A MÁV vezérigazgatója, Hegyi Zsolt nemrég egy videót tett közzé a Facebook-oldalán, amelyben arról beszélt, hogy már nem csak a késések miatt fogják automatikusan visszautalni a jegyárak felét az utasoknak. Hamarosan egyre többen találkozhatnak majd a jelenséggel, hogy bár helyjegyet váltottak egy vonatra, az a kocsi amelybe a jegy szól, nem része a szerelvénynek. Ez azért van, mert a MÁV kifogyott a tartalék vagonokból és műszaki hiba esetén egyszerűen nem tudják pótolni a kieső darabokat.
Aki ilyen helyzetbe kerül, annak online vagy applikációból történő vásárlást követően 72 órán belül visszautalják a helyjegy árát – akárcsak a 20 percnél nagyobb késések esetében. A papíralapú jegyek esetén továbbra is e-mailben, telefonon vagy személyesen az ügyfélszolgálatokon kell jeleznünk visszatérítési igényünket.
A kiesések hátterében most nem a MÁV áll: a problémát az okozza, hogy a Ganz-Mavag és a Dunakeszi Járműjavító is nehéz helyzetbe került. Komoly projektbe vágtak közösen egy orosz vasúti szerelvény gyártással foglalkozó vállalattal, de a háború kitörését követően kivetett szankciók miatt a külső cég kiszállt, így a magyar vállalatok csak súlyos veszteségekkel tudták folytatni a munkát. Innen már nem kellett sok ahhoz, hogy október 16-án a Fővárosi Törvényszék csődeljárás alá vonja a Ganz-Mavagot és az 1911 óta működő Dunakeszi Járműjavítót. A fő probléma az, hogy ez utóbbi végzi a MÁV vasúti személyszállító kocsijainak a karbantartását, ez azonban a csődeljárás miatt lényegében teljesen leállt.
A MÁV nem jut hozzá a javításra küldött vagonjaihoz, miközben lassan a tartalékaik is elfogynak. Ha valahol műszaki hiba miatt ki kell vonjanak a forgalomból egy vagont, akkor azt már nem tudják pótolni, ezért fordulhat elő, hogy akár Inter City vonatok is kevesebb vagonnal érkeznek majd az állomásokra. Az ezzel járó kellemetlenségeket csillapítva vezették be a késéseknél is alkalmazott visszatérítéses rendszert, ami november elsején lépett életbe.
A kialakult helyzet egyelőre úgy néz ki, hogy csak ideiglenes. Miután az orosz-ukrán háború közvetett hatásai miatt nehéz helyzetbe került a két nagy múltú vállalat, ezért a kormány élve a rendkívüli háborús helyzetben alkalmazható szabályokkal, megállapította, hogy a működésük kiemelt nemzetgazdasági érdek. Úgy határoztak, hogy az üzemeknek működniük kell, az ott dolgozók munkahelyei nem szűnhetnek meg és a nemzetközi, illetve belföldi kötelezettségeiket is teljesíteni fogják. A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a parlamentben azt mondta: bízik benne, hogy a határozat végrehajtásához szükséges források rendelkezésre állnak és már az erre hivatott intézmények is dolgoznak.
Forrás: VG, MÁV-csoport
További cikkeink
