hirdetés

A Nyizsnij Tagilban létesített, óriási Uralvagonzavod (UVZ) a világ legnagyobb harckocsigyártó és javító vállalata. Az orosz állami tulajdonban lévő cég fejlesztette ki, és gyártja a rettegett T-14 Armata harckocsikat, valamint a T-90-esek különböző változatait. De az ez a cég tartja karban, javítja és fejleszti az orosz hadsereg harckocsijait is. Jobban mondva gyártaná és javítaná, ha lennének hozzájuk alkatrészek. Ugyanis a friss hírek szerint nem sokkal az után, hogy a gyár átállt a haditermelésre, a raktárakból elfogytak egyes alkatrészek, így most felfüggesztették a gyártást és a javításokat is.

A méregdrága T-14 Armatákat is itt gyártják, hat havonta egy darabot. Bár néhány megjelenet Ukrajnában is, de harci cselekményben még nem vettek részt, ugyanis még nincsenek rendszerbe állítva az orosz hadseregben

A vállalat vezetése szerint a beszállítók teljesen ellehetetlenítették az üzem összes tevékenységét, ugyanis nem érkeznek Európából a harckocsikhoz szükséges elektronikai alkatrészek (az egyik nagy beszállítójuk a Volvo Trucks volt). A közhiedelemmel ellentétben ugyanis több elektronika van egy korszerű harckocsiban, mint egy modern autóban. De még ennél is nagyobb baj, hogy az összes orosz harckocsiban, még az Armatában is, ukrán célzóberendezéseket alkalmaznak, amelyekből a háború kitörése óta nyilvánvaló okokból egyetlen darabot sem kapott az Urali Vagongyár. Kézenfekvő lenne, hogy a szövetséges kínaiaktól szerezzék be a hiányzó alkatrészeket, de a kínaiak állítólag elutasították a megkeresést, mondván, hogy jelenleg a fizetőképes kereslet kielégítésére koncentrálnak. Ebből úgy tűnik, hogy bármennyire is erős a kapcsolat, a kínaiak nem bíznak abban, hogy a szövetségesüktől valaha is viszont látják a leszállított alkatrészek ellenértékét.

Az AVZ gyár egyik csarnoka békeidőben

Bár a munkások nagy részét fizetetlen szabadságra küldték, a minap beérkezett az első adag, frontról hazatért, sérült, és javításra váró harckocsi szállítmány. Most kényszerűségből azzal próbálkoznak, hogy több harckocsi alkatrészeiből állítsanak össze egy-egy üzem- és harcképes tankot, amit visszaküldhetnek a frontra. Ezt azonban valószínűleg csak addig tudják csinálni, amíg el nem fogynak az alkatrészdonornak használható harckocsik.

Ha az oroszok be is tudják szerezni a hiányzó alkatrészek kiváltására alkalmas alkatrészeket, főleg célzóberendezéseket, a gyártás alatt álló típusaik terveit és gyártási eljárásait akkor is hozzá kell igazítaniuk az új elemekhez. Ez pedig azt jelenti, hogy Oroszországban várhatóan még hosszú hónapokig egyáltalán nem lesz harckocsigyártás.