hirdetés

Captiva

Finom formaterv. Nem az a mellbevágó-letaglózó brutál, mint az
Audi Q7, nem is a
finomságával nyűgöz le, mint a
Volvo XC 90,
pedig mindkettőből van benne egy adag, legalábbis az elejében. A
motorháztető V alakú domborítása kicsit volvós, az oldalnézet
valamennyire
BMW X5,
de lopásról nincs szó, inkább csak annak mesélné így az ember,
aki még nem látta.

Mértéktartó, arányos, kis híján elegáns, de inkább kulturált.
Ez a sötétszürke illik is hozzá: nehéz észrevenni, de ha
elkezdjük nézegetni, valószínűleg tetszeni fog. A mamut-kategóriában
arányos, nagyon finomak a vonalak, a domborítás, ami az oldalán fut
végig, a hűtőrács a büszke Chevrolet-kereszttel. Eleinte nem értettem a
külső tükör alatti fekete nyílást, de csak mert túl közelről néztem: az
a nyílhegy a fény-árnyék vonal elején. Tetősín, hátsó szárnyacska,
sötétített oldalablakok, a lökhárító alatt nagy kamu védőlemez -
rendben.

Captiva

A belseje ugyanolyan szerényen minőségi, enyhén opelvectrás a
hangulat. Fabetét nincs, ami nagy áttörés egy koreai luxusautótól, de -
talán
nosztalgikus felségjelzésként - azért jutott bele egy Szent
Kvarcóra. Integrálhatták volna a műszerfalba, a nagyobbik
LCD-kijelzőbe, amiben digitális iránytű is van, dolgozhatna óraként a
CD-táras hifi kijelzője is, de nem, a Szent Kvarcóra kihagyása Szöulban
istenkáromlásnak számít, alighanem máglyahalál jár érte.

Opelesen elegáns és ergonóm beltér

Az ülésállítgatásban maradt néhány kiaknázatlan lehetőség

A vezetőülést lehetne nagyobb tartományban és változatosabb
helyzetekben állítani, a középkonzol is lehetne vékonyabb, hogy még
kényelmesebb legyen, de természetesen így se szűkös. Jó jel hogy
gondolkoznom kell, ha össze akarom szedni a negatívumokat, az
első pillanattól az utolsói nagyon jól éreztem magam a Captivában,
úgyhogy csak olyan apróságokat tudnék felhozni ellene, mint hogy a
középső kartámasz teteje nekem túl alacsonyan van. Egy jókora
napfénytető azért hiányzik.

Maradjunk annyiban, hogy 150 ló

A 150 ló egy kétliteres dízeltől nagyon jó, az
Alfa 1,9-es multijetje ugyanennyi, de az eleve sztárnak született. Viszont már
elgondolkodtató, meg az ember reméli is, hogy a mérnökök elég jól
elgondolkodtak, alkalmas-e egy 1,8 tonnás testhez. Szerencsére ez nem
sokadjára használt lejárt licencű ősdízel egy kambodzsai teherautóból,
ezt frissiben fejlesztette a GM-nek a VM Motori nevű olasz cég.

Érdekes, de nem rossz. Arccal a fogyasztás és az emisszió felé,
egy katalógusban jól mutató teljesítménycsúccsal. A várakozásnak
megfelelően erőtlen, amíg be nem indul a változó geometriájú turbó.
Alul gyenge, de úgy, hogy induláskor nem gond, egyszer se fulladtam le
vele. Olyan 2300 körül már teljesen jól húz, emelkedőn se hagy
szégyenben. Ha viszont dinamikusak vagyunk, könnye elrontjuk a
fogyasztást. Idegesítő takaréksport-stílusban gyakran sikerül a városi
fogyasztást tíz liter alatt tartani, de ha nem nézegetjük a kijelzőt,
11-12 liter a reális érték, és ez se rossz.

Európai stílus

Főleg ha a komputert tankoláskor ellenőrizzük. Nálam kétszáz kilométer
alatt, a veresegyházi kalandot leszámítva városban, sok dugóval, de
takarékosan vezetve 11,5 litert mutatott a fedélzeti számítógép. 17,6
liter kellett a 184 kilométerre, ami 9,5 literes fogyasztás.
A Captiva tehát két teljes litert tévedett felfelé, ami majdnem
olyan, mintha Gyurcsány Ferenc a kampányban megválasztása esetére
garantálná a harmadik világháborút.

Tarlóra ne parkoljunk, mer' valaki még kigyullad

Terepre viszont már pusztán a motor, a kézi váltó és a felező hiánya
miatt se vinném;
az akadályok leküzdésével párhuzamosan fogyna el a kuplung. Még
egy magasabb járdaszegélyre is csak úgy mászik fel, ha felpörgetjük a
motort és a kuplunggal játszunk.

Van még valami, amiért nem erőltetném vele a terepjárást. Hétvégén
kimentünk vele a veresegyházi medveparkba, beálltam a parkolóba, egy
füves, dimbes-dombos, de hivatalos parkolóba.
Az egyik buckán akkorát krákogott valamelyik vas odalent, hogy
inkább óvatosan visszatolattam és máshová álltam. Mire visszatértünk, a
helyet elfoglalta egy régi Corsa, szolid ültetéssel.

Dízelliterenként egy kipufogó

Captiva

A váltót először kiröhögtük, milyen hosszú úton jár a kar, aztán
megállapítottuk, hogy attól eltekintve nem rossz. Az útja hosszú, az
utazás kellemes. Egy bajom van vele, gurulás köben nehéz beerőszakolni
egyesbe. Márpedig ha kettesben lelassítottunk, és tempósan kéne
megindulni, nagy szükség volna rá. Ennyire takarékos dízelhez meg aztán
végképp megkockáztathat az ember egy jó kis automatát.

A futómű alapján aztán végképp azt kell mondanom, hogy a Captiva
igazából nem SUV, hanem
crossover,
ez a viselkedés sokkal közelebb van a
Nissan Muranóhoz , mint a
Toyota RAV4 -hez. Mielőtt valaki elégedetten leterepjárózza új
Captiváját, nem árt, ha kicsit elkedvetleníti magát egy alánézéssel: az
autó alja és a talaj között ott a kardántengely és a kipufogórendszer -
ez a legkevésbé sem terepjárós szabad hasmagasság.

Captiva

A futóműelemek is elég mélyen vannak, de koncentráljunk az előnyökre.
A beltérből nem vesz el helyet a kardánalagút, valószínűleg a hang- és
hőszigetelés is jobb lehetett így. De
a legjobb, hogy közúton - és mit is keresnénk másutt - sokkal
magabiztosabban manőverezhetünk, mint egy SUV-val, alig billeg és
bólogat. Jó, böszme nagy, a dimenziókkal parkolásnál nincs mit tenni,
ügyesnek kell lenni, de a tükrökkel meg a tolatóradarral elvan az
ember.

Érdekes, de jó kézifékkar

A fék ugyanolyan kiszámítható, mint az autó, ha tapossuk, harap, a 43
méter körüli fékút nagyjából megegyezik a hasonszőrű koreaiak, a Kia
Sorento és a Hyundai Santa Fé adataival. A harmadik koreai vetélytárs,
a
Ssangyong Rexton
még friss élmény: a
Captivával simán mertem ötvennel menni a falvakban. A Rextonnal
inkább alulról nyaldostam a 45-öt, mert abból a futóműből nem néztem
ki, hogy el tudnék kerülni egy elémugrós vészhelyzetet. Captivával elég
magabiztos az ember.

A hétüléses opció nem drága, a két plusz hely összesen 150 ezer
forint. Az egész könyedén behajtogatható a padlószintbe,
nem is foglal helyet. De
épelméjű ember nem gondolhatja, hogy két ülés csak úgy köddé
válik, és nyilván nélkülük sokkal több csomagtartó marad, én
nagyjából 100-150 literre taksálom a különbözetet.

Zsiráfok mögött is ekkora a hely a 2. sorban

Egy menzamenet erejéig kipróbáltuk a busz üzemmódot:
Füge tulajdonképpen elfért a harmadik sorban. Karotta keresztbe
tudta tenni a lábát Fenyő TMK-vezető (1,90 plusz) mögött, és hárman egy
sorban is viszonylag kényelmesen el lehet férni, de ez már csak
természetesenn olyan, mint a viszonylagok általában.

Ez a nagy SUV amerikai műfaj, de ha az idegesítő apróságokat nézzük,
koreait kell venni.
A Captiva legidegesítőbb amerikanizmusa az OBJECTS IN THE
MIRROR...-felirat, ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy
engem az idegesít, hanem hogy más sem. Nem szívja a vérünket miriádnyi
bimbammolás, mint legutóbb a
Corvette-ben,
vagy a legtöbb amcsiban, a Captiva csak az égve hagyott lámpára, a be
nem kötött övre és a benne felejtett kulcsra figyelmeztet, egyáltalán
nem idegtépő hangon. Fontos faktora ez az autónk meg nem
gyűlölésének.

Hol is láttunk ilyen domborítást?

Jó autó a Captiva, szeretem. A kérdés, hogy fő konkurenseihez képest
mennyibe kerül. Olcsóbb. Az ötüléses kézi váltós dízel kábé a
kilencmilliós Sorento felszereltségével nagyjából nyolcmillió. Nehéz
pontosan összebogarászni az egyes felszereltségi tételeket és
összehasonlítani egy nagyobb, nyomatékosabb de gyengébb motort egy
kisebb hengerűrtartalmú, nagyobb teljesítményűvel. Gondoltam, valamit
biztos elszámoltam, de valószínűleg mégsem: most láttam meg a
másfélmilliós kedvezményt hirdető Sorento-akció óriásplakátját. Így
nagyjából reális is a verseny, de listaáron a Captiva a legjobb
vétel.

Captiva

A Sorento, ami régi nagy kedvencem, 7 centivel rövidebb, másféllel
szélesebb és ugyanolyan magas. Nagyobb, de gyengébb dízellel (2,5, 140
LE), a vicces "Premium Automatic Bőr" felszereltséggel 10,1 millió,
tehát kicsit drágább,
ráadásul a Captiva friss áru, és csak lejjebb mehet az ára. A
legolcsóbb automata Captiva szűk 9 millió. Itt jönne a szokásos
befejezés, hogy milyen jó vétel lesz ez pár év múlva ötmillióért, de ha
a koreaiak továbbra is ilyen tempóban javítanak a minőségen, érezhetően
csökken majd az értékvesztés.

Captiva