Szinte új lesz a kupém motorja
Nem gondoltam volna, hogy egyszer saját magamnak csinálok egy barnfind autót, de így hozta a sors. Egy év után vettem elő a kupét a garázsból, mert most van, aki olyan lelkesedéssel foglalkozik vele, ahogy azt kívánom.
Közzétéve:
2026. 04. 12. 17:15
Kilenc éve vettem meg az első autómat. Volt egy határozott elképzelésem, imádtam a japán autókat, a hátsókerekeseket, szívó vagy turbó, nekem mindegy, csak Silvia legyen, vagy Hacsi, vagy MR2. Úgyhogy vettem egy BMW-t, mert arra volt pénzem. Mellette persze az E36 mindig is tetszett, szóval elkeseredve azért nem voltam. Minimális lóvéból érdekeset akartam venni, amit szerethetek, felújíthatok, építhetek. Így került hozzám kis pénzért ez a 318is kupé.
Lassan haladok vele, de azért épülget, mindig van valami, amivel tudok haladni rajta. Igazi projektautó, sosem volt használhatatlan, csak kopott, és egy ideje már érett még egy nagyobb felújítás ahelyett, hogy részleteiben raktuk volna rendbe. Igen, közben megvettem az E46-ot is, hogy a kupét ne kelljen teljesen elkoptatnom, amikor aktívan használatba kellett vennem. Jó döntés volt-e? Nem fogom magamat ostorozni miatta, a lényeg, hogy mindkettőt szeretem és sikerült eljutnom velük odáig, hogy az egyik már jó, a másik pedig most lesz jó.
Ez a motorfelújítás kérdés mindig kergetett. Szörnyen nézett ki a motortere, de ugyanúgy a futómű és a fékek is, ha meg nincs min mennie, akkor minek legyen motorja, úgyhogy először a futómű kapta meg a nagy felújítást. Porfestett alkatrészek, galvanizált csavarok és szerelékek, új szilentek, bekötési pontok erősítése, meg minden, ami kell, alulról csodásan néz már ki. A motortér sokkal kényesebb. Úgy terveztem, hogy majd magam szétszedem darabjaira, eltakarítom az utolsó csavart is, és mindent szépen összerakunk, de nem vagyok autószerelő, nincsenek szerszámaim, pláne nem zárható műhelyem, ami ehhez a feladathoz kell. Úgyhogy ezt át kellett terveznem és félretennem, ezért a kupé úgy két évre lepihent, tavaly mentem vele egy keveset, abból is a leghosszabb az átköltöztetése volt.
Itt a felújítás első része videóban:
Most viszont sikerült találnom egy srácot, akiben azt a lelkesedést látom az autóm iránt, amit magamban is. Fáradt éjszakákban forgolódtam magamat álomba sokszor olyan bárgyú gondolatokkal, hogy egyszer majd a kupém motortere teljesen gyári állapotú lesz, és az mennyire gyönyörű! Imádom a 18is motort, az M42B18 egy nagyon szép tárgy az alumínium szelepfedelétől kezdve a hengerenkénti leömlőjén át a viszkós hűtőventilátoráig. Ránézni is szeretek, mert ez a vas és alumínium tömb a kiegészítő berendezéseivel igazán úgy néz ki, mint egy tisztességes motort, tárgynak is szép, tennék belőle egyet a nappalimba is. Négyhengeres, igen, de sikeres versenymotorok épültek belőle és gyárilag is 140 lóerős, nekem pedig ez tökéletesen elég.
Szóval követtem egy ideje Kazai Norbit, amikor ráírtam, hogy tudja-e fogadni a kupét. Neki is van, felségének is van, mindkettőt maga építi, nekem ez már elég, és örült a feladatnak. Mindemellett nagyjából a munka megbeszélését is pár szóban letudtuk, értette, hogy mit akarok: egy gyári motorteret. Azt akarom, hogy amikor kinyitom a kupé motorháztetejét, egy ragyogó géptér vigyorogjon rám a közepén egy csillogó, harcosan morcogó négyhengeres M42-vel.
Nekilátott, már szétszedte és a legnagyobb félelmem, a vezéréls cseréje úgy néz ki, hogy elmarad. Arányaiban méregdrágák hozzá az alkatrészek, mert a legtöbb láncvezetőből csak gyári van. Annyi lett volna két láncvezető, mint amennyibe az összes többi vízcső, kábel, jeladó, tömítések és szerelékek kerülnek összesen, ezt szerettem volna elkerülni. Norbi felmérte, és a helyzet sokkal jobb, mint gondoltuk, valószínűleg a két ronggyá szakadt kopogásszenzor csinálta az egyenetlen járást, mert a vezérlés feszes, mint a gitárhúr, a motor pedig belül tiszta.
Úgyhogy foglalkozhat minden aprósággal, amit megfejel olyan alapos takarítással, ami visszaadja a motornak az eredeti fényét. Üvegszórást kapnak az alumínium elemek, galvanizálást a csavarok, kézműves takarítást az aprólékosabb részek. Még ha leírom is szédülök, hogy ez az én motorommal történik, és valaki örömmel dolgozik rajta.
Norbi videózik is, a tartalomgyártásból is él, nekem pedig ez plusz pont, mindent dokumentál kiváló minőségben, így ti is megnézhetitek, mi történik az autómmal. A kupé végre úton van afelé, hogy akár minden nap használhassam. A motor alapból nincs elhasználva, ami jó hír, rengeteg részét kell rendbe tenni és megszépíteni, de már alig várom a végeredményt. Norbi szerint már csak két hét, és a motorom újra újszerű lesz. Az M42B18 nagyon jól szól, amikor egészséges, vígan forog le 7500-ig és elég nyomatékos is, nekem mindig is passzolt az E36-hoz, úgyhogy itt az ideje, hogy végre az enyémben is tökéletes legyen.
