A kínai autógyártók amerikai piacra való belépéséről tárgyalt a Trump-kormányzat több magas rangú tisztségviselője és a Ford vezérigazgatója, Jim Farley – állítja belsős informátorokra hivatkozva az Automotive News. A névtelenséget kérő személyek szerint a zárt körű megbeszéléseken egy keretrendszer kialakításáról tárgyaltak, amely mind a két ország autógyártói számára előnyös lenne.
Hasonló rendszeren dolgozhatnak, mint ami Kínában is működik. Ott a külföldi gyártóknak 2022-ig vegyes vállalatot kellett létrehozniuk helyi márkákkal, hogy forgalmazhassák autóikat a piacon. Ezzel a megoldással nemcsak a külső gyártók jutnak piachoz, de gyakran technológiai és fejlesztési megállapodásokat is kötnek – így született például az új Mazda 6 is. Ezt a rendszert adaptálnák az Egyesült Államokba, csak fordítva: a kínai gyártóknak vegyesvállalatot kell majd létrehozniuk az amerikai gyártókkal, csak így forgalmazhatnák autóikat az USA piacán. Az új struktúrában az amerikai gyártók többségi tulajdonnal kell, hogy rendelkezzenek, a technológiát és a profitot pedig a tulajdoni arányok alapján osztanák meg egymással.
Nem először fordul elő az, hogy a Ford vezérigazgatója a Trump-kormány tisztségviselőivel tárgyal ebben a témában. Korábban a Detroiti Autószalonon zajlottak hasonló tárgyalások a Ford standjának színfalai mögött, ahol Jim Farley az Egyesült Államok közlekedési miniszterével, a környezetvédelmi ügynökség vezetőjével és az USA kereskedelmi képviselőjével egyeztetett. A Ford igazgatója valószínűleg nem ütközött kemény ellenállásba, mivel a megbeszélések előtt néhány nappal Donald Trump egy rendezvényen arról beszélt, hogy nyitott a kínai gyártók belépésére abban az esetben, ha az Egyesült Államokban is építenek gyárakat és amerikai embereket foglalkoztatnak.
A döntés ellenzői közül sokan az amerikai autóipart és az állami érdekeket féltik. Úgy látják, hogy a kínai autóipar veszélyeztetné a helyi gyártókat és nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek a szoftvereik miatt – ez az aggály a korábbi megfigyeléssel és követéssel kapcsolatos botrányok nyomán alakult ki. Emellett a gyártókat féltő aggályok sem indokolatlanok az alapján, ahogy a kínai autóipar Európában és Dél-Amerikában terjeszkedett. A gyors és széles pályás letámadás valóban nehéz helyzetbe hozhatja a helyi gyártókat, amelyek nem kapnak olyan állami hátszelet, mint a kínai társaik.
A kínai gyártók gyakran képesek kimozogni akár minimálisra nyomott nyereséget, vagy éppen veszteséget is, csak azért, hogy kiszorítsák a piacokról a versenytársakat. Ez nemcsak Európában okoz gondokat, de már Kínán belül is felmerült, hogy az állam közbelép a vérengző verseny miatt. Ebben egyébként jelenleg a BYD az egyik legerősebb szereplő, amely globálisan már a hatodik legnagyobb autógyártó és nemrég a Fordot is maga mögé utasította.
Ennek fényében nem csoda, hogy Jim Farley is csak fokozatosan engedné a kínai gyártók érkezését, mivel szerinte korlátozások nélkül egzisztenciális válság következhetne. Hozzátette, hogy termékeik minősége és technológiai fejlettsége egyre inkább felülmúlja azt, amit a nyugati gyártóknál lát. Éppen ezért a Fordnak több technológiai megállapodása is van olyan kínai gyártókkal, mint például a CALT vagy a BYD. Emellett nemrég pletykák röppentek fel azzal kapcsolatban, hogy a Ford és a Xiaomi együttműködésről tárgyal, de ezt mind a két vállalat visszautasította.
További cikkeink
