A kombi középVolvó (V70) új dízeljének tesztjekor az volt az érzésem, ez így tökéletes, de automata váltóval talán még jobb lenne. Nem az, de egy S60 turbódízel még automata változatban is kitűnő versenytank.

hirdetés

Az összes Volvók közül - a C70-est is beleszámítva - ez néz ki a legagresszívebben. Az S80-as brutális farával Peter Horbury vezető tervező szerint olyan, mint egy "négyajtós kupé", vagy legalábbis egy "kettő plusz két ajtós". Hallottam is embert panaszkodni, hogy neki (185 cm) az S60 kicsi, ami azért elég durva nagyzolás, de valami van benne. Legalább annyi, mint a négyajtós kupéban.

A Volvók belsejét eleget dicsértük, a többi Volvóhoz képest ez nem nagy szám, ugyanolyan csodálatos, mint a többi. Egyedül az első lábtér lehetne kicsit bőségesebb, a rengeteg high tech miatt kis csorbát szenved a harántterpesz.

Beülve azonnal az ADK tűnik fel (Azannyát, De Kényelmes!). Az ülések hatalmasak és puhák, de nem olyan süppedősen puhák, hanem mintha valami deformálódó sűrű zselébe ülnénk; az ember azt várná, hogy kiszálláskor majd cuppanunk. Természetesen cuppanás nincs, csak stabil üléshelyzet, mint egy osztályon felüli gipszágyban.

Az angol szaksajtó szering a jelenlegi Volvók közül az S60 az igazi drivers car. Harckocsizók imádni fogják: hatalmas a vas. A kilátási zavarok akkor lesznek szembeötlők, ha valahol át akarunk férni, be akarunk tolatni, ki akarunk bújni; átférünk, betolatunk, kibújunk, de nem azért, mert érezzük saját dimenzióinkat, hanem mert hiszünk benne, hogy akkorák azért mégse lehetünk. A V70-ben mintha előre is jobban ki lehetett volna látni, nem csak hátra.

A nagyfokú biztonságérzet odáig terjed, hogy még a szemközti sávból felénk sodródó terepjárók sem nyomasztanak - görcsöljenek inkább ők, én nem kacsázok ki a padkára, tanuljanak meg autót vezetni, vagy nagyon megjárják. Az S60 méretei alapján nem is nagyon értem, mire jó az S80, amikor szinte teljesen ugyanúgy néz ki, és összesen 24 centiméterrel hosszabb.

A biztonságérzet nem csak a nagy tömegből származik, az S60 jól uralható-vezethető-fékezhető autó. Tesztpéldányunk a nyári gumiknak köszönhetően még a tavaszi hőségben téli abroncsokkal maszatoló V70-nél is jobb eredményeket produkált. A stabilitáshoz tartozik, hogy a Volvókat eredetileg 16 collos kerekekkel adják, de a tesztautókon 17-es, 225/45-ös gumit adnak páratlan vezetési élményt. És vizuálisat is; a Volvo S60 ezekkel néz ki jól.

A nagy, 17-es felnik és a vékony profilú gumik miatt az ember előre várja az autópálya lehajtó-jellegű kanyarokat, hogy a megengedett (rosszabb tapadású autókra kitalált) sebességnél lényegesen gyorsabban suhanhasson végig az íven. Ha van elég tér, az S60 magabiztosan kacsázik, egy lakótelepi parkolóban viszont elég stresszes állandóan az átfér-nem fér át kérdés, meg hogy be tudunk-e férni valahová padkázás nélkül.

Kifelé ugyanazt a versenytank-masszivitást sugározza, amit odabent érzünk, ha nyomunk egy bőséges gázt, és hirtelen meglódul velünk a hajó. A motorház nagyvonalú V-domborítása és az amerikaias csomagtartófedél miatt nem sok varia kéne, hogy egy flex-szel és sok szeretettel igazi hot rod, vagy lowrider váljék belőle.

A V70-ben úgy tűnt, az új dízelhez igen jól passzolna egy automata váltó. Aztán most úgy fest, végülis nem katasztrófa, de mégsem az igazi. A D5 ereje jól érvényesül, a picike turbólyuk és a váltó jóval nagyobb késlekedése miatt azonban úgy hat a dolog, mint egy erősen dekoncentrált Ben Johnson. Az erő hatalmas, a dinamika lenyűgöző, de mire felfogja, hogy elsütötték a startpisztolyt, már eltelt 5-6 tized másodperc.

A kézi váltós V70 és az automata S60 saját méréses gyorsulási adatai igazolják a szubjektív érzéseket: az automata változat igen lassan tér magához. Ez akkor válik a legidegesítőbbé, amikor gyorsan átslisszolnánk egy magasabb rendű utcán, és szeretnénk kilőni. A kis turbólyuk, meg az automata késlekedése együtt már elég jelentős starthátrányt hoz össze, a kategóriatársak közül a Chrysler Sebring és az Audi A6 Multitronic sokkal élesebbnek tűnt, igaz, benzinesben.

Mert itt van a kutya elásva: az S60 benzines, mondjuk a 200 ló feletti 2.4 T (-urbó) automatája már pont olyan élénk, amilyen kell. A D5 motor és a Volvo automatája külön-külön tehát jók, de míg a dízel kezdeti lomhaságát megfelelő váltással-kuplungolással kompenzálni tudjuk, az automatika és a dízel hátrányai egyesült erővel hatnak. Legalábbis az állórajtnál. És a benzines turbó városi fogyasztása 15 litertől indul.

Az S60 automatájának gyorsulása abszolút értékben nem sokkal marad el a kézi váltós kombiétól, mert a második másodperctől kezdve úgy játszik nyomatékkal és fordulatszámmal, hogy kis híján behozza a lemaradást. Ha előre tudjuk, mikor akarunk majd gyorsulni, és idejében elkezdjük nyomni a gázt, például előzés közben, akkor ki bírunk lőni, de váratlan padlógáz mindig zavarba hozza.

Fogyasztásban még érdekesebb a D5-ös. Kézi váltóval városban 8.5-ös átlaggal haladtunk, és csúcsforgalomban, dugóban se ment 9 liter fölé. Az automata váltóval araszoláskor még a 13-as átlagot is elértük (amire azért számítani lehetett), sima, tehát forgalmas, de nem teljesen bedugult-ácsorgós közlekedésnél viszont alig fogyaszt többet, mint a kézi váltóval. Ilyenkor 9-9.5, de ehhez tényleg sűrű forgalom kell. Országúton természetesen ez is ugyanúgy elpöfög 5-6 literrel.

A 13 hangszórós Dolby Surround rendszer már a V70-ben is nagyon tetszett, itt ráadásul a magashangsugárzók mélyebbre, az ajtókárpit alsó harmadába kerültek. Mély-magas jön bőséggel, és mivel arra valószínűleg nem számítottak, hogy élő ember ebben lehúzott ablakkal (klíma nélkül) szeret közlekedni, nem tűnt fel a tervezőknek, hogy az ablakrésből kellemes alkarmasszírozással tör fölfelé a basszus. A kissé loudness-es, de azért vállalható hifi mellett a motorhangban kevesebb örömünk lesz, mint kézi váltóval, de az automaták vásárlói amúgy is ritkábban utaznak a vezetési élményre.

A motor, arról nem lehet eleget hozsannázni. Hogy valami ilyen brutálisan törje át a takarékosság és a nagy teljesítmény közti választófalat, az példátlan. A fogyasztását egy-két literrel megdobja az automata váltó, így városban 8-9 liter helyett 10-12-t fogyaszt, de ha jön egy-két hosszabb, békésebb szakasz, és nem folyamatosan a csúcsforgalomban nyüstöljük, stabilan 10 liter alatt marad.

A Praktikus Apróságok Tanszéke megint remekelt, a Volvo-széria parkolócédula-plexilapocskán kívül ott a jó kis gumifüles tolltartó, a kartámaszba rakhatunk CD és aprópénz tartót, a másik rekeszbe meg, ha kedveljük a neurózist, a kávéspohár és a hamutartó helye kerülhet kialakításra. Az első ülőlapok elöl ugyanúgy diszkrét zsebben végződnek, mint a V70-ben (zseniális!), miközben nem tudom hogyan, de az ülés meggátolja a biztnsági öv alá csúszást.

Végre valakinek eszébe jutott, hogy a hátsó traktus utazói az automobilizmuslegnagyobb szemetelői: az S60-ba felhajtható kis szemetest is rendelhetünk, a hozzátartozó kis zsákokkal csomagon kívül mindössze ötezerért. Hasonlóan rendelhető a hátsó középső kartámaszba integrált gyermekülés-tartó, a működését nem értettük, de igen látványos. A csomagtartóba záródást is elegánsan akadályozták meg: itt nem a csomagtartó-fedél nyitható egy vészfogantyúval (mint a Chryslernél), hanem a hátsó uléstámlát hajthatjuk le a két karral, így látványosabb is a szabadulás.

A beépített gyermekülés természetesen kizárja a beépített pohártartókat - gyermekülésben tesék cumizni. A már említett kupészerű tetővonal miatt hátul tényleg nem lehet kalapban ülni, de ez azért még igen messze van a nyomasztó szűkösségtől.

Integrált mozgó telefon

A V70-ben nem volt, ezért is tetszett annyira a kisebb gyerekek ijesztgetésére is kivalóan alkalmas mini-guillotine: egy gonosz gombnyomás, és a két hátsó szélső fejtámla hirtelen lekonyul. Ezt természetesen arra az eshetőségre találták ki, ha nem látnánk ki a felhajtva felejtett fejtámláktól. De egyrészt nagyon látványos mutatvány, amit különböző Mr. Bean-es körítésekkel is előadhatunk, másrészt hátrafelé úgyse nagyon látunk ki, ahhoz a C-oszlopokat meg a csomagtartót is le kéne hajtani.

Árak, csomagok    Az S60 D5 alapára 9 630 000 Ft Luxus csomag: aktív utastérszűrő rendszer, sötétedő belsö tükör, elektronikusan vezérelt légkondicionáló, ködlámpa elöl, Szemeteszsák tartó hátul, tempomat: 455 000 Ft Prestige csomag Elektronikusan állítható memóriás vezetőülés, elektronikusan behajtható külső tükrök, elektromosan ledönthető hátsó fejtámlák, külső tükör-memória, talajvilágítás a külső tükrökben: 282 000 Ft Téli csomag: Fényszóró törlő-mosóberendezés, ülésfűtés, textil padlószőnyeg: 171 000 Ft Családi csomag: Elektromos gyermekzár a hátsó ajtókhoz, integrált gyerekülés a hátsó kartámaszban, napfény-védő roló a hátsó ablakon

Természetesen az S60-ban is az alapfelszereléshez tartozik a hűtőradiátor PremAir bevonata, ami az egészségre káros ózon akár 75 százalékát is oxigénné alakítja - állítólag Michael Jackson is eladta az oxigénsátrát, mert inkább lemoonwalkol a garázsba, és befekszik a Volvója alá. Belégzés közben pedig arra gondol, milyen nagyszerű, hogy a Volvónál a bőrkárpitokat is környezetbarát, növényi eredetű anyagokkal cserzik. És a belső kilincsek bevonata a nikkelallergiások kedvéért nikkelmentes nikkelből van, úgyhogy csak a nikkelpótló-allergiásokat lepik el apró pörsenések minden egyes nyitáskor.

Kézi váltóval sokkal jobban tetszik, de az új Volvo-dízel így is mindent visz. Kilőni csak úgy tudunk vele, ahogy egy tesztautóval nem illik (egyszerre gáz és fék), de menet közben a dinamikájára sem lehet panasz. A fogyasztása pedig nehezen alulmúlható.

Értékelés: 4,5