A Mazda2 egy csoda. Csoda, hogy ennyi műanyagból ilyen ízléses belső teret lehet alkotni. Csoda, hogy egy ekkora autó formavilága mennyire megosztja eddig szinte mindenben egyetértő ismerőseimet. Csoda, hogy ezzel együtt mégis jól használható autót gyártottak a japánok. De én nem hiszek a csodákban. A Mazda2 ugyanis identitászavarral küzd. Nemcsak úgy néz ki, mint nagyobb rokonai, hanem szinte annyiba is kerül.

hirdetés

Nem mondom, hogy első pillantásra beleszerettem, de
rögtön éreztem, hogy van formai mondanivalója. Talán azt súgja,
nem átlagos kisautó, esetleg nagyobb rokonai orrával fenyegetőzik? A
közös szülőket, ha akarná sem tudná letagadni. Miközben a zoom-zoom
érzés megteremtett egy sportos 6-ost és egy extravagáns 3-ast, csak úgy
mellékesen a 2-es is megérett a sorozatgyártásra. De miért is lett
kettes a legkisebből?

A Mazda2 valódi őse a Demio, aminek addig nem juthatott rendes
hely a számozási rendszerben, amíg be nem bizonyította értékei
kelendőségét. A hozzáfűzött reményeket nemcsak hogy beváltotta, de még
a nem túl sikeres,
Fiesta kinézetű
121-est is kiszorította egyéni, praktikus és valóban Mazdás formájával.
Ezután már méltán kaphatott saját számot a rendszerben, és míg a 121-es
fel nem támad, ő képviseli a kis kategóriát a legszebb autókat gyártó
japán márka modellkínálatában.

Mazda2 Szovátán

Rövid, magas építésű karosszéria jellemzi, amit az oszlopok jól
eltalált dőlésszögével és az arányokkal való játszadozással nagyon
ügyesen palástoltak a tervezők.
Az utastér szinte a motorháztető alatt kezdődik, és nem is ér
véget egészen a hátsó lökhárítóig. Egy centiméter sem veszhet kárba
ott, ahol a praktikum az úr. És valóban látszik, hogy minden
megtakarított hely az utasteret növeli. A kerekek szinte már kilógnak
az autó végein, hogy ezzel is a helykínálatot és nem utolsó sorban a
stabilitást növeljék. Persze ettől még elég kicsi autó marad a Mazda2,
de legalább külső megjelenésével nem keserít el rögtön.

Betűtésztás szék

E biztató kezdés után, a várható csalódástól rettegve közeledtem a bal
első ajtóhoz. Elszántam magam, hogy kinyitom.
Derüljön ki végre, miért nem fogunk négyen kényelmesen elférni
egy hosszabb út alkalmával. Hát nem derült ki. Kényelmes, jól állítható
és kellő oldaltartással kecsegtető fekete ülések fogadtak, amik
ráadásul rejtett funkcióval is rendelkeznek: mintázatát alaposabban
megvizsgálva a számmisztikában járatosabbak akár az időjárásra, vagy a
forgalom aznapi alakulására is következtethetnek. Vagy legalább
nosztalgiával emlékezhetnek az óvodai betűlevesre.

Nincs a műszerfalon és közelében semmi, ami ne állná meg a helyét a
3-asban, vagy akár a
6-osban is. Szinte
ugyanezt a kormányt láthatjuk az
RX-8-ban, ami azt
sugallja, hogy
a Mazda nem a testközeli dolgokon spórol. De akkor vajon hol?
Most már elkeseredve kutatom a rejtély nyitját. Ami talán mégis egy kis
takarékosságot sugall, az a távolabb eső anyagok megválasztása.
Közelebb hajolva egy-két kevésbé kézre eső felülethez rögtön kiderül,
hogy szinte minden műanyag. Abból viszont igazán igényes kivitelű. Van
itt gumi, fém, bőr, sőt üveg kinézetű műanyag is. Ha nem keressük
mindenáron a személyes kapcsolatot ezekkel a helyekkel, napokat
eltölthetünk a Mazda2-ben anélkül, hogy az anyagválasztás költségkímélő
trükkje feltűnne. Talán az egyetlen pont, ahol az autóbelső-berendező
szakemberek kissé túlbecsülték a vásárlók igénytelenségét, az az
ajtóburkolat. Itt csupán egy második generációs Swiftet is alulmúló
mennyiségű szövet jelképezi a kárpitozást, bár ezt érintésorientált
módon, finoman a könyökünk alá helyezte a kárpitos brigád.

Ha pedig érzékeinket a zümmögésre hangoljuk, vagyis kényelmesen
hátradőlünk a piros cérnával varrt ülésben, könyökünket a szövetfoltra
helyezzük, megérintjük a bőr kormányt és váltógombot, miközben
tekintetünket a műszerek ezüst keretein és a műszerfal ezüstbetétein
pihentetjük,
elgondolkozhatunk, hogy a kívül oly feltűnő praktikum nyomai belül
hol találhatók. Elöl két fedett rakodóhely. A műszerfal tetején
lévő laposabban papírjaink, mobiltelefonunk és apróbb értékeink
zörgésmentesen és mindenekelőtt árnyékban töltheti az utazás hosszú
óráit. A megszokott helyen található kesztyűtartó viszont kisebbnek
tűnik az ideálisnál. Környékét alaposan szemügyre véve hamar kiderül a
szűkösség oka. Külön ajtó mögé, kivehető tartóval rendelkező,
viszonylag nagy méretű szemetes került, ami végre megoldja a
hamutartóba gyömöszölt papírzsebkendők és törlőkendők problémáját.

Négy felnőtt négynapi csomaggal kényelmesen elfért úgy is, hogy
csomagoláskor még nem ismerték az autó méreteit. A kalaptartó kivétele
után az alapáron járó három hátsó fejtámla nemcsak a passzív biztonság
növelését, hanem a plafonig pakolt csomagtartó tartalmának helyén
tartását is nagyban segítette. Ezután már csak az a kérdés, jut-e elég
lábhely az utasoknak. A korábban említett nagy tengelytávolságnak
köszönhetően némi kompromisszummal ugyan, de elegendőnek bizonyult a
tér alsó végtagjainknak. Négy 180 cm körüli ember tíz órát utazva
maradandó károsodás nélkül megúszta a kalandot.

A kis golyót
1,4 literes TDCi, akarom mondani HDi, azaz CD motor hajtotta,
amit Európában terveztek és gyártottak, így testvéreit már jól ismerjük
a korábbi, hasonló motorral szerelt tesztautóinkból. Fő erénye a
dízelhez mérten csendes üzem melletti alacsony fogyasztás. Szinte
teljes terhelés mellett, folyamatos légkondicionáló-használattal csak
országúton, de ott sportosan vezetve sem ment 5,1 liter fölé az átlag,
miközben a 160 Nm-nek köszönhetően ugyanazt a menetdinamikát
produkálta, mint üresen.

Ebben a váltó is nagy szerepet játszott.
Rövid fokozatai miatt meg kell dolgozni a haladásért, de megéri.
A dinamikus vezetésben a futómű is partner. Feszesen, kátyúkban halkan
dobbantva tartotta úton az autót és lendületesebb kanyarokban sem akart
a szakadék irányába távozni. Ami pedig a féket illeti: határozott
kívánságunkra határozottan lassítanak, amit mi sem bizonyít jobban,
mint hogy semminek sem mentünk neki az 1500 km alatt. Pedig közlekedő
partnereink igencsak igyekeztek.

Az átgondolt tervezésért, a jól kidolgozott belsőért és a valóban
zummogó kis dízelért
még így is kissé soknak tűnik a valamivel több mint három és fél
millió forint. Aki azonban kicsi, parktikus és Zoom-zoom autóra
vágyik, a Mazda2-ben megtalálhatja álmai megvalósulását. A 2-essel a
kis Mazdák csillaga ismét feltörekvőben van.

Értékelés: 4 - Ha puhább és olcsóbb lenne, kaphatna még egy-egy fél csillagot.