Munkám miatt elég sok autó fordul meg körülöttem, nem átallom
egyiket-másikat kipróbálni. Az összkép eddig lehangoló volt. A
BMW X3-nak sikítva
dobtam vissza a kulcsát harminc kilométer után, annyira rázott a
futómű. A
C5-ből fintorogva
szálltam ki, ez is dobált az útegyenetlenségeken, plusz evett vagy
tizenhét litert. Az
MX-5 a maga
módján kényelmes, azt szerettem, de a
BMW 135Ci nem
volt kellemes, ahogyan az új
Accord és
Mazda 6 sem. Mi a
közös a nem tetsző autókban? Hát a kényelmetlen, pattogós rugózás.
Autótervezési szereptévesztés - ebben nem tudom, mekkora szerepe van
a hozzánk hasonló médiumoknak -, hogy egy autónak kötelezően
kényelmetlennek kell lennie. Nevetséges, hogy arra terveznek autókat,
hogy a Kiskörútról a Kecskeméti utcába be lehessen fordulni akár
ötvennel is, ne csak harminccal. A többi százezernyi kilométert pedig
szépen, szitkozódva végigpattogják az utasok, vagy csak egyszerűen azt
veszik észre, hogy hopp, egy porckorongsérv! Mert ugye, kell a
biztonságos kanyarvétel, legyen sportos is. Pályán az ilyen sportosnak
mondott autókról aztán gyorsan kiderül, hogy nevetséges kínlódás velük
minden méter. Annyira esetlenek, mint a kilenc hónapos kisfiam. Tehát
közúton ráznak és pattognak, pályán meg - ahol teljes élettartamuk
ezrelékekben kifejezhető részét sem töltik - egy rakás szar mind. Na,
ezeket az autókat vásárolják meg önök.
Ugyanerre a kérdésre válasz a sokak által rosszmájúan felemlegetett
BX is. Senki nem érti, hogy én mivégre járok egy 25 éves,
rozsdás Citroënnel . Mert kényelmes. Nem ráz, nem pattog. Nem kell minden
egyes bukkanó előtt összeszorított farpofával és megfeszített combokkal
várnom a kormányba kapaszkodva, hogy a buszok által felpúposított
aszfaltrész milyen megsemmisítő csapást mér a futóműre, a futómű a
kasztnira, a kasztni az ülésre, az ülés a gerincemre, A gerincem az
idegeimre, az az agyamra, és végül miért kell fájdalmasan felordítanom
és a futómű tervezőinek felmenőit emlegetnem. Minden átkozott
bukkanónál. Persze, hogy sportos legyen. Pernegyvenöt, mi?!
Korábban említett kisfiam őszinte gyermek. Onnan lehet tudni, hogy
egy autó jó, vagy sem, hogy elalszik-e benne, és mennyi idő alatt. Nos,
egyre kevesebb autóban tesz ilyet. A BX-ben, a családi régi Camryben
mindig. A
Volvo XC70-et szerette,
a
Sorentót és a
Volvo C30-at
utálta, a Honda Accordban végigpanaszkodta az utat, a
Fiat 500-ban
ordított. Az Aveót imádja.
Utoljára a nagyszerű
W126 560 SEC-ben
éreztem magam ilyen pompásan, mint ebben az Aveóban. A minden gödrön
átsikló rugózás csodálatos dolog. Azzá teszi az autót, ami:
helyváltoztató eszközzé. Eszembe se jut vele nagy gázzal kanyarodni, a
sávok között szlalomozni. Nyugodtan megyek a forgalommal. Ha piros a
lámpa, megállok, ha zöld, elindulok. Lenyűgöz. A motor ezzel a váltóval
városba épp elég, 70-ig mintha lenne benne lendület, de onnantól csak a
12 literes fogyasztás feletti kérdőre vont tekintet a miénk.
Olvasóink írták
Stabilan indul, nem volt műszaki hibája eddig,városi
autozásra,és hosszabb utakra is megfelel.
Váltógomb nagyon silány kivitel. Már tervezem a cserét.
Írjon Ön is
Népítéletet !
Aki vezetett már régi Mercedest, vagy általában bármilyen régi,
golyópályás, vagy globoidcsigás kormányművű autót, annak ismerős lehet
a "tekerem a kormányt és nem történik semmi"-hatás. Az Aveo nagyjából
egy tankhajó közvetlenségével irányítható, a Clark Ádám téren lévő
körforgalomba behajtásnál már az alagútban el kell kezdeni tekerni az
amúgy nem túlszervózott, remek fogású bőrkormányt. Csodálatos.
És végül a harmadik nagy pozitívum, az automata váltó. Nincsenek
benne nyomorult, idióta, elmebeteg kézi kapcsolási megoldások,
mindössze PRND21. Mint rendesen. Olyan finoman teszi a dolgát, hogy
csak a fordulatszámmérő állásából derül ki, hogy éppen váltott. Nyoma
sincs annak a robotizált gangolásnak, és az abból fakadó bólogatásnak,
amit az ember a Fiat 500-ban megél, nincs a tanulni képtelen modern
automaták motorüvöltető okoskodása. Az Aveóban mindössze annyi
történik, hogy a váltó a megfelelő fokozatba kapcsol. Elbűvölő!
Hogy milyen közelebbről az autó? Lapozzon!
Az EuroNCAP a
törésteszten
sikeresen bebizonyította, hogy 1999 óta nem született ilyen
rossz eredmény a kategóriában. Rosszabb meg soha. Szintén
másfél csillagosok: Hyundai Accent '98, Mitsubishi Lancer '97,
Nissan Almera '99, Suzuki Baleno '98.
Először is: kicsit vaskos az
A oszlop , néhány ovis simán el tud bújni a holtterében. Az ajtó elég
magas, nem kell benne fejet hajtani beszálláskor, ez egy másik
nagy-nagy piros pont a tervezőnek. Az ajtó szélesre nyílik, remek,
remek! A szép műszerfal a ráncfelvarrásnak köszönhetően a ferdehátúba
is bekerült. Logikus a műszerek elrendezése, és végre: van
vízhőfokmérő! Egy olajnyomás-mérőt is betehetnének, az lenne a kánaán.
A ráncfelvarrás kívül is érintette. Érdemes megfigyelni, hogy az összes
identitásjelző olyan helyre került, hogy gyakorlatilag fillérekből át
lehet matricázni mássá. Új lett a lökhárító, a dual frame hűtőmaszk,
szépek a féklámpák.
Az ülések elöl kényelmesek, hátul nincs sok hely, de ez egy kisautó,
aminek a
múltkori összehasonlító tesztben is ott lett volna a helye. A hossza négy méter, a
tengelytávja két és fél. A hátsó ülések variálását ennél bénábban nem
lehetett volna megoldani. Előre lehet hajtogatni őket, de ez egyrészt
nehéz, másrészt a végeredmény nem sima felület, és közben az első
üléseket annyira előre kell húzni, hogy alig lehet elférni. Az első
ülés támlájához rögzítő spárga maga a csoda, eddig ilyet nem
láttam.
A csomagtér egyébként nem túl nagy, mindössze 220 literes. Ne
akarjon ezzel négyfős sítúrára menni senki így, a tetőbox kötelező. A
csomagtérajtó nyitása fejtörést okozott. Először a távol-keleti autókra
jellemző (Daewoo volt ez lánykorában) ülés melletti kallantyút
kerestem, de nem lett meg. Hát persze, a gyökerei nem Japánban vannak,
hanem az Opelnél. Hátrasétáltam, és megpróbáltam a csomagtérajtó
fogójában keresni a kilincset, de elsőre ott se lett meg. Másodikra se.
Aztán alánéztem, és a fogantyú jobb oldali szélén van a kilincs. Azóta
megy a nyitás.
A monszun idején sikerült kipróbálni az Aveót, ezért a
légkondicionáló teljesítményéről a többi kollégával ellentétben nem
tudok nyilatkozni. Nálam a párát levitte a szélvédőről, az tény, ők
viszont panaszkodtak, hogy gyengén hűt. A belső műanyagok nagyon
karcolódnak, a párezer kilométert futott tesztautóban is kopottas volt
a kézifék alatti rész. Erről jut eszembe, a belső könyöklők mintha a
5-ös BMW-ből származnának. Nem baj, mert a légbeömlők -
nemistudjukkihonnanloptamár - az Alfából. Vagy az Iveco-buszokból, ha
még messzebb megyünk az időben.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak
is?
Tegye meg a publikáció
blogposztján!
A hifi hangja arra épp elég, hogy ne induljon azonnal vérzésnek a
dobhártya, végül is, hírekre jó. Empéhárom is pipa. Összességében remek
kisautó lenne, sőt, a félmillió magyarországi gerincbetegnek
egyértelműen ezt ajánlom. Fapadosan. Ugyanis a kipróbált LT változatnak
igencsak megkérik az árát, listaáron 3,635 millió forint (A cikk
megjelenésekor jelezte az importőr, hogy jelenleg 3,185 millióért
kapható). Ennyiből lehet venni sokkal nagyobb, sokkal elegánsabb,
sokkal prémiumabb autót, de kényelmesebbet nemigen.
Kis szúrás a konkurenciának - kattintásra itt egy Aveo videó
indul
További cikkeink
