A kereklámpás ezerötös Ladára az NDK-ban 10-15 évet is kellett várni, ennek megfelelően meg is becsülték. Az 1973-as gyártású világosszürke példányt a német egységet követően egy autókereskedő beszámította egy használt Passat árába. Itt bukkant rá szerzőnk, aki a hamburgi műszaki főiskolán tanul, és nagy műgonddal eredeti állapotába állítja vissza az éltes, de kiváló állapotban levő járgányt.
 |
|
| |
|
| Eredeti hűtőmaszk, vékony levegőrésekkel. A rendszámtáblatartó még nyugatnémet (a kurbli nyílását eltakarja.) Létezik felhajtható változat, ezt keresem égre-földre! |
|
Meg kell hagyni, azok a bizonyos keletnémet
tanárnők jó kapcsolatokkal rendelkezhettek 1973-ban. Az elsők
között jutottak hozzá a világosszürke 2103-as Ladához, melyet abban
az évben kezdtek gyártani. A német egységet követően egy
autókereskedő
szinte eredeti állapotában kapta meg a járművet, amikor
beszámította valami használt Passat árába.
Szerencsére
a kufár volt annyira intelligens, hogy a katalógusba illő
állapotú autót fedett helyen tárolja, és csak a valódi értéket
felismerő vevőjelölttel álljon szóba. Saját megfogalmazása szerint:
"Inkább legyen egy rendes gazdája, minthogy hazavigyék az oroszok,
és eltüzeljék a tajga közepén."
| |
|
|
|
| Eredeti DDR országjelzéssel és sárfogó gumikkal. (Ez utóbbiak anyaga érdekes, mintha eredetileg cipőtalpak készítéséhez szánták volna.) Látható az eredetit utánzó négyszögletes kipufogóvég. |
|
Ezt a VAZ-2103, Lada, Zsiguli nevek alatt
emlegetett járművet első alkalommal 1973 novemberében helyezték
forgalomba, a boldog emlékű Német Demokratikus Köztársaság északi
részén fekvő
Schwerin városában. Ez volt egyébként a 2103 első gyártási
éve, a jármű alvázszáma "049507". Az első tulajdonosa két tanárnő
volt, akik ebben az időben véleményem szerint
rendkívül jó kapcsolatokkal rendelkezhettek. Hiszen az
NDK-ban erre a típusra gyakran kellett 10-15 évet várni. A VAZ-2103
volt a vágyak netovábbja, a magántulajdonú gépkocsik királya,
hiszen gyakorlatilag a legmodernebb és a legkényelmesebb volt az
elérhető típusok közül.
| |
|
| |
|
| Németországban nagyon szeretjük a cirill betűket, mert egzotikusan néznek ki, és senki nem tudja elolvasni... |
|
Ezek az autók sok más kortársukkal ellentétben
egészen a 90-es évek elejéig első tulajdonosuknál maradtak. A
hozzám került példányt nyilvánvalóan gondosan ápolták, életének
első 20 éve alatt alig 110 ezer kilométert mentek vele.
Sajnos a létező szocializmus összeomlása után
néhány durva változtatást hajtottak végre az autón. A
kerekek gyári króm fedeleit olcsó műanyag dísztárcsákra cserélték,
és beépítettek egy modern rádiót (amihez hatalmas lyukat vágtak a
középső konzolba.) A hátsó ablakra műanyag redőny került, és az új
NSZK-s rendszámokhoz új rendszámtáblatartót csavaroztak fel.
| |
|
|
|
| A Zsiguli feliratot és a műanyag alkatrészek krómbevonatát sajnos megviselték az eltelt évek. |
|
Ezeken kívül az autó csaknem teljesen eredeti
állapotában volt. A fényezésen (színe világosszürke,
a forgalmi szerint "lichtgrau") a frontmaszk, a kerékjáratok
és a küszöbök környékén kellett javítani, hogy a felszíni rozsdának
elejét vegyük.
A bal első ajtón volt egy kis horpadás, az
egyetlen áthatoló rozsdafolt pedig a jobb hátsó sárvédőn, a
tank mellett-alatt vonuló oldalmerevítő alsó bekötésénél
jelentkezett. A tank alatt elhelyezett rezgést gátló habszivacs 25
éven keresztül gondoskodott a folyamatos nedvességről...
| |
|
| |
|
| Csaknem teljesen érintetlen, egyedül a csavarhúzót nyúlta le belőle valaki! |
|
Az egykori NDK-ban töltött évei során az autót
a következő alkatrészekkel és tartozékokkal egészítették ki:
- első forgalomba helyezésnél: hátsó sárfogó
gumik
- vészvillogó
- első biztonsági öv
- "Autobahndreibock" (elakadásjelző háromszög)
- elsősegélydoboz
- tartalék izzókészlet
Ezenkívül beépítettek egy zárható tanksapkát (az NDK-ban is drága
kincs volt az üzemanyag), és jó minőségű üregvédelmet hajtottak
végre.
| |
|
|
|
| Eredeti állapotú 1500-as motor, a ventillátort folyamatosan hajtja az ékszíj. Hamarosan szereznem kell egy jobb állapotú akksit... |
|
Az a célom, hogy a 2103-ast visszaállítsam abba
az állapotába, ahogy az NDK-ban rótta az utakat. A legtöbb
alkatrészt már megszereztem, néhány dolog még hiányzik. Keresem
például az eredeti használati utasítás által említett rádiót
(A-271). Az első néhány ezerötös Zsiguli a jelek szerint
orosz rádióval érkezhetett az NDK-ba. Ahogy én tudom, az
akkoriban gyártott keletnémet ultrarövidhullámú rádiók nem férnek
el a gyári beépítési helyen.
| |
|
| |
|
Hiányzik még egy hátsó rendszám, és az
eltolható-felhajtható első rendszámtáblatartó, ami lehetővé
teszi a kurblivas használatát. Ezen kívül számos kopó
alkatrészt kell az 5 éves helyben állás után pótolnom (fékek,
kupplung). Ha néha kiviszem az utcára, úgy szokták a régi Ladát
megbámulni, mintha legalábbis ufóban ülnék.
Az autó Németország északi részen, Kiel
melletti lakóhelyemen maradt, én jelenleg a hamburgi főiskola
közlekedésmérnök hallgatója vagyok. Nem kétséges, hogy jó adag
önbizalmat igényel egy ilyen egzotikus-klasszikus autó restaurálása
és használata a mai Németországban. De nagy örömömet lelem
benne.
