Marlboro man halott | Totalcar

Marlboro man halott

Nincs miért füstölögnie, aki dízel Chevyt akart, de nem kapott. Mostantól a Lacetti és az Epica sem lesz ritka látvány a fekete kútoszlopnál.

teszt lacetti ujauto

Közzétéve: 2007. 03. 26. 17:12

Közzétéve: 2007. 03. 26. 17:12

Trabancától nagyjából
húsz kilométerre nyugatnak történt: egy tökéletesen kietlen, rendesen
hullámzó, de egyébként nyílegyenes úton autóm megütötte a
százhatvanötöt. Kicsit elhúzódott a szállodai reggeli, oda kellett
volna érni időre az össznépi kofísztophoz. Meg aztán
jól is esett egy rendeset döngetni, hallgatni a motorban elégő
gázolaj ropogását,
megdolgoztatni a renyhe lengéscsillapítókat.
Itthon már nem lehet ennyire tépni kétsávos úton; rég belegázoltam
volna valami Zsuk hátuljába, cammogó bolgár kamionkonvojba, de a
spanyol-portugál határ közelében enyém volt az aszfaltcsík. Én voltam a
Király.

Ekkor az egyik szokatlanul nagy hepe után, az azt követő a hupa
mélyén felbukkant egy alattomosan elhelyezett kanyar. Nem volt
derékszögű,
legfeljebb negyvenöt fokos lehetett, nyolcvannal azért lazán
bevettem volna.
De próbált-e már a kedves olvasó egy lényegében a
levegőben szárnyaló autót a fele sebességre lelassítani? Nem jó érzés.
Annak rendje és módja szerint alaposan megindult a Lacetti kombi orra,
aztán persze a fara is. Már láttam az "Újságíróhalál a spanyolországi
bemutatón" szalagcímet a Blikkben, miközben
Jackie Stewart stílusában leheletfinom mozdulattal próbáltam éppen akkorát
fékezni, közben meg korrigálni a kormányon, hogy azt hihessem, ura
vagyok én még bárminek is a saját záróizmom működésén kívül.

Aztán túl is voltam az egészen. A Lacetti orra kicsit északabbra
fordult, hasítottam tovább vagy százhússzal (úgy látszik, valamennyit
mégiscsak sikerült lassítani), csak a szívem dörömbölt a fülemben.
Valamikor az ív felénél a gumik megmarkolták az aszfaltot, a futómű
betámasztott, és a Lacetti elegánsan, minden teketóriázás nélkül
megoldotta a feladatot. A dráma elmaradt, én gazdagabb lettem egy
szívaritmiával, a mentők szegényebbek egy esettel.
Ilyen az egész új Chevrolet-vonal, Sparktól Captiváig. Semmi
dráma,
a tisztességesen elvégzett házi feladat szelleme lengi be az
összes modellt. Tágasság, szerény fogyasztás, kiváló minősítések a
Népítéletben.
Nehéz lenne egyetlen súlyos okot mondani, amiért ne lehetne bármelyiket
tiszta szívvel ajánlani.

Mi több, a koreai Chevy lassan bebizonyítja, hogy ő már tényleg nem
a Daewoo. Ezeknél a csokornyakkendős autóknál
már lehet beszélni futóműről, kitalált formatervről (bár a Matiz
azért nem volt rossz a régiek közül), naprakész extrákról,

formájú ülésekről. Még mintha az örök GM-Daewoo Achilles-sarok, a váltó
is jobb lenne, mint korábban. De ezen a vonalon van még hova fejlődni -
a távlatok felemelőek.

Chevyt
mégsem élvezeti cikknek vesznek a jónépek, arra ott a
megbízhatatlanabb Alfa Romeo, a drágább Honda, a más dimenzióba tartozó
BMW és a tisztességes Ford. Divatosságban inkább a franciák és az
olaszok viszik a prímet. Akinek csak a megbízhatóság számít, úgysem
vesz mást, mint japánt. Olcsóság-praktikusság arányban pedig a Dacia
Logan és a Honda City verhetetlen. A Chevyket a már említett
földhözragadt erények mellett (hely, fogyasztás, megbízhatóság) a jó
árak, de talán még inkább a káprázatos finanszírozási konstrukciók
adják el. Ebben a körben a THM számít, nem pedig az NVH.

NVH

A Noise, Vibration, Harshness, azaz a
zaj, vibráció, nyersesség rövidítése. A mérnökök kedvenc jelszava,
állítólag a biztonság és a környezetvédelem után az elmúlt tizenöt
évben ebben mutatta a legintenzívebb fejlődést az autóipar.

Aki azonban szégyelli a garasoskodást, ennélfogva mindeddig zavarta,
hogy autóválasztását fizetési konstrukciókkal kell megindokolnia, annak
mostantól lesz jobb ütőkártya is a kezében. A
Lacetti összes
karosszériaváltozata, valamint a nagyobb
Epica 2007 tavaszától
dízelmotorral is kapható.
Sevrolé Lajos ettől persze nyilván forog a sírjában, hiszen amerikai
autóversenyzőként ő ma is a V8-as benzinmotorokra esküdne. De talán
nyugodtabban pihen a föld alatt, ha megtudja:
a dízelmotoros hullám az igazi, amcsi Chevyket egyelőre nem
háborgatja,
csak a volt daewoos részleget tupírozgatják vele.

A Chevy (ex-Daewoo) nem tett mást, mint
fogta azt az egyetlen, 1991 köbcentis, modern, közös nyomócsöves
dízelmotorját,
ami a
Captiva SUV-ban
már korábban is megjelent, és kétféle teljesítménnyel betette néhány
újabb modelljébe. Az Epicában maradt a változó turbinageometria és a
150 ló, a Lacettinél kiherélték a spéci feltöltőt, és fix turbóval 122
lóerőre kurtították a ménest.

Nekem a legjobban a Lacetti (más piacokon: Nubira) kombi tetszett.
Ugyan itt a leghangosabb a motor (leginkább gyorsításnál), a futómű
dörömbölése pedig elég zavaró benne, de
vezetési élményre, pontosságra, használhatóságra messze a
legsikerültebb.
Jó a motor, még az egyszerűbb turbó ellenére is.
Mondjuk nem húz már alig alapjárattól, mint a Fiat, a PSA, vagy a BMW
dízelei, de kifejezetten kellemes a hangja, puhán, nagyot lódít az
autón. Ami inkább zavaró, az az, hogy kicsit hamar kifogy a szuflából -
3500-nál lényegében vége a játéknak. Összehasonlítás: a Ford-Mazda féle
dízelek még 4500-nál is húznak. Az ötajtós Lacetti sem volt rossz, de
annak a kormánya mintha kicsit jobban kenődne, az aprócska csomagtartót
(275 l) pedig nem bírom megbocsátani neki. Az ég szerelmére, ezt a
tipikus piacain - például nálunk is - családi járműnek veszik!

Egyébként nem rossz az Epica sem, bár az én automatás autómnál a
változó turbinageometriás, erősebb dízel huszonnyolc lóerőnyi többletét
szépen felzabálta a nagyobb tömeg és a váltó. Utazni tényleg jó benne,
a rugózás is ügyes, de kanyarban ezt éreztem a legnehézkesebbnek -
ilyen a medve, amikor cigánykereket hány a porondon. Gáztaposásra
váltója is sokat gondolkodik visszakapcsolásnál, igaz, oly finoman
pakolja a fokozatokat, hogy az szerelmes cirógatásnak is elmegy.
Alapvetően nem rossz, együtt lehet élni vele, pláne az 5,8
millió
forint alatt maradó ár szorgos kántálása mellett.

De az enyimé olyan felniken gurult, hogy uralkodnom kellett magamon,
nehogy feljelentsem névtelen levélben az Erkölcsrendészetnek. Alkotói
valószínűleg a fekete fényezéshez választották a súlyos
ízlésficamról tanúskodó krómkerekeket. Nagy mellé.
Ez már rég nem a
D&W katalógusok neonlila
fényezéses, plasztikmellű cicás, elfuserált Euro-miliője, sokkal inkább
Bronx és Harlem kizárólag helyben fogyasztható
ganxtarapper-szubkultúrája. Azon a környéken ilyenért főbe is lőnék a
sofőrt - no nem irigységből, hanem azért, mert fehér létére efféle
fuksszal villog valami vietkong autón.

Persze lehet, hogy a Chevrolet mostanában Ázsiából veszi az
ötleteit: a kínai
Geely is
hasonló, erősen vásári ízű krómfelniken hurcolja körbe a show-kocsijait
Európa nagy szalonjain.
Csak eddig azt hittem, a Chevy előrébb jár, mint a kínai cégek.
Meg úgy is tűnt, hogy az autói egyre ízlésesebbekké válnak. De néha
kell egy kis visszalépés, ilyenkor a lángoló fantáziájú koreai
designerek az anyaföld jelképes megcsókolásával nyilván újabb erőt
merítenek. Bár állítólag a csodás felniket valami francia tervezte.

<section class="votemachine">
</section>

Dízel Chevrolet

Egy szó, mint száz, a Chevynek most már háromféle autójában van
dízelmotor, méghozzá korszerű, közös nyomócsöves, tizenhat szelepes,
részecskeszűrős.
Olyan erőről, nyomatékról, gyorsulásról és végsebességről beszélünk itt
(Lacetti: 122 LE, 280 Nm, 9,8 s, 186 km/h; Epica: 150 LE, 320 Nm, 9,7
s, 200 km/h),
amitől alig pár éve még egy BMW-nél is hasraestünk.

A legfontosabbat a végére hagytam:
a Lacetti 5,7, a manuális Epica 6,1, ugyanez automatával 7,6 liter
gázolajat borít le százasonként, mindezt átlagban.
A Lacetti
vérszegény 1,4-es benzineséhez képest az új dízel nagyjából negyven-, a
vele erőben összemérhető, 122 lóerős, 1,8-ashoz viszonyítva pedig kis
híján ötvenezer forint megtakarítást hoz tízezer kilométeren. Rövidesen
meglesznek a Lacetti dízel árak, számoljanak utána. Aki eleget megy,
annak akár meg is érheti.

Chevy-határozó

Mivel a márkanévváltással elég komolyan
átrendeződött a korábbi Daewoo-kínálat, megpróbálok kis rendet
tenni az új Chevy-modellek között. A Spark egy Matiz, új pofával és
teljesen más hátsó futóművel. A Kalos maradt Kalos, de a négyajtós
Kalosból Aveo lett. Astra-méretű Lacetti volt már Daewooból is, az
csak keveset változott, érdekes viszont, hogy a Nubira sok piacon -
például nálunk is - Lacetti négyajtósként és kombiként fut, pedig
ránézésre másik autó. Az alapok azonban azonosak. Aztán létezik még
a nagy (4,81 méteres) Epica limuzin, ami a korábbi Leganza, majd
Evanda utódja, saabos beütésű orr-résszel. Teljesen új a Captiva
SUV, ami azonos gyártósoron készül az Opel Antarával. No meg van
még a Tacuma buszlimuzin, ami anno a Lanos-generációval egy időben
bukkant fel, és már afféle dinoszaurusznak számít.