed 2000-rel, azaz
videotachográffal felszerelt, a gyorshajtókat követő járőrautók.
Információnk szerint huszonöt ilyen autó cirkál itthon. Ezen rontások
ellen nincs hatásos varázsige, csak körültekintő közlekedéssel és a
szabályok betartásával hatástalaníthatók.
2003. november 27-én eljött a notórius gyorshajtók Kánaánja,
ekkortól kerültek ki a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök
listájáról a radar- és lézerdetektorok. A rendelet nem rendelkezik a
zavaró berendezésekről, ezzel kapcsolatban azt kell tudni, hogy az
aktív radarzavarót más szabályozás (hírközlési törvény) tiltja, viszont
lézerblokkolót szabad használni. Mik is azok az eszközök, melyek ellen
ilyesmit alkalmazhatunk?
"Ha ismered ellenségedet és ismered önmagad, nem kell félned száz
csatától sem. Ha ismered magad, de ellenséged nem, minden elnyert
győzelmedért el kell szenvedned egy vereséget is!" (Sun Tzu
intelme)
A Magyarországon használt radartípusok
Multanova 6F: a Ka sávot használja, 34,36 GHz-es frekvencián
üzemel, 1996-ban 20 darabot vásárolt belőle a magyar rendőrség.
Traffipax Speedophot: a K sávon mér, 24,125 GHz-en, 20 ilyenről
tudunk.
Traffipax Microspeed: a Ku sávon dolgozik, 13,45 GHz-es
frekvencián, 15 darabról tudunk az országban.
Sfim Mesta 204DD: az X sávon, 9,4 GHz-en mér, 1972 óta
használják, tudomásunk szerint még egy darab üzemel belőle.
A radarokhoz csatlakoztatott fényképezőgépek legfeljebb 40-45
méterről képesek használható fényképes bizonyítékot produkálni. A
lézeres kütyük mind a 904 nanométeres hullámhosszú lézert használják. A
nálunk üzemelő típusok:
LTI 20.20: két darab van belőle, 500 méteres távolságból már
hatásos, 0 és 320 km/h között mér. Kamera és kézzel indítandó
videomagnó csatlakozik hozzá.
VHT Fáma Lézer: I., II. és III. generációs alfajai léteznek.
Van, amelyik 8 és 480 km/h között használható, és van, amelyik már 1800
méterről pontos adatot tud adni a közeledő (vagy távolodó) gyorshajtó
sebességéről. Bizonyító erejű videofelvételt körülbelül 130-140
méterről tudnak készíteni. Minden megyében üzemel legalább egy Fáma, a
fővárosban négyről tudunk.
A traffipaxjelző kütyük valós élethelyzetben nyújtott teljesítményének
bemérésére egy Multanova radarral felszerelt mérőautót, ismertebb nevén
"ződskodát" használtunk fel, a BRFK tudtával és beleegyezésével. Ez a
legnehezebben előrejelezhető hazai mérőműszer, ugyanis magas
frekvencián és kis adóteljesítménnyel dolgozik.
Miután a rendőrautó felé közeledve viccből rájuk villantottam a
fényképezőgéppel, meglehetősen fagyosan indult a társalgás. Szerencsére
a közeg hamar felengedett, höhö, és megtudtunk néhány fontos
információt a fővárosi mérésekről. A parancs szerint mostanában 50-es
engedélyezett sebesség mellett 75 km/h alatt nem foglalkoznak a
gyorshajtókkal, sőt, a teszt éjszakáján az M3-as bevezető ötvenes
táblájánál csak nyolcvannál villant a vaku.
Jó tudni, hogy
az M3 és az M1-M7 budapesti szakaszán a sebességellenőrzés szinte
folyamatos. Azt is megtudtuk, hogy a mérőautóval igen keserves a
közlekedés, mert jó ideje nem emel ki a kuplung, este tíztől reggel
hatig megy a műszak, pedig közben a Híd a Kwai folyónt adják a tévében.
Mit ne mondjak, jó érzés, hogy a traffizás a rendőrnek is szenvedés. Az
egyenruhások küldetésének sikeréről annyit, hogy két óra alatt mintegy
tíz értékelhető felvételt készítettek, a rekord 104 km/h volt. 50
helyett. És azt sem árt tudnunk, hogy a Multanova képes
megkülönböztetni és külön sebességhatárra mérni személy- és
teherautót.
"Légy körmönfont! Légy körmönfont és használd kémeidet mindig a
harcban!" (Sun Tzu intelme)
Somos András, a TravelTech Kft. kereskedelmi vezetője volt
segítségünkre annak feltárásában, mivel védekezhetünk a hatóság
sebességmérő akciói ellen - a sebességhatárok betartásán kívül. A cég
főleg a Beltronics nevű kanadai gyártó termékeit forgalmazza; ez a
legnagyobb forgalmú márka, amely
az Egyesült Államokban működő Valentine 1 és Escort típusokkal a
radar- és lézerdetektorok elitjét alkotja. András autója a tesztre
erősen felkészítve érkezett, a szélvédőn lógó detektorok kellemes
Vissza a jövőbe-érzést keltettek.
A Beltronics Euro 330-on, Euro 550-en és a kísérleti, nem Euro, RX
65-ösön kívül egy Valentine One és egy Whistler fityegett az ablakon.
Az igazi nagyágyú láthatatlanul, a motortérben lapult egy
lézerdetektorral és -blokkolóval kiegészített Beltronics 966
formájában, láthatatlansága mellett még annyival jobb a többinél,
hogy fémgőzölt és fűtött szélvédős autókban csak ilyet lehet használni.
A Beltronicsok különböző fejlettségű, az európai radarozási szokásokhoz
igazított detektorok, a Whistler, azaz Fütyülő, pardon, egy önálló
gyártó meglehetősen elterjedt, de csak belépő modellnek számító
készüléke. Az RX 65 egyelőre hivatalosan nincs forgalomban Európában,
András szerint nem is lesz, mert nincs felkészítve egy-két nálunk
elterjedt radarfrekvencia mérésére. Hiába jelzi ellenben az úgynevezett
POP-radart vagy készenléti radart, ha ilyet csak Amerikában használnak.
Valamennyi mobil műszer képes az egységesen 904 nm-en működő
lézerkészülékek detektálására.
A közhiedelemmel ellentétben a lézerdetektornak is van értelme,
ugyanis a Beltronics 550 a Fáma I-et már másfél kilométerről jelezheti,
akár direkt rálátás nélkül is. Ehhez az kell, hogy a rendőrök már
közeledésünkkor használják a lézert, tehát legyen szóródás, amit a
műszer láthat.
Kell, hogy normál távra, 300-1000 méteres zónában mérjenek (és
rendszerint ezt is teszik), ekkor a detektor jelzésére még van időnk
megállni, vagy ha szabad, akár megfordulni, még mielőtt begurulnánk a
kamera számára az azonosítást lehetővé tévő 130-140 méteres távolságra.
Mégis az a legjobb, ha megy valaki előttünk, és őt mérik, ilyenkor a
szóródó jelet észlelve kényelmesen lelassíthatunk, mire ránk kerül(ne)
a sor.
|
Aki még lassítani sem hajlandó a lézer előtt (amit személy
szerint nagyon elítélek és helytelenítek), az alkalmazhat a detektorhoz
csatlakozó lézerblokkolót is. A hűtőrács mögé vagy alá telepített
lézerforrás aktívan sugározni kezd, ha észleli a mérősugarat, és
létrehoz egy, az autó elejét elfedő lézernyalábot, ami a traffipax
saját jelei közé keveredve értékelhetetlenné teszi a mérőműszer által
kibocsátott, az autóról visszaverődő jelet. A tesztautóban lapító
blokkoló ára százötvenezer forint.
Blinder, azaz Vakító néven olyan blokkolórendszer is akad, ami
hatalmas adóival akár egy kamion frontját is teljesen lefedheti.
A másik legenda a detektorokkal kapcsolatban a folyamatos téves
riasztás. Nem alaptalan legenda ez, életem első
traffipax-detektoros élménye egy jó pár évvel ezelőtti rövid autózás,
amikor ismerősöm büszkén kapcsolta be az új csodát: "Ecsém, nekünk most
már szabad a pálya!" Aztán úgy öt, folyamatos csipogással töltött perc
elteltével káromkodva vágta a kesztyűtartóba az egészet. Azóta eltelt
egy kis idő, kifinomult a technika. A letesztelt műszerek közül egyedül
az ötvennégyezer forintos Whistler az, amit a forgalmazó nem ajánl
fővárosi használatra.
A radardetektorokat megtévesztő legfőbb zavarforrások a mobilhálózatok
átjátszó adói és a - közkeletű "fotocellás ajtó" kifejezés ellenére nem
fotocella-, hanem radarelven működő - automata ajtók.
Még a legjobb detektor is megbízhatóan jelzett előre minden
OMV-kutat és PLUS diszkontot; ezek ajtónyitogatói sugároznak a
legközelebb a 24,125 GHz-es Speedophot radar frekvenciájához. Ezért nem
ajánlatos letiltani ezt a sávot, hiszen ekkor a Speedophot is
észrevétlen marad. Egyébként ezek a radarok nem is tudnak mérni ezen
szolgáltatóhelyek környezetében, a radarjelet elnyomja az ajtó. Nincs
mit tenni: OMV-kút - lassítás, hiszen a - nálunk nem forgalmazott - RX
65 kivételével egyik detektor sem tud egyszerre több használt sávot
kijelezni, így az erős K-sávon érkező téves jel mellett észrevétlen
marad a gyengébb Ka, Ku vagy X-sávos mérősugár.
És végül a kellemesen borzongató vadászláz folyamatos jelenléte
mellett szerzett mérési eredmények. A teszteléshez felhasznált
Multanova radar hátulról mért, így a detektorok érdemben csak a
visszavert jelből dolgozhattak. Szemből mindegyik készülék 800-1000
méterről jelentette a radart, de ennek most nem volt sok jelentősége. A
beépített készülék, a száznyolcvanezres 966-os volt a legsikeresebb, ez
folyamatosan működött a teszt alatt, és minden megközelítésnél 100-200
méterről már stabil jelzést adott. Érdekes módon
az olcsó, csak csipogó és LED-eket villogtató Whistler is jól
teljesített, jellemzően száz méterről jelezte a háttal álló
ződskodát.
A 94 500 forintos 330-as Beltronics az első közelítésnél
megbukott, csak a radar után jelzett, de aztán javított és 125
méterről már szólt. Drágább márkatársa, a 174 ezer forintot érő 550-es
egy mérést szintén elsumákolt, de azután 80 méterről mindig jelentett -
ráadásul ez a modell lágy bariton hangon szóban is közli, mit lát.
Kipróbáltunk egy Valenine One-t is, ez 60 méterről szólt, viszont ennek
volt a legcsúnyább hangja. Ellenben kis nyilakkal jelzi azt is, hogy
honnan veszi a jelet: előlünk, mellőlünk vagy mögülünk.
Téves riasztást valamennyi készülék adott, de a radarra valahogy
sokkal direktebben éreztek rá, mint az ajtókra-átjátszókra. A legtöbb
zavarjel amúgyis a K-sávon érkezik, tehát ha Ka-n, Ku-n, vagy X-en
kapunk jelzést, akkor szinte biztos, hogy valóban mérőautó lapul meg
valahol.
Amit még érdemes tudnunk:
a tiszafüredi rémet, a fehér Escortra szerelt, X-sávon üzemelő, 1972
óta szolgálatban lévő Stim Mestát csak az 550-es BEL szúrja ki. Ezt
a radart a legnehezebb detektálni, mert kis jelerősséggel és nagy
frekvencián működik.
A készülékekehez időről időre jár szoftverfrissítés, a zavarszűrés
ugyanis folyamatosan fejlődik. A TravelTech márciusi indulása óta
körülbelül 200 detektort adott el. Ha Ön is beáll a sorba, ne feledje:
nálunk szabad használni a kütyüket, de a szabályozás országonként
eltérő. Ausztriában radardetektort se használni, se birtokolni nem
szabad, Németországban lehet ilyen az autónkban, de - elvileg - nem
kapcsolhatjuk be.
Epilógus
Természetesen nem bírtam ki, és kölcsönkértem egy hétre egy
készüléket. Az 550-es Beltronics került fel a Tipo szélvédőjére, és
R2D2-ként hű társamul szegődött egy időre. Aranyos csipogásával,
gyakori "K-A BAND DETECTED", vagy "LASER ALERT" bemondásaival és a
dekoratív piros kijelzővel hamar megszerettette magát, még az állandó
OMV-kút-jelzést is megbocsátottam neki. A lézert tényleg nagyon
hatásosan, már jó messziről jelezte, ebben sosem tévedett. Valahogy
egyszerre lesz nyugodtabb és zaklatottabb az ember ettől a csipogó kis
vacaktól: igaz, hogy gyakran szól hiába, de legalább elűzi a
rutinautózás unalmát. Az 550-es húzós árát egyelőre nem áll
szándékomban kifizetni, de egy, a vidéki utakon jól használható
Whistler megszerzésének vágya egyre erősebben nyomja el a
CD-váltó-erősítő-mélynyomó projekteket a szívemben.
