hirdetés

Összességében kicsit perverz ötletnek tűnik, terep-Alfa, de ha egy kompakt, sportos Range Rovert kéne elképzelni, tulajdonképpen lehetne ilyesmi. Első pillantásra egy kombi 156-os, vagyis Sportwagon, megemelve, alapban 17 collos felnivel és nagy, ballonos gumikkal, amik egyébként is igen csinosak a legtöbb Alfán. Van még tetősín, ami optikailag magasít, elöl-hátul egy-egy nem túl komoly védőlemez, az első egyébként tényleg jól jöhet, ha valaki elkezd egy ilyen autóval a terepen túrni.

De nem árt az óvatosság, maga a lemez nemhogy nem trepni, de igen vékonyka, és a nem látható részen műanyag lapként folytatódik. És azt hiszem, ennyi. Tán elég is lenne, hiszen azt mondják, itt egy elegáns, emelt hasú olasz SUV, sokaknak nem is kéne több. Akkor viszont a szaksajtó rögtön lesajnálná, akiket meg mindig megkérdeznek a laikusok, milyen autót vegyenek, állandóan a szaksajtót bújják. Úgyhogy raktak alá egy kegyetlenül jó összkerékhajtást.

Alfa 155 Q4

Volt már Alfában összkerékhajtás, a 155-ös Q4 az autósportban is szépen szerepelt, de ez még 1993-ban történt, és a rajongókon kívül el is felejtette mindenki, akárcsak a 164-es összkerekes Q4-változatát. Mechanikailag kevésbé rokon a két konstrukció, a lényeg azonban hasonló: folyamatosan kap hajtást mind a négy kerék, tehát nem csak akkor, amikor kipörög a hajtott kettő. És az új Alfában is a hátsó kerék a domináns-alap esetben ide jut a nyomaték 60 százaléka.

Az Audi Quattrókból is ismert Torsen központi differenciál folyamatosan ellenőrzi a nyomatékelosztást, és az önzáró differenciálok közül a leggyorsabban reagál. A C típusú, tehát 3.generációs Torsent egyébként az Alfa kapta meg először. A gyors reakció egy-két tizedmásodpercet jelent, ennyi idő alatt zúg át a nyomaték a kipörgő kerekekről a tapadókra. Ha például a hátsó kerekekkel jégen állunk, az elsőkkel aszfalton, és nyomunk egy térdelőrajtot, csak a lassított felvételen látjuk, milyen keveset pörögnek ki a hátsó kerekek. Az ilyen szituációk persze inkább a szélsőséges alapesetek.

A mindennapi használatban inkább csak a nagy stabilitást érezzük. A jó összkerék-rendszer és a hagyományosan finom, átdolgozott 156-os futómű együtt nagy élménnyé teszi a Crosswagonozást. Aszfalton ugyanazt a határozott úttartást kapjuk, mint a rendes 156-osban, finom, de emberfeletti képességek nélkül is fogható jelzésket az autó és a fizika törvényeinek aktuális kapcsolatáról. Az első futómű maradt a kettős keresztlengőkaros, a magasításnak megfelelően átdolgozva.

A hátsó futómű MacPherson-konstrukcióját a gyár a súlycsökkentéssel indokolja, ami szép cél, de a Crosswagon így is egy kicsit orrnehéz. Ez akkor derül ki, ha megcsináljuk kedvenc pánikmanőverünket: fékezés kanyarban. Ilyenkor egy kicsit eldobja a hátulját, de mindez csak a Crosswagon általános stabilitáshoz képest ijesztő egy kicsit, és érdemes észrevenni, milyen könnyű úrrá lenni a billegésen. Azt kell hogy mondjam, ezzel majdnem olyan jó kanyarodni, mint egy Subaru Forester S Turbóval . Az Alfa menetbiztonsági elektronikája, a VDC nem kikapcsolható, csak a kipörgésgátlót lőhetjük ki, jó összkerékhajtással egyébként se könnyű kipörögni.

Az Alfa mérnökei hangsúlyozták, hogy az elektronikát kifejezetten vezetési élmény-orientáltan programozták. Az ilyen kijelentés általában nem felel meg a valóságnak, mert a vezetési élmény általában azt jelenti, hogy a megvadult vezető csúszkálni szeretne, az ilyen programok lényege viszont éppen az, hogy a stabilitás érdekében írmagjában fojtsa el az ilyesmit. De a Crosswagon VDC-je itt most egész jó, enged egy kicsit farolgatni, de ha abból indulok ki, hogy ez most az én drága pénzen vett autóm, magam sem engednék több játéklehetőséget a csúszkálásnak. Kellemes kompromisszum, no.

Crosswagon egyféle motorral, az 1.9-es, 16 szelepes Multijet dízellel létezik, nemcsak nálunk, de Európában is. Mint dizájn, számomra újdonság ez a teljesen körbeposztózott koncepció, hogy tényleg csak a szelepfedelet fedő műanyagburkolatot látni, a többi mind fekete posztó. 150 lóerejével nem lenne rossz, de kell egy kis elszántság, hogy őszintén szeressük. Jó a hangja, nekem legalábbis bejön ez a nazális gargarizálás. Jó lenne a teljesítmény- és nyomatékkarakteriztika is, de az életben nem muzsikál olyan szépen.

Az Audi 1.9-es PD TDI-je papíron jóval gyengébb volt, 130, ugyanúgy le lehetett vele fulladni, mint ezzel, de ha egyszer elindult vele az ember, már igazi, bika dízel módjára tolt. A Crosswagon Multijetjével lehet valami gond, vagy a súly, vagy az összkerékhajtás nyűge, vagy a kézi váltó fokozatainak kiosztása, de már 80-100-as tempón se olyan jó vele előzni. Rendben van, majdnem 5000-ig pörgethetjük, de ha váltunk, azt várnánk, hogy jó dízel módjára rendeset lök rajtunk, és nem az lesz belőle, hogy a következő fokozatban kifogy a szufla, és taposhatjuk, míg magához nem tér.

Barátságos, elegáns, minőségi és sportos beltérben nálam régóta az Alfa az etalon. A Crosswagoné is tökéletes, de mivel nem igazán találtam eltérést a korábbi Sportwagonhoz képest, részletekbe menően nem lelkendeznék. Szép és jó fogású kormány, a kombinak már mintha korábban is jobban kitüremkedtek volna a csőműszerei, a levegőbeömlőket azonkán az autóknál is sokat dicsértük, amiknél csak lopták az Alfától. A bőrkárpitok is szépek, egyedül a klasszikus Alfa betegség bosszant, hogy még mindig olyan magasan van a vezetőülés, mintha a bakon foglalnánk helyet, bal kezünkben gyeplővel, jobban az ostorral.

A Fiat konszern rákfenéje ezennel meggyógyult, eddig épp az egyik legdinamikusabban bővölő piaci szegmensből hiányoztak: nem volt szép hobbiterepjárójuk. Most már nekik is van ütőképes szereplőjük, szép is, jó is, olasz induló ára 33 900 euró, ez olyan 8.5 millió forint, ami a magyar árakra nézve nem szentírás, de a miheztartás végett nem árt tudni. Toyota RAV-4 dízellel, ötajtós kivitelben félmillióval olcsóbban is van. Ezzel kapcsolatban a kötelező ellenérv-pár:
1.: Jó, de az nem Alfa!
1.: Jó, de az Toyota!
Tehát inkább nem foglalok állást. Az biztos, hogy a Crosswagon összkerék-megoldása kifinomultabb, az autót rengeteget tesztelték sarki körülmények között, a Toyota viszont Toyota.

Éves viszonylatban világszerte 15 ezret terveznek eladni, Crosswagont és összkerekes Sportwagont összesen. Kíváncsi lennék, mennyit piackutatott az Alfa, mielőtt kitalálták volna a SUV-ozást, de a cég imidzséhez abszolút illik, hiába nem csináltak még ilyet.

Értékelés: 4 - A motor és a kis csomagtér miatt fél-fél csillag levonás, egyébként tökéletes.