Gyorsan átnyálaztam a Totalcar tesztjeit, hogy kiderítsem,
megvolt, avagy igazi teszt legyen a dízel Imprezából. Meglepődve
láttam, hogy bár Imprezákról van írás bőven az oldalon, eddig kizárólag
sportos változatokat,
WRX-eket,
WRX STi-ket
próbáltunk ki. Ennek az új modellnek a
bemutatóján voltunk
ugyan 2007-ben, de azóta sem járt nálunk épkézláb tesztautó.
Persze a dízel RS sem éppen mezítlábas modell, hiszen
a választék a 4,4 milliós, 1,5 literes benzinessel kezdődik,
de azért nem is a legtöbb becsületes, egyszeri polgár számára
értelmezhetetlen, használhatatlan és megfizethetetlen
STi. Az RS ára 7,5
millió forint. Nem olcsó, egymillióval többért már WRX-et is vehetünk,
sőt,
Forestert vagy
Legacyt is
vásárolhatunk ennyi pénzből.
Az Imprezát mégsem ezekhez a kocsikhoz kell hasonlítani, hanem
az alsó-középkategóriás modellekhez, azokhoz képest azonban meglepően
drágának tűnik. Nézzük, tényleg így van-e:
Opel Astra
1,9-es CDTI motorral, 150 lóerővel 6,1 millió,
Ford Focus Ghia
kétliteres, 136 lovas dízelmotorral 6,4 millió, 2,2-es
Honda Civic i-CTDi
Sport 140 lóerővel 6,55 millió. Ezeknél tehát drágább az Impreza,
viszont van valamije, ami az előbb felsorolt modellek közül egynek
sincs: összkerékhajtása. Összkerekes például a 140 lóerős
VW Golf 2.0 CR TDi
4motion, s az már pontosan ugyanennyibe kerül,
Audi A3 2.0 TDI
DPF quattróból pedig 8,2 millió a legolcsóbb, vagyis az Impreza,
ahhoz képest, amit nyújt, tulajdonképpen nem is olyan drága.
Az RS egyik pikantériája, hogy szó szerint a megszólalásig
hasonlít a 230 lovas WRX-re. Ugyanolyan felnik feszülnek rajta,
ugyanolyan a kipufogója, motorháztetején ugyanúgy feszít
a hatalmas légbeömlő nyílás, mint a sportváltozaton. Sokak
szerint úgy néz ki az aktuális Impreza, mintha valamelyik koreai
autógyár készítette volna. Ebben van is némi igazság, az RS azonban
mindent megtesz azért, hogy ennek ellenére is vagánynak látszódjék.
Az autó belvilága már inkább konzervatív, mint sportos. A két
első ülés ugyan egyértelműen a sportosabbik fajtából való,
oldaltartásuk tökéletes, az utastér többi része azonban nyugalmat és
kiegyensúlyozottságot, nem fiatalos erőt áraszt. Az anyagok minősége
jó, a bőrkormány fogása tökéletes, a középkonzol japánosan
egyszerű, de nem rossz, a műszeregység viszont egy kicsit játék
autósra sikeredett. Szép a kesztyűtartó felett végigfutó
pezsgőszínű betét íve, mely megtöri a középkonzol egyszerűségét.
Az Impreza utastere kellemes környezet.
Az autó kulccsal indul, nem gombbal, mint az STi, és nincs
bokszerbugyorgás sem, mint a benzines változatban. Hiába bokszer
a dízel, a hangja sokkal jobban hasonlít
a dízelmotorokéra, mint a bokszerekére. Már amikor éppen
halljuk. Mert általában nem halljuk. Szinte semmit sem hallunk.
A Subaru dízelmotorja még hidegen sem hangos, ha pedig
bemelegszik, kifejezetten halk, hittem sokáig. Aztán lehúztam az
ablakot.
Nincsenek csodák, a dízel az dízel, ha soros, ha vé, ha
bokszer, mindegy. Tagadhatatlanul van nyersebb és finomabb járású
közöttük, a kutya mégsem itt van elásva. Az utastér
hangszigetelését kell nagyon jól megoldani, akkor szűnik meg
a probléma. Az Imprezával is ez a helyzet. A dízel
bokszer végtelenül kulturáltan jár, mindenképpen kategóriája egyik, ha
nem a legjobb képviselője, de azért ennek sincs éppen szép hangja.
Ha lehúzott ablakkal közlekedünk, a szűk utcákban parkoló autók
oldaláról visszapattan az emberi fül számára élvezhetetlen kerregés, ha
azonban az ablakot felhúzzuk, teljes lesz a csend.
Szinte irreális vezetési élményben részesülhetünk az RS-ben, hiszen
a dízel Impreza 8,6 másodperc alatt százon van, vagyis elég
dinamikus, de miközben nézzük, hogyan kúszik a kilométeróra
mutatója egyre feljebb, alig halljuk a motor zaját. Ilyenkor
hiányzik egy kicsit a benzines bugyogása, de ez a motor
legnagyobb baja. Ez a dízel egyszerűen remek. Egyszer sem
fulladtam le vele, 1800-as fordulattól nagyon szépen húz, még
a fokozatok áttételei sem idegesítően rövidek, mint a hasonló
motorral szerelt kocsikban általában.
Pedig hat fokozat van, de valahogy jól osztották ki. Egyes, kettes
rövid, utána azonban van terünk autózni. A váltó precíz, öröm
kapcsolgatni, a kormány nagyon pontos, a futómű pedig
a legjobb a kategóriában. Míg az STi-t vezetve azon
siránkoztam, hogy egy brutális sportkocsi miért ennyire visszafogott,
itt pont az ellenkezője történt. Nem is értem, városi családi autó alá
minek ilyen csodálatos futómű. Nem bántani akarom, épp ellenkezőleg,
csak tényleg nem értem a dolgot.
Az Impreza futóműve tökéletes, én legalábbis nem találtam rajta
fogást. A kátyúkat alig érezni, finoman siklik át
a legborzalmasabb huplik felett is, mégis tart keményen, nincs
bólogatás, nincs dülöngélés, van viszont elképesztő kanyarsebesség. Ha
túl gyorsan megyünk be a kanyarba, némileg alulkormányzottá válik
az autó, mégis képes rá, hogy megfelelő sebességnél gázadásra szépen
mozgassa a farát. És a fékek is brutálisak.
Bevallom, nekem még ilyen kétliteres vagy a körüli dízellel soha nem
volt jó. Hangosak, kelletlenek, lassú a gázreakció, és mindig
akkor fogynak el a fokozatok, amikor a leginkább szükség
lenne az erőre. A dízel bokszermotorral szerelt Impreza azonban
nélkülözi ezeket a rossz tulajdonságokat. Na jó, a gázreakció
talán lehetne közvetlenebb, ezt azonban csak akkor rónám fel hibának,
ha az RS igazi sportkocsi lenne. De nem az, csak egy sportosan kinéző
családi autó, amivel nem mellesleg döngetni is lehet, sőt, érdemes
is.
Ezzel azonban még nincs vége. A gyártó 6,8 literes városi
fogyasztást ad meg, és a vicc az, hogy ez tartható is. Nekem ugyan
valamivel – nem sokkal – többet fogyasztott, de beszéltem több
emberrel, akiknek simán megvan a hét alatti átlagfogyasztás
városban. 150 lóerő, 350 Nm, 8,6-os gyorsulás, 205 km/h-s végsebesség,
hat liter körüli átlagfogyasztás. Ugye önök is érzik, milyen súlyuk van
ezeknek a számoknak?
Bár először fanyalogtam a 7,5 millió forintos vételár miatt,
utólag rájöttem, papíron sem sok egy ilyen autóért, miután pedig
kipróbáltam, végképp elszállt minden kétségem. Az Impreza RS egy dögös,
sportos, sokoldalú családi dízel. Ha kell, kényelmes és alig fogyaszt,
de megy is, mint a rakéta, ha arra van szükség. Csak
a benzines bugyborékoló hangja, az hiányzik belőle nagyon.
A tesztautót a
PIRO Kft. bocsátotta
rendelkezésünkre.






![Der neue Mercedes-Benz C 400 4MATIC elektrisch. Energieverbrauch kombiniert: 18,6-14,2 kWh/100 km | CO₂-Emissionen kombiniert: 0 g/km | CO₂-Klasse: A [1] Exterieur: AMG Line; MANUFAKTUR opalithweiß metallic bright [1] Die Angaben sind vorläufig. Es liegen bislang weder bestätigte Werte von einer amtlich anerkannten Prüforganisation noch eine EG-Typgenehmigung noch eine Konformitätsbescheinigung mit amtlichen Werten vor. Abweichungen zwischen den Angaben und den amtlichen Werten sind möglich. //The all-new Mercedes-Benz C 400 4MATIC electric. Energy consumption combined: 18,6-14,2 kWh/100 km | CO₂ emissions combined: 0 g/km | CO₂ class: A [1] Exterior: AMG Line; MANUFAKTUR opalithe white bright [1] The information is provisional. Neither confirmed values from an officially recognised testing organisation nor an EC type approval nor a certificate of conformity with official values are available to date. Deviations between the data and the official values are possible.](/media/images/Original-50543-26c0043-001.format-jpeg.max-370x278.jpg)
