A legjobb hangút szeretném - válaszoltam a forgalmazó kérdésére, és egy Clarion DXZ 838 RMP-vel távoztam. Nagy meglepetést nem jelentett, mert a tavalyi modellek közül is a 8-as sorozatú volt alaphelyzetben a legkellemesebb hangú, bár a 928-as nagytestvér a beépített DSP-vel korrigálni tudta az autó akusztikai nyavalyáit, így szakértő kezekben jobban teljesíthetett.

hirdetés

Csak itthon döbbentem rá, mennyire jól jártam, hogy pont ezt
a Clariont kaptam. Először is csodaszép. A dobozon lévő fényképen
nem látszik igazán, de a valóságban titán színű. Vagy bronz. Vagy
sötét alumínium. Szóval ezek keveréke. De nagggyon jól néz ki. Az
előlap maga alumíniumból készült, ennek megfelelően nehéz, de
meglepően finoman kidolgozott, időtálló darabnak tűnik. A gombok
egy része ugyan műanyag, gondolom, azt majd a jövő évi
modellfejlesztésnél cserélik ki fémre. A legfontosabb kezelőszerv,
a hangerőállító egy kifejezetten jól használható tekerőgomb. Az
előlapot természetesen motor mozgatja. Még az autórádió-jellegű
mütyüröktől ösztönösen irtózó barátnőmnek is tetszett, ami nagy
szó.

A teszt további részében nagyjából elég lenne felsorolnom azoknak
a rövidítéseknek meg piktogramoknak a jelentését, amit a Clarion
dobozára nyomtattak, és már be is telne az erre az írásra
előirányzott karakterszám. E helyett inkább szemezgetek az
érdekességek között.
A kijelző egy kaméleont is kihívhatna egy
színváltoztatás-párbajra. Sajnos pontos adatot csak a Clarion
színpompájáról találtam: 728 árnyalatot vehet fel. Van egy csomó
előre beállított szín, hármat még kikeverhetünk magunknak és
elmenthetjük, de inverz üzemmódra is válthatunk.

A Clarion DZX838RMP a nevének utótagját
biztosan azért kapta, mert
képes MP3 kódolású zenék lejátszására. Nyugodtan lehetne
838RMPWMA, de ez már dadaista irodalomnak számítana, attól tartok.
Pedig ez a WMA még nagyon odaférne, hiszen a Clarion képes a
Windows Media Audio formátumú bithalmazokból is zenét
csinálni.

A hagyományos CD-ket 24 bites digitális analóg átalakító bírja
megszólalásra. Ezek
a konverterek egyre kifinomultabbak, és a jobb készülékekben
dinamikus és részletező a hangjuk, anélkül hogy zeneietlenné
válnának. Beépített hangmachinátor van ebben a fejegységben is. A
mély-magas állítási lehetőségeken túl előre kitalált hangképek
között választhatunk. Kipróbáltam, mindegyik működik, mindegyik
másképp szól, köszönöm szépen, de én maradnék a mindenféle
machináció nélküli hangnál.

A beépített erősítő ismét erősödött a tavalyihoz képest.
Immáron 4x53 wattot nem restellnek specifikálni rá. Csak a móka
kedvéért kipróbáltam egy ősi, még mindössze 35 wattot ígérő
fejegységet is. Az új modell hangosabban tud szólni? Alig.
Dinamikusabban? Kicsit. Torzítatlanabbul? Árnyalatnyit. Az biztos,
hogy a mindössze 25 wattos erősítőm hangosabban, dinamikusabban és
torzítatlanabbul képes szólni, mint a fejegységbe beépített
ellenlábas.

Ezt a Clariont
megéri erősítővel párosítani, és a hátoldalán sorakozó
csatlakozórengetegből látszik is: erre tervezték. Három pár RCA
aljzatot találunk itt. Két páron a teljes frekvenciasáv megjelenik,
ezeket használhatjuk az első és hátsó, vagy multiamplifikálva csak
az első hangszórók hajtására. A következő pár dugón csak a
szubládának való jel jelenik meg.

Ez az alapfelállás, van viszont egy kapcsoló a
készülék alján, amivel az egyik kimenetet bemenetté
változtathatjuk. Merthogy a Clarion DXZ 838
képes fogadni egy tévé, vagy videomagnó, esetleg DVD-játszó
hangját. Sőt még 5.1 csatornás házimozi-dekódert is tud
vezérelni, meg minden mást, ami rendelkezik a Clarion házi
szabványának számító CeNet csatlakozóval.

A kötelező bejáródási idő utáni hallgatózást a tömörített
zenékkel kezdtem. Igazi nyúzópróba volt - abban az értelemben
biztosan, hogy alaposan elfáradtam. Az embernek valahogy nincs
türelme kivárni a szám végét, állandóan a másikba akar már
belehallgatni vagy a harmadikba, kicsit itt kellene belenyúlni a
hangképbe, a másik számon meg ott. Zenét, hát azt talán kap az
ember, de nyugalmat, lelki békét nem. Meglepetésemre a Windows
Media Audio tömörítésű zenék jobbnak bizonyultak MP3-as társaiknál.
A Clarionnal legalábbis ezt tapasztaltam. Egy rövid tesztben
összeeresztettem a magyar, csakis MP3-zenéket lejátszó Dension
fejegységgel. Ennek az a különlegessége, hogy hardveres dekódere
van, és merevlemezről játssza le a számokat, nem CD-ről. Nos
ugyanaz a szám ugyanolyan kódolással a Densionról jobban szólt,
mint a Clarionról. A különbség nem nagy, de minden zenén jól
érzékelhető.

Viszont a Clarion tud normális, nem
tömörített-kasztrált-zanzásított zenei CD-ket is lejátszani. Ez az
igazi világa.

- Kifogástalan hangú készülék! - hallottam erről a Clarionról
egy boltban. A megszokott marketingközpontú költői túlzás mellett
van egy nagy adag igazság is ebben a kijelentésben.
Önmagában tényleg kifogástalan. Jó pár napos intenzív
hallgatás után sem találtam olyan hibát, ami bármilyen zenei
műfajon diszkvalifikálná. Nagyon civilizáltan, kellemesen szól.
Úriemberek társasága zenél. Mindig.

Csak semmi feltűnés kérem, az a kijelző dolga. A háttérbe
húzódva úgy tud zenélni, hogy nem kell a loudness gomb után nyúlni,
a mélyek-magasak kellemesen arányosak maradnak. Egy tekerés a
hangerőgombon, és máris sokkal lelkesebb zene tölti be az autót.
Éppen hogy vissza nem kérdez a Clarion, ez a hangerő megfelel,
kérem tisztelettel?

Egy hét együttélés után tényleg kifogástalannak
érezzük a Clarion DXZ838RMP-t. Ekkor kellett volna abbahagyni a
tesztelést, hogy csak szuperlatívuszok meg zengzetes dicséretek
kerüljenek leírásra,
de épp ekkor jöttek az ellenfelek. Elsőnek az otthoni
CD-játszóm. Tudom, hogy egy csöves kimenettel ellátott, spéci
kondikkal tuningolt és a Clarion árának többszörösébe kerülő
készülékkel nem egészen korrekt az összehasonlítás, de nagyon
tanulságos.

Tanulságos, mert
az önmagában kifogástalannak tűnő fejegység egy pillanatig sem
volt versenyben. A zene megszólalásának pillanatában kiderült,
mikor melyik szól. Még a szomszéd szobából is.

Másodiknak könnyebb és sokkal reálisabb
versenytársakat választottam a Clarionnak.
JVC-k, régebbi Clarionok, Kenwoodok. Ezek már sokkal
szorosabb összecsapások voltak. A végeredmény pedig, hogy a Clarion
rémesen kiegyensúlyozott hangú készülék. Egyes részletekben akadnak
nála jobbak. Találtam olyat, ami sokkal jobban inspirál a
zenehallgatásra, szívesebben élnék vele. Mégis mindig
figyelemreméltó volt, ahogy a Clarion szólt.

Tulajdonképpen a
Toyota Avensisre
emlékeztet. Erről az autóról senki sem beszélt úgy, mint ami a
vezetési élményre lenne kihegyezve. Viszont mindenki elismeri, hogy
elképesztően stresszmentes környezetet teremt a vezetőnek. A
Clarion is tökéletes választás, ha minden körülmények között kezes,
kellemes, alkalmazkodó és jó hangú fejegységet szeretnénk.