A két szövetséges autógyártó összesen több mint hatmillió autót
adott el 2005-ben, és ezzel a globális rangsorban a negyedik helyre
teszik magukat, bár van itt egy kis turpisság. A Renault és a Nissan
között elég szoros együttműködés alakult ki - egyértelműen szorosabb,
mint pl. a DaimlerChrysler csoport két fele közt - és a két gyártó első
számú vezetője is egyazon személy, de a különös tulajdonviszonyok miatt
mindig két különálló, és egymással legfeljebb laza szövetséget alkotó
cégként jellemzik saját magukat. Az ilyen apróságok persze nem
számítanak sokat, ha önreklámról van szó, és a világon a negyedik
legnagyobb jelző a Renault és a Nissan marketing-munkásainak is jól jön
majd.
A nyers számokhoz visszatérve: a két gyártó összesen 6 129 254
egységgel növelte bolygónk autóparkját. Ezzel 9,8%-os piaci részesedést
értek el. A szétbontott adatokból ráadásul az is kiderül, hogy itt
bizony a befőtt tette el a nagyit: a Renault, amely a Nissan 44%-át
birtokolja, Daciástul, Samsungostul 2,531 millióval veszi ki a részét a
termésből, míg a japán oldalon 3,597 millió autó keletkezett. Ez az
aránytalanság persze érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a Renault
igazán csak Európában erős, itt adták el autóik több mint 80%-át,
miközben a Nissan Észak-Amerikában, Japánban és Délkelet-Ázsia más
részein is komoly piaci szereplőnek számít. A számokból persze az is
kiderül, hogy ez a fajta egylábúság a Renault-nak mostanság komoly
gondokat okoz. A márka eladásai 2,6%-ot csökkentek 2004-ről 2005-re, és
csak a Daciának és a Samsungnak köszönhető, hogy csoportba rendezve
mégis 1,7%-os növekedés lett a végeredmény. Közben a Nissan és az
Infiniti 9,2%-kal erősödött, ami azt mutatja, hogy a japán központú
gyártónál minden rendben van.
A Renault visszaeséséről persze tud a cégvezetés, és ha minden igaz,
dolgoznak is a megoldáson. Carlos "Cost Killer" Goshn a következő
hónapra ígérte az új középtávú akciótervet, és ha ez is úgy sikerül,
mint annak idején a Nissan 180 fantázianevű, amellyel a japán gyártó
hat év alatt kikecmergett a kátyúból, akkor van mitől félnie a
konkurenciának.
További cikkeink
