Ennyi pénzért lehetne akár tökéletes is
Körülbelül négy éve lehetett, amikor először állt meg elektromos robogóval egy pizzafutár a kapunkban, emlékszem, akkora sokk ért, hogy még a munkáját végző embert fel nem tartó alapelvemhez sem tudtam tartani magam, feltétlenül meg kellett kérdeznem, hogy mi ez, mennyibe kerül, és főleg megéri-e ahhoz képest, amit akkor egy fillérekből megvehető és fenntartható, mai viszonyokhoz képest egészen olcsó benzinből rohangáló kis ötvenes robogó tud. A srác is meglepődött a kérdésen, de gyorsan rövidre zárta a dolgot: valószínűleg kell pár év neki, hogy megérje, de annyira megunta a szerelőkkel való szenvedést meg a folyamatos lerohadásokat, hogy eldöntötte, új gépet fog venni, úgy meg már akkor is egészen elfogadható anyagi alternatíva volt a villanyrobogó.
