Nekünk megterhelőbb volt, mint az autónak, összegezte a felejthetetlen élményt jelentő túra tapasztalatait Juhász Dani. Amikor a hősies autómentőként nyugdíjba ment X5-tel eljutottak Szenegálba és Guineába, ott megtapasztalták, milyen az igazi Afrika, ahol főútként gyakran csak buckákon át bukdácsolva, átlagosan 15 km/h-s tempóval tudtak haladni, ahol a vörös porfelhőtől semmit sem láttak, amikor éppen nem ők mentek elöl, ahol napi két centi kosz gyűlt össze a ciklon szűrőben, és ahol a 40-45 fokos hőmérséklet mindennaposnak számít némi párával súlyosbítva.
Cserébe az óceán is 28-29 fokos, és a mi fogalmaink szerint nyomorban élő helyiek mindig mosolygósak. Dani számára főleg szülőként volt sokkoló látni, hogy a gyerekek nem tudták, mire jók az ajándékba vitt ceruzák, viszont jó volt látni, hogy a foci nemzetközi nyelvét ezen a tájon is beszélik. A bontószökevény veteránok között, a mindenféle komolyabb szabályozás nélküli közlekedésben kétszer is volt halálközeli élményük, egyszer egy kamion, egyszer egy kisbusz előzött olyan vakmerően, hogy ha nincsenek olyan jó gumik és fékek a BMW-n, akár csúnya vége is lehetett volna.
A hátsó gumik belső felének kopása egyébként tipikus X5-jelenség, és érthető módon a nem kifejezetten rendeltetésszerű használat (2000 kilométer terepezés) a futóműnek sem tett jót, hiszen hiába a nyúzópróbák, 400 kilométer összefügő köves talaj előbb-utóbb megbosszulja magát. Továbbra is gond nélkül bírja az utazást, de Dani már érzi, hogy lesz vele munkája a műhelyben, mielőtt a magyar utakon koptatja tovább a technikát. Az M57D30-as 3.0d motor is csak kopogással és erőtlenséggel jelzi, hogy a helyi gázolajnak alacsony a cetánszáma, a további kilométerek ellen semmi kifogása.
Ez a Bosch rendszer már modern, de még nem túl okos, mondja büszkén Dani, aki egészen Marrákes óta vitte magával kannában a biztonsági tartalékot, amit a végén is azért használt el, hogy ne kelljen plusz súlyt cipelni. Átlagfogyasztásuk klímával, alig kiépített utakon rossz minőségű gázolajjal is 11-12 liter körül megállt, ráadásul a helyieknek hála Nouakchottban is sikerült tankolniuk, pedig öt helyről is elküldték őket azzal, hogy elfogyott, mert idegeneknek nem szívesen adnak, amikor éppen kevés van belőle. Ne tévesszen meg, hogy a teletank itt 540 ezerbe kerül, ennyire keveset ér a pénzük…
A srácok legutóbb Marokkóban jártak, és éppen a homokviharból küldték a képeket. Az már biztos, hogy a jobb első kilincs beragadt, de azt hiszem, ennyi amortizáció belefér egy ilyen kiruccanásba. Hogy pontosan mennyit romlott a 460 ezer kilométerhez közelítő X5 állapota, a hazaérkezés után a MűhelyPRN adásában kiderítjük.
További cikkeink
