<page name="0"></page>
Bár sok autóhoz lehet kapni modernebb rendszerű vagy más izzóval szerelt lámpatestet, ezek azonban nem olcsók és a minőségük is bizonytalan. Ha a szemünk öregszik és nem látunk már jól a sötétben, vagy csak jobban szeretnénk látni, mert sokat vezetünk éjjel, kézenfekvő megoldás az adott lámpatest fényerejének növelésére az emelt fényerejű, azonban azonos teljesítményű izzó használata.
Még sokan használunk autóinkban H4 típusú, kombinált izzót, ezért ezeket teszteltük le. A H4-es fényereje hivatalosan körülbelül 20%-kal elmarad az újabb és jobb H7-es izzóktól, azonban még ebből fut a legtöbb az utakon. A H7-es csak egy izzószálas, a H4-es pedig kettő, tehát a távfény és a tompított izzószála is egy bura alatt kapott helyet.
Mivel az előírás az izzó formáját és teljesítményét határozza meg, így a növelt fényerejű izzók elméletileg használhatók a lámpatestekben, tehát a H4 szabványnak megfelelnek. A növelt teljesítményű, pédául 80/100W-os izzók nem kaphatnak H4 jelölést és hivatalosan nem használhatók a H4-es izzók helyettesítőjeként.
A teszt a tervek szerint két fázisból fog állni: az első a laboratóriumi teszt a szerkesztőség tárgyalótermében, a másik pedig a valós üzemi körülményeket szimuláló teszt a szerkesztőség tagjainak autóiban. Persze csak azokban az autókban, ahol H4-es izzó van gyárilag, így az egyik Bogaram, a Ponton Merci és Bianchi azonnal háttérbe szorult. A beépítés után azt fogjuk figyelni csökken-e a fényerejük és hamarabb kiégnek-e, mint hagyományos társaik. Mérés majd akkor is lesz, mert ahhoz többen ragaszkodunk.
A laboratóriumi teszt körülményei teljesen egzakt és reprodukálható módon épültek fel.
A megismételhetőség és a teljes kontroll magától értetődik, bár egy rossz mozdulattal majdnem összetörtem a mérőállványt a teszt harmadánál.
A laboratórium a szerkesztőség tárgyalóterme lett, mert csak egy ablaka van, nem jön be zavaró fény és van legalább 4 méteres, hogy ne 50 centiről világítsunk a fehér falra.
A teszt mérőeszközei és felszerelései a következőképpen alakultak. Szereztünk a fotós fénymérőt (gyári szám és típus a szerkesztőségben), építettünk egy teszt állványt, ami egy kartondobozba szerelt Golf fényszóró volt. Abból is egy korai, 1976-ös Bosch modellt, mert izzófoglalata nagyon pontos és bajonettes rögzítésű. Könnyű cserélni az izzókat és a pozíciójuk mindig azonos, nem lehet elrontani. Foncsora fém, nem műanyag és a vetítési képe szabályos és pontos, kevés szórt fénnyel. A tápáram egy 55 Ah-s akkumulátorból jött, amely folyamatosan rá volt kötve egy töltőre, hogy a kapocsfeszültsége a terheléskor azonos tudjon lenni. Az automata akkumulátortöltő maximálisan 8 A-t tud leadni. Mivel azonban az akku jó állapotú és jól feltöltött volt, így az jól pufferelt, nem kellett nagy áramerősség a szinten tartásához.
Nagyon fontos a pontos feszültség, mert az eltérő kapocsfeszültég meghamisítaná a mérést, hiszen a fényerő szoros összefüggésben van a feszültséggel. Az akkumulátor kapcsain folyamatosan egy multiméter pihent, amelyen minden mérés előtt ellenőriztük az izzóval terhelt kapocsfeszültséget. Ez egyébként hajszál pontosan 12.70V volt.
Az izzónak a fényerején kívül nagyon fontos a méret pontossága, tehát az izzószál geometriai helyzete. Az izzószál a fókuszpontban van és a szabványos euro vetítési képet esetünkben a fényszóró üvegének a redőzése alakítja ki. Ha az izzó pontatlan, akkor a vetítési kép is pontatlan lesz és a szórt fény megnövekszik. Ez azt jelenti, hogy az adott, rendelkezésre álló fényteljesítmény egy kisebb része hasznosul csak, a többi irányítatlanul szétszóródik, gyakorlatilag kárba vész, nem jut az úttestre.
A geometria pontosságot tehát közvetetten a szórt fény mérésével tudjuk ellenőrizni, amelyik kevesebbet szór, az pontosabb, vagy eleve kevesebbet világít. Ezt majd a mérések alapján látjuk.
Más teendőnk nincs csak megvárni az sötétet, ami nyáron sajnos nem 17 órakor van és azonos körülmények között mérni. A mérést négy helyen végeztük a falon, pontosan 4 méterre a fényszórótól. Az első mérőpont a fényszóró magasságában, szinte a középpontban volt, itt kaptuk a legnagyobb fényerősséget, majd ez alatt még két mérőpont, amely a jármű előterébe jutó fényt adja. A negyedik mérőpont a vetítési kép sötét-világos határvonalán túl volt, a sötét részben, ezzel próbáltuk mérni a szórt fény mennyiségét.
Az izzók beszerzése köré nem csináltunk nagy cirkuszt, Papp Tibi elment egy autósboltba, és ami kapható volt, abból vett egy párat, ami ez esetben kettőt-kettőt jelent. Így összesen lett egy normál Tungsram H4 referencia izzónk, és mellé öt kihívó, amelyek 60-90%-os fényerő növekedést ígértek. Ne menjünk el a tény felett, hogy némelyikre az volt írva, hogy „up to 60%”, tehát ez azt is jelentheti, hogy akár 60%-os fényerő növekményt produkálhat, de senki nem állítja biztosan. A másik dolog, amely a mérést egy kicsit bezavarhatja, az maga a szemünk. A szem érzékenysége nem azonos a különböző színek, színhőmérsékletek esetében. Így simán előfordulhat, hogy egy sárgább, például a 5000 K színhőmérséklethez közelebb álló színt erősebbnek látjuk, mint a kékebb, (fehérebb?) 5300 K színt. Az emberi szem a nap fényére a legérzékenyebb, ez körülbelül 5000 K. A halogén izzók jellemzően a sárgásabb 2800-3200 K tartományban vannak. A színhőmérsékletüket a bennük lévő gázzal és a bura festésével is tudják módosítani. A bura festése egy gagyi módszer, mert a fényerőt jelentősen csökkenti, azonban a színhőmérsékletet megváltoztatva a szemünk lehet, hogy mégis szubjektíven erősebbnek észleli. Látni azonban nem fogjuk vele jobban a sötétben botorkáló gyalogost a vidéki éjszakában.
Legelőször a normál Tungsram H4-es izzót tettük a mérőeszközbe, megmértük a fényerőt a mérőpontokon. A vetített kép szép volt, élez sötét-világos határvonallal. Lejegyeztük az értékeket. Ezt tekintjük etalonnak, ehhez hasonlítjuk a többi izzót.
Tungsram Megalight plus 60%
A mérés nem mutatott ki nagyobb fényerőt, sőt, a középpontban gyengébb volt, azonban mintha szélesebb terültetet világítana meg és picit fehérebbnek tűnik a vetített kép.
Nem egyértelműen jobb, mint az etalon Tungsram. Ára: 3310 Ft.
GE Megalight Ultra up to 90%
A mérés is nagyobb fényerőt mutat és szubjektíve is látható az erősebb fényerő, de közel nem ennyire, ahogy azt a 90% mutatná. Jobb, mint az alap Tungsram, ezt el kell ismerni, de nem annyival. Ára: 4410 Ft
White Hammer +50% Xenon gas inside
Kisebb fényerő és talán a vetített kép is szűkebb. Nagy a duma a dobozon, de nem éri el az alap Tungsram szintjét sem. A GE izzótol messze elmarad. Ára: 2240 Ft
Ultimate Speed
Ez valójában egy teljes izzókészlet, nem is ígér semmit, de kipróbáltuk. Kibontáskor vettük észre, hogy az izzó teljesen úgy néz ki, azonos a karima tesztúrája és feliratozása, mint a White Hammernek és hasonlóan is világít. Mindkettő fénye fehérebbnek tűnik a többinél, de a fénymérő sem mutat erősebb fényt és mi sem látjuk erősebbnek, csak mintha fehérebb lenne. Ára: 2499 Ft.
Osram Silverstar +50%
Szép csomagolásban egy karcsú, vékonyabb burájú izzó, mint az eddigiek. Az egész jobb benyomást kelt, de a mérések nem igazolják. A GE Megalight-tól elmarad, azonban szubjektíve ennek volt a legfehérebb, legfényesebb fénye, mintha erősebb lenne, mint a többi. A megvilágított felület is nagyobb, illetve lent is erősebben világít. Ára: 2590 Ft.
Összeségében kimondhatjuk, hogy a 60-90%-os fényerő növekedés nem mérhető, de vannak az izzók között kis különbségek. A következő részben az autókba építve hasonlítjuk össze, valamint megnézzük, hogy valóban rövidebb ideig tartanak-e, mint a hagyományos izzók.
A laboratóriumi szimulációs teszt nyertese a General Electric Megalight Ultra izzója.
Meglátjuk mit mutat majd valós üzemi körülmények között.
