hirdetés

A címlapkép illusztráció, forrás: Szollár Zsófi/Index

Vasárnap hosszú anyag jelent meg a G7 gazdasági portálon Tóth Csaba, a Levegő Munkacsoport munkatársa tollából, amelyben hosszasan kritizálta a második kerület intézkedéseit. A szerző abban a gyakorlatban talált kifogást, mely szerint a II. kerületben az, akinek autója van és lemond vele a lakossági parkolóbérlet kiváltásáról, cserébe éves BKK bérletet kap, amely értéke több, mint 100 ezer forint. A gyakorlat egy win-win szituációnak érződhet, hiszen autóból is kevesebb lehet az utcán – aki mégis használ, egyéb parkolási lehetőséget keres – és a lakosok is jól járnak, ám ez a szerző szerint rossz megoldás, hiszen azok, akik nem használnak autót, nem nyernek a csomagon semmit.

A valóságban persze ez igaz is, meg nem is, de leginkább a kerület jár el jól, amikor a parkolóbérleteket BKK bérletre cseréli.

Az alap probléma, az olcsó parkolási engedély. Ha lerögzítenénk alapelvként, hogy csak annak lehet autója, aki azt saját területén, vagy egy általa bérelt helyszínen tudja tárolni –Japánban például enélkül nem is lehet autót venni – akkor, amikor azt nem használja, tehát az élettartama 97 százalékában. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a városban nincs szükség parkolóhelyekre, hiszen mindig lesz olyan, akinek valamilyen oknál fogva a városban kell majd parkolnia. Viszont mivel az olcsó parkolási engedély intézményét már valaki kitalálta, így megszüntetése jelentős politikai kockázatokat rejt, de területi problémákat is felvet, ami a parkolóhelyek által elfoglat helyeket illeti.

A parkolási engedélyek hatalmas támogatást jelentenek az autósoknak

Amennyiben Budapesten valaki autót tulajdonol és azt tárolni szeretné, piaci áron lehetősége van bérletet váltani egy parkolóházba, de egy társasház teremgarázsában is bérelhet magának helyet jellemzően havi 30-50 ezer forintért, tehát évente nagyjából 360-600 ezer forintos áron. Amennyiben olyan házban lakik, ahol a lakáshoz tartozik garázs is, akkor ő a lakás vételárával együtt kifizetett nagyjából 10-15 millió forintot, azaz több, mint 20 évnyi parkolóbérlést, hogy az otthona alatt kényelmesen tárolhassa az autóját. Ilyen körülmények között létezik a lakossági parkolás intézménye, ahol a köz a saját területét fillérekért, jellemzően évi 20-30 ezer forintért árusítja ki azon célból, hogy ott parkolni lehessen.

Van, ahol konzerválják a lakossági parkolás által okozott problémákat. Néhány kerületben kifejezetten lakossági parkolóhelyeket jelöltek ki, kifejezetten támogatva a közterületi autótárolást - Fotó: Balogh Zoltán/MTI

A lakossági parkolás persze igazából a köznek sem jó, hiszen amennyiben a második kerületben alkalmazott 600 forint/órás tarifával és 10.000 forintos éves parkolóbérlet árral számolunk, azt láthatjuk, hogy a parkolás piaci ára az év munkanapjain 2.106.000 forintot tenne ki, amennyiben az illető nem rendelkezik második kerületi parkolóbérlettel. Így a bérlet kiadásával az önkormányzat igazából parkolóhelyenként 2.096.000 forint parkolási díjról mond le kiadott parkolóbérletenként, amennyiben a legdrágább zónát nézzük. Természetesen egyértelmű, hogy egy parkolóhely nem foglalt folyamatosan, de azért a belvárosban az sem jellemző, hogy lényegesen sokáig üresen állna.

A potenciális több, mint kétmilliós bevétel fejében persze abszolút racionális pénzügyi döntésnek tűnik az alig több, mint 100 ezer forintos BKK bérletek osztogatása, ráadásul a lakók nem járnak vele rosszabbul, hiszen a csere opcionális, ellenben a közös kassza hatalmasat nyer vele. A megoldás persze továbbra is megkérdőjelezhető, hiszen akiknek eddig nem volt autójuk, azok továbbra sem kapnak semmit, ám a lakossági parkolás megszüntetése egyszerűen politikai öngyilkosság lenne a kerület számára. Ráadásul a hirtelen piaci áron parkolóhelyet bérelni kívánó autók garmadájával sem lehetne mit kezdeni, hiszen a piaci alapon épülő parkolóházak nem egyik napról a másikra fognak kinőni a földből.

Nézzük, mit mond a tudomány

Ahhoz, hogy egy parkolási rendszer megfelelően működhessen, a parkolóhelyek nagyjából 85-90 százaléka lehet csak foglalt. Amennyiben több hely foglalt, az emberek annyi időt fognak parkolóhely kereséssel tölteni, hogy az autózás okozta időnyereség alapesetben értelmét veszti, amennyiben pedig kevesebb, akkor feleslegesen sok helyet használnak el a parkolóhelyek. A rendszer ilyen kihasználtsági szinten tartása persze egyszerű lenne: addig kell emelni a díjakat, amíg azt csak a helyek 85-90 százalékát elfoglaló autóhasználók fogják kifizetni.

Ezt a rendszert és ezen piaci logikát tiporja sárba a lakossági parkolóbérlet, hiszen jellemzően már a kedvezményes árú bérletből is többet adnak ki, mint ahány hely az egész területen van. A jelenlegi piaci áras rendszer ugyanis a belvárosi 600 forintos díj mellett valószínűleg jól működne, ám ahhoz az kéne, hogy az utcát ne a lakosság hétvégi használatú autói foglalják el, hanem azok fizessenek a parkolásért, akiknek valóban szükségük van a helyekre.

Ez szintén mindenkinek jó. Azok, akik a mindennapokban autó nélkül élnek, azok a lényegesen nagyobb parkolási díjbevétel miatt jobb tömegközlekedést és egyéb közszolgálatatásokat eredményezne egy ilyen rendszerből származó, éves szinten akár több milliárd forintos bevételnövekedés, azoknak, akinek pedig szükségük van arra, hogy a városban parkoljanak, ki fogják fizetni a díjat, hiszen valóban találnak a pénzükért a céljukhoz közeli parkolóhelyet. Akinek pedig a munkájukhoz kell autót használniuk, azok kiválóan beleépíthetik az áraikba a parkolási díjat, senkinek nem fog fájni, amikor a vízvezeték-szerelőnek nem 50 000, hanem 50 600 forintot kell majd kifizetni

A parkolóbérlet helyett BKK bérlet megoldás tehát nem több, mint egy közösség érdekében tett kompromisszum, hiszen a lakossági parkolás eltörlése sem politikailag, sem egész egyszerűen nem reális.

Persze lehetne infrastrukturális megoldást találni a lakossági parkolás megszüntetésével járó autótöbbletre, egyszerűen egy tömegközlekedéssel kiválóan ellátott területen kell kijelölni egy rendkívül nagy parkolóterületet, ahol lehetőség van az autók tárolására. Egy ilyen terület a második kerületi lakossági parkolási engedéllyel rendelkező körülbelül 8900 autó számára (autónként 25 m2 területtel parkolási és manőverezési területtel együtt) egy 22,25 hektáros területet jelentene – összehasonlításképp, ez a Budaörsi Auchan és Ikea parkolójának területének nagyjából háromszorosa vagy a Kelenföldi pályaudvar vágányok által foglalt területének a kétszerese, vagy nagyjából annyi, mint az egész Újköztemető. Persze, ha többszintes parkolóházban gondolkozunk, akkor már jobb a helyzet, azonban ezek építési költsége is jelentős, így aligha valószínű, hogy az elkészült épület a lakossági parkoláshoz hasonló árszintet tudna nyújtani.

A közterületi parkolás igenis egy szolgáltatás, amiért fizetni kell

Gyakori tévképzet, hogy a közterületi parkolásnak ingyenesnek kéne lennie, hiszen a parkolással nem jár semmilyen szolgáltatás. Persze, ha ez igaz lenne, akkor egy albérlet esetében is el kéne várnunk a szobaszervizt vagy a takarítást, de a bérelt autó is sofőrrel érkezne. A parkolási díj ugyanis a közterület bérleti díja. A közterület pedig nem a gonosz politikusok tulajdona, hanem mindenkié, aki a kerületben él. A parkolási díj az az összeg, amit azoktól kérünk, akik a kerület területén tárolják az autójukat, hiszen az autók tárolása a kerület érdekeivel ellentétes. Jól mutatja ezt néhány egyszerű lakosságadat is. A második kerületben kiadott 8900 parkolóbérletre ugyanis 87 ezer lakos jut, tehát 1,5 ember/autóval számolva is csak a lakosság kevesebb, mint 20 százalékának érdeke a közterület foglalása, a többiek szívesebben látnák az ebből befolyó bevételt.

Jogosnak tűnhet az a kérdés is, hogy „miért kéne csak azért fizetnem, mert én ott lakom?”. Azért, mert a lakás értéke tükrözi az elhelyezkedését. Egy olyan lakás, amely csak autóval érhető el, lényegesen olcsóbb lesz, hiszen a megfelelő élet ott megkövetel egy autót és a tulajdonlásával járó költségeket. Egy belvárosi lakást eladva egy külvárosi lakóhelyen bárki vehet magának azonos méretű lakást úgy, hogy a maradék pénzből még egy elég jó autóra is beruházhat. Természetesen ez sokaknak nem reális, ugyanakkor a kétmilliós belvárosi négyzetméterárak korában ez egy igenis fontos aspektus.

Mindezek fejében nyugodtan kijelenthető, hogy a II. kerület azért ad BKK bérletet a parkolásról lemondóknak, mert az adott helyzetre az adott körülmények között ez számára a legjobb megoldás. Ezt elítélni csak üres károgás marad addig, amíg nem lesz jobb, reálisan megvalósítható megoldás a problémára. Természetesen minden rendszert ki lehet játszani és egy rendszer előnyeit sem fogja mindig mindenki ugyanakkora mértékben élvezni, de azért az kijelenthető, hogyha a kerület megtesz egy 100 ezer forintos kiadást, cserébe egy remélt kétmilliós bevételtől, attól igazán senkinek sem lesz rosszabb.