Amikor már veszélyesen közeledett az OT Expo időpontja, és az áruk, kellékek kezdtek szaporodni, elkezdtem keresgélni, mi nem volt még a tesztek haszonjármű rovatában. Az előző héten adtam vissza egy Doblo Cargót, de abba úgyse fért volna el minden. Valami nagyobb kell, de mi legyen?

hirdetés

Fotó: Hlács Zoltán

33

A Fiat Professional 3,5 tonnás kishaszonjárművéről utoljára 8 éve írtunk, rá egy évre az ablakos verzióról. Persze ezek még az előző verzió modelljei voltak, azóta már lassan a harmadik generációs Ducato fészliftje is megérkezik. De még mielőtt ez bekövetkezne, gyorsan elkértem a kék dobozt. Barta Barbara, a Fiat PR-osa nagyon szabadkozott, hogy ez egy nagyon fapados, belső használatú modell, de meggyőztem, hogy annál jobb, úgyis olyan nehezen jutunk alapmodellekhez.

Különben is mi hiányozhatna, hiszen hajdanán a Postánál éveken át vezettem tényleg fapados T4-eket, sőt nemrég a PoHu meglepett ezek utódjával is, aztán mégis túléltem. Amikor beültem a rövid tengelytávú Ducatóba, hirtelen bevillantak a Süllő utcai éjszakák. Ugyanis egy DIN méretű tárolórekesz volt a rádió helyén. Eleinte szokatlan volt a csend, de idővel megszoktam. Rájöttem, hogy a rádió hiányának közösségépítő szerepe is van, az ember igyekszik társakat találni hosszabb útjaira.

Fotó: Hlács Zoltán

33

Sajnos ez pont a leghosszabb utamra nem sikerült, furcsa módon a hajnali fél ötös kelés és Bonyhád lankái senkit nem vonzott. A kihalt M6-oson kicsit szomorkodtam, hogy a Doblóval ellentétben ide nem jutott tempomat. Fontos a sebesség megfelelő megválasztása, hiszen a korábbi 8-9 liter között ingadozó fogyasztás 120-130 körül a másfélszeresére nő, így választhatunk a gyors vagy az olcsó eljutás között. Visszafelé az 1500 bögrével is ugyanolyan fogyasztási adatokat láttam a kijelzőn, a 120 lóerős, 2,3 literes dízelmotornak meg se kottyant a berakott tömeg.

Fotó: Hlács Zoltán

33

Izgalmas méricskélés előzte meg a kocsi elhozatalát, ugyanis a legfőbb tényező egy 250 centis heverő volt. Végül a rövid tengelytávú doboz pont elég lett, de szinte a teljes raktér hosszában végigért a bútor. A rögzítéshez alul, elöl és az oldalfalakon is akadt rögzítőszem, így nem hagytam csúszkálni az árut. A raktér zárja amúgy a teherautókon lassan megszokott módon külön nyílik, így nem kell aggódni a szállítmány biztonságáért, ha csak simán ki- és beszállunk a kocsiba.

Fotó: Fiat

91

Sajnos erre a kocsira is rakattak hátsó ablakot, ami egyébként nem szériafelszereltség (25 000 Ft), szerintem a tolatásban nem sokat segít, hiszen alig látni valamit, az oldalsó tükrök többet értek. Középső visszapillantó is volt, de a látótér kellős közepén a két hátsó ajtószárny közepe tornyosult. Viszont cserébe remek belátást engedett a raktérbe, minek következtében kénytelen voltam feltolatni egy falra pár centire, amikor elveimmel ellentétben megrakva álltam le este a lakásomnál.

Arra kíváncsi lennék, hogy a rakományfigyelő-ablak vajon miért tolóablak lett? Ha esetleg unatkoznak a bögrék, tudjam őket szórakoztatni?

Fotó: Hlács Zoltán

33

Az utastérben számos rekesz és tároló várta, hogy belerakjak valamit, még olyan helyen is találtam, ahol nem számítottam rá. Ugyanis a kormány alatt is kiképeztek egy rést, ahová egy félliteres üdítő pont befért. Sajnos a Fiat se használta ki a dupla utasülés adta lehetőségeket, sincs alattuk raktér, pedig így egy közel MX5 csomagtartónyi hely marad parlagon. Remélhetőleg egy jó kis fészlift esetén gondolnak erre is. Beszállás előtt mindenkinek feltűnt a nem túl elterjedt megoldás, ugyanis a sofőrülés bal oldalán van a kézifék. Ilyet utoljára Porschéban láttam, na meg persze a kistestvér Scudóban.

Fotó: Hlács Zoltán

33

Kisteherautóknál a könyöklés kérdését változatos módon szokták megoldani. Van ugye a bővített ablakburkolat, mint például a Transitnál lévő kiöblösödés, vagy közelebb hozzák az ülést és csak simán az ablak formájával segítik elő a kényelmes kéztartást. És persze ott vannak az ülésbe épített karfák is. A Ducatóban az első módszert kombinálták a másodikkal, egy elsőre szokatlan formájú műanyag elemet raktak az ajtóra, ami egyébként elég kényelmesnek bizonyult.

Fotó: Hlács Zoltán

33

Bemelegedés után a Multijet halkan járt, nagyobb tempónál se kezdett hangoskodni, viszont a szélzaj keményen jelentkezett 110 km/h felett, de hát csodák nincsenek, szép nagy kockát kell kerülgetnie a szembejövő fuvallatoknak. A futómű egész kellemes, a hátsó laprugó-merevtengely kombó persze terheletlenül kissé pattogós volt, de ha pakolunk bele, megszelídül. Az irányítás precíz, a fordulóköre 11 méter, ami az elsőkerekes kategóriatársak között elég jó, jól tudtam forgolódni a parkolókban. Ezzel meg is leptem az éppen mellettem ülő kollégákat, ők feltehetőleg egy csuklós ikarusnyi fordulókörre számítottak.

Fotó: Hlács Zoltán

33

A kocsi nettó alapára 4 788 000 forint, ez a vetélytársak között olcsónak számít. A Ducatót a Fiat 3000-4035 közötti tengelytávval forgalmazza, terhelhetőségben az 1140 kg-tól egészen 1,82 tonnáig mehetünk, de ez utóbbi már túl van a B kategóriás jogosítvánnyal vezethető határon.