A Triumph Tiger a túramotorosok egyik kedvence. Az első széria
megalapozta ezt a hírnevet, majd a második a tulajdonosok által
leggyakrabban választott országúti színtérhez igazodott: vesztett
endurós jegyeiből és utcai jelleget öltött. Az aktuális 1050-es tényleg
aszfaltra való - legújabb változata pedig azokat a motorosokat szólítja
meg, akik hosszabb túrákat, nemzetközi kiruccanásokat terveznek.
A Tiger SE blokkolásgátlót, oldaldobozokat és visszafogott
fekete-szürke fényezést kapott. 115 lóereje minden útra és minden
élethelyzetben elég. Maximumát 9400-as fordulaton adja le, míg
legnyomatékosabbnak 6250-nél mutatkozik, itt kereken 100 Nm-t teljesít.
A megszokott és megszeretett kezelhetőség, a kényelmes üléspozíció és a
320 km-es átlagos tankolási intervallum is a túratigris mellett szól. A
Nissin fékek, az állítható rugós tagok és a nyomatékos, soros
háromhengeres blokk nyomós érvek a 2009-re limitált példányszámban
megjelenő Triumph mellett.
"A kéttónusú festést a design munkacsoport találta ki: lehetséges,
de atipikus kombinációkat illesztettek egymáshoz, így vették észre,
hogy mennyire jól érvényesül a matt fekete és a matt grafit árnyalat."
- mondta Simon Warburton gyártási menedzser. A klasszikus Tiger három
lehetséges színe természetesen megmarad. A fehér, fekete és a narancs
árnyalat nem tűnik el, csak az SE korlátozott példányszámú kiadása
mattul be: csillogjon a motoros szeme a lakk helyett.
További cikkeink
