Alapvetően ellenzem | Totalcar

Alapvetően ellenzem

Szép, jó, vagyis inkább nem rossz, drága, gyenge és sokat fogyaszt. A magyarok viszont nagyon veszik. De miért?

suzuki teszt gs ujauto

Közzétéve: 2006. 10. 05. 10:00

Közzétéve: 2006. 10. 05. 10:00

DIV.kepre2
{
background-image:
url('http://index.hu/cikkepek/totalcar/tesztek/sx4164wd/.gdata/cikk/sx416_015.jpg');
background-repeat: no-repeat;
padding: 8px 4px;
color: black;
height: 300px;
}
DIV.kepre2 P
{
margin-top: 10px;
margin-left: 10px;
width: 500px;
}

A suzukiság érezhető a japánosan bal oldalra rakott
tanksapkában, a nyitója is ott van, ahol megszoktuk, lent, a
vezetőüléstől balra. Az ajtókra csak kis szövet jutott, mintha a
költséglefaragó részleg pokoli kínok között szavazta volna meg az
engedményt. Egyébként viszont a minőség a nagy magyar rabszolgahajó,
Esztergom színvonalát mutatja, nem életvidám, változóan lelkes olasz
munkásokét.

Terepre nem vittem, mert abból csak veszekedés van.
A motor és az erőátvitel semmilyen védelmet nem kapott, az első
és a hátsó lökhárító alatti műanyaglemez láthatóan csak arra jó, hogy
az első adandó alkalommal megreccsenjen és leszakadjon, nekünk pedig
elmenjen a kedvünk a további kísérletezéstől, még mielőtt nagyobb lenne
a baj. A lökhárítót is sikerült olyan szépen körbefényezni, hogy az
ember ne akarjon terepen kockáztatni.

Jó, de akkor miért a nagy (19 cm) szabad hasmagasság? Nem tudom,
kérdezzenek mást. Földutazni SX4-gyel csak olyan helyen mernék, ahol
egy elsőkerekes autó is elmegy, inkább télen, havas úton jó annak, aki
hegyen lakik. Akkor viszont lehetne alacsonyabb is.
A téli ökörködéshez nem az SX4 a legjobb társ. Eleve nehéz
bekapcsolni az összkerékhajtást. Ha megnyomjuk a 4WD gombot, csak
automata lesz a rendszer, nyomva kell tartani, hogy 4WD lock állapotba
kerüljön. Amit 60-as tempónál automatikusan old, és mivel havon
széndékosan pörgetve a kereket hamar eljön a virtuális 60, bízvást
kijelenthetjük, hogy SX4-gyel subaruzni idén télen se fogunk.

A vezetési élményt amúgy is kiölték belőle; közlekedésre tökéletesen
alkalmas, de ennél sokkal kényelmesebb futóművet várnék tőle.

130 fölött már annyi erőtartaléka sincs, mint magyar labdarúgónak a
Cooper-teszt hajrájában, 140-nél meg már
úgy üvölt, hogy szinte megsajnáljuk szegény kis 1,6-ost. Akit
egyébként könnyebb szánni, mint szeretni, mert alacsonyabb tempónál is
hangos, és nem a kellemes orgánumú tónusból. Pedig 150-nél pörög
négyezret, ami nem sok, de még autópályán is érdemesebb visszaváltani
és kitaposni a belét. A fogyasztása arányosabb a hangjával, mint a
teljesítményével. Sok laza, 70-80-as országúti szüttyögéssel és sztráda
140-150-nel alig fogyasztott 10 liter alatt, mondjuk 9,8-at.

Jó nagyok a tükrök, látunk is bennük hátra, de úgy süvítenek a
szélben, mint a veszedelem, pedig hát a motorzaj tényleg erős
konkurens. De nézzük a pozitív oldalát:
ordít a motor és fütyül a szél, de futóműzaj, az nincs.

130 fölött minden előzésnél ki kell kapcsolni a klímát,
szívem szerint a világítást is levenném, elkél az a harmad-fél plusz
lóerő.
Végülis megy 150-nel, a 170 is összejön, de bármilyen
szomorúan hangozzék is egy 2006-os évjáratú 1,6-osról, csak lejtőn van
elemében. Amilyen gyenge, olyan ügyesen palástolja agresszív orrával.
Színpadi jelenléte az van a kis Lusta Dicknek, az autópálya belső
sávjából olyan lelkesen húzódnak le előle, mintha reflektorozó BMW
közeledne, nem pedig egy végsőkig elgyötört kis szerencsétlen.

Valahogy félnek tőlünk, de ez az egyetlen örömünk. Szépnek
tulajdonképpen szép, a legjobban talán az első lámpák sikerültek.
Kegyetlenül szúrós a tekintete, pedig ilyen kancsal szemekkel
nem könnyű agresszíven nézni. Akibe kötött már kancsal részeg, mert
(joggal) azt hitte, hogy kiröhögik, tudja, milyen groteszk érzés. Az
ember szíve szerint megszeppenne, ugyanakkor nehéz elfojtani a
röhögést.

Nehéz ráfogni bármilyen dizájnlopást vagy hatást, csak
kulturáltságában ravnégyes egy kicsit, de még koreaiasan jellegtelennek
se mondanám. Jót tesz neki az oldalán felfelé futó műanyag betét, a
határozottabban hátrafelé emelkedő övvonal, az oldalablakok sötétítése.
A keréktárcsába nem sok fantázia szorult, de azzal sincs baj. A hátulja
méltón fejezi be az autót: abszolút naprakész a formaterv. Nem gömbölyű
de nem is szögletes, inkább lágy csúcsívekben találkozó vonalakkal
lehet lerajzolni. Modern, de nem átütő és emlékezetes, mint mondjuk az
új Swift.

Elöl kifejezetten kényelmes. A Fiat tervezői nem követték el azt a
hibát, mint az új Pandánál a feleslegesen kiálló középkonzollal. Az
SX4-ben
akkora terpeszben ülünk, amekkorában akarunk, az ablakpárkány pont
jó helyen van
úgy, hogy még csukott ablaknál is rákönyökölhessünk.
Ahhoz képest viszont, milyen magas az SX4, elöl csak átlagos a fejtér,
hátul pedig, ha nem nyalom le, a hajam a plafont súrolja. A hátsó
lábtér még épp kielégítő, az ülés viszont nem kényelmes. Rövid az
ülőlap, én ott nem szívesen gubbasztanék egy hosszabb úton, hiába van
hely a lábamnak. A hátsó ablak pedig lehúzva is 15 centire áll ki az
ajtóból, mert ennyit enged a kerékív.

A műszerfal teljesen új formatervezési kategória. A Renault feltalálta
a touch designt, vagy legalábbis nevet adott neki; azok a felületek,
amikhez hozzáérhetünk, jó tapintásúak. A Suzuki (Fiat) a
watch design terén tett nagy előrelépést: a műszerfal
úgy néz ki, mintha finom puha lenne, közben meg kőkemény. A
titok nyitja a műpórus meg a matt felület, istenem, nem kell fogdosni,
egyszerű. Az ülések borítása szép, és ez a kétrétegű lukacsos dolog az
izzadás ellen is jó.

Három dolog hiányzik belőle. Az egyéniség, a kis ötletek és a nagy
ötletek.
Bőven beérném olyasmival, mint a Nissan Xtrail fedeles
almásdobozai, valami rolóval záródó dolog a középkonzol táján, egy
vicces pohártartó vagy valami blikkfangos utastérvilágítás,
térképlámpa, bármi, amivel a szomszéd vagy az alkalmi utasok előtt
villogni lehet. A bőr kormányhoz nem jár bőr váltógomb, és még a
kapaszkodók se csillapítva csapódnak vissza, 4,6 millióért.

Ha már összkerékhajtású kisautó, inkább
Panda 4x4 -et vennék, mert hiába sokkal kényelmetlenebb, azt tudnám
szeretni.
Igénytelen csatalóként az Ignist tudnám jobban szeretni, és
nemcsak az ára miatt:
az nem akar többnek látszani, mint
igénytelen csatalónak, az őszinteség pedig az autóiparban is
szerethető. Nem is az 1,5-öst, inkább az 1,3-ast, hogy ha már lomha
egy autó, legalább tudjam, miért. És hárommillióért van egy jól
használható, nem trendi, összkerekes autóm, amin nem ciki a
lemezfelni.

Felpörögni felpörög, viszont
a fordulat visszaejtésével már problémái vannak. Nekem meg azzal
vannak problémáim, amikor egy jó 4,5 milliós autóban várnom kell a
kuplunggal, hogy el ne bődüljön el az autó, mintha én rontottam volna
el a váltást. Jó lenne azt mondani, hogy akkor vegyünk 1,9-es dízelt,
de az összkerékhajtással már 5 és félmillió fölött van, ami maga az
abszurd. És arról a dízelről se hallottam sok jót.

Ha már sehogy se bírunk megszeretni egy autót, hajlamosak vagyunk
észrevenni az idegesítő apróságokat. A hifi kormányról vezérlő
hangerőgombja például minden nyomásra pittyeg egyet.
De mégis mire figyelmeztet?! A váltó teljesen jó, finom
kapcsolási érzettel, mint a Swiftben, bár tény, hogy két nap alatt
háromszor raktam egyes helyett hármasba.

Hátul dobfék van, 4,6 millióért, komment nincs. A teljes Suzuki
kínálatban a Grand Vitarát beleértve is csak a Swift Sport ad négy
tárcsaféket. Valahol meg kell fogni a pénzt. Az is igaz, hogy a dobfék
néha jobban bírja, mint a tárcsa, tesztautónkból legalábbis fékezéskor
elölről jött gyanús búgás. Esküszöm, nem mi satuztuk szét, örültünk, ha
egyáltalán elértük az utazósebességet.

Valami a szellőzéssel sincs rendben. Majdnem az egész szerkesztőség
próbálta, és mindenki felfigyelt rá, hogy
ha nem megy a klíma vagy nincs lehúzva az ablak, mintha percek alatt
megfulladnánk.
Pedig a nyári forróság már régen elmúlt. Talán túl
hosszú vagy rossz helyen van a szellőzés csőrendszere, mert klíma
nélkül még 20 fokos külső hőmérsékletnél se tud odabent normális
levegőt csinálni, egy-két utasnál se.

<section class="votemachine">
</section>

Suzuki SX4 1,6 4x4 - 2006

Rengeteg SX4-et látok, és nem igazán értem, miért.
Még anyám is azt mondta , kényelmetlen, egyáltalán nem tetszett neki, viszont
(szolgálati közlemény) időközben mégse Ignist vett, hanem az utolsó
pillanatban új Swiftet. Amit én vittem az autóhifis műhelybe, és
mondhatom, remek választás. Még az alap, 1,3-as Swifttel is öröm minden
egyes méter, akár egyenesen megyünk, akár kanyarodunk. Ezt az SX4
sajnos nem tudja.