- Friss kutatás szerint az autók gumiabroncsainak kopásából származó összetevők bejuthatnak a talajba, majd a növények felszívják, így eljuthatnak az emberi fogyasztású élelmiszerekbe.
- A gumiabroncsok anyagát használó gyártók számára nincs szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen anyagokat használhatnak fel.
- A következő öt év kutatásai segíthetnek felmérni a kockázatot, ami a gumiabroncsok kopásából származó környezetszennyezéssel jár.
- A kutatók egyik javaslata szerint a kerékdobokba épített szűrők megoldást jelentenének a problémára.
Az autók gumiabroncsainak kopásából származó összetevők közvetlenül ártalmasak az emberek egészségére – derült ki egy friss kutatásból, amely szerint rosszabb lehet a helyzet a műanyagszennyezésnél.

A gumiabroncsok anyagának mérgező összetevői bejuthatnak a talajba, ahonnan a növények felszívják ezeket, és így eljutnak az emberi fogyasztású élelmiszerekbe is – derült ki egy friss kutatásból, amelynek eredményeit a New Scientist tudományos hírportál foglalta össze.
Korai vészmadárkodni
A legnagyobb gond az, hogy ezeknek az összetevőknek a használatát egyáltalán nem szabályozták. A gyártók lényegében azt használnak, amit akarnak, és nem kell beszámolniuk arról, mit kevernek az abroncsok anyagába.
Egyelőre korai lenne még kijelenteni, mekkora az ebből fakadó kockázat, ám a következő öt évben végzendő kutatásokból kiderülhet, mennyire komoly a baj – mondta Thilo Hofmann, a Bécsi Egyetem professzora. A gumiabroncsok kopásából fakadó környezetszennyezés esetenként nagyobb veszélyt jelent,mint a műanyagszennyezés.
A gumikopás egy emberre vetítve átlagosa egy kilogramm "mikroszennyezést" okoz évente. Becslések szerint ez adja a tavakba és a folyókba kerülő mikroműanyagok felét, a levegő esetén 80 százalék ez az arány.
Hogy érzékeltesse a veszélyt, Hofmann megemlített egy lazacpusztulási esetet, amiről egy 2020-astanulmány számolt be. Ezt az autógumik gyártásánál használt egyik adalékanyagra vezették vissza. A bécsi kutatók egy évtizeddel ezelőtt kezdték el kutatni ezt a témát. Meglepődve tapasztalták, milyen kevés tudományos vizsgálat indult ezzel kapcsolatban.
A lényeg abban rejlik, hogy a meglévő szennyvízkezelő rendszerek ezeket a mikroanyagokat nem tudják kiszűrni. Így azok nem csupán az esővízzel, hanem például az öntözésre használt vízzel is visszakerülhetnek a táplálkozási láncba.
Lehetséges megoldások
A kutatók mesterséges üvegházi környezetben vizsgálták a gumikopásból származó anyagok megjelenését a növények levelén, ami bizonyította, hogy ezek határozottan jelen vannak a természetes környezetben.
Javaslataik szerint részben jobban kell ellenőrizni, milyen adalékanyagok kerülnek a gumiabroncsokban, részben szűrőket lehetne elhelyezni a kerékdobokba, részben jobban kellene szűrni az utakról az esővízzel lemosott szennyvizet. A kormányokra szabályozási feladatok várnak ezen a téren.






![Der neue Mercedes-Benz C 400 4MATIC elektrisch. Energieverbrauch kombiniert: 18,6-14,2 kWh/100 km | CO₂-Emissionen kombiniert: 0 g/km | CO₂-Klasse: A [1] Exterieur: AMG Line; MANUFAKTUR opalithweiß metallic bright [1] Die Angaben sind vorläufig. Es liegen bislang weder bestätigte Werte von einer amtlich anerkannten Prüforganisation noch eine EG-Typgenehmigung noch eine Konformitätsbescheinigung mit amtlichen Werten vor. Abweichungen zwischen den Angaben und den amtlichen Werten sind möglich. //The all-new Mercedes-Benz C 400 4MATIC electric. Energy consumption combined: 18,6-14,2 kWh/100 km | CO₂ emissions combined: 0 g/km | CO₂ class: A [1] Exterior: AMG Line; MANUFAKTUR opalithe white bright [1] The information is provisional. Neither confirmed values from an officially recognised testing organisation nor an EC type approval nor a certificate of conformity with official values are available to date. Deviations between the data and the official values are possible.](/media/images/Original-50543-26c0043-001.format-jpeg.max-370x278.jpg)
