Ha szereted az autódat, a mosása és a takarítása bizonyára neked is több, mint kötelezően elvégzendő feladat. A végére nemcsak fékportól mentes felnid, csillogó krómjaid, és tiszta kárpitjaid lesznek, hanem közelebb is kerülsz az autódhoz, ami egész évben szolgálja az igényeid. Vannak, akik számára az autómosás megkerülhetetlen rendszeres teendő, hiszen sokat elárul rólunk az, hogyan néz ki a kocsink, míg másoknak ez az utastérben történő dohányzás miatt válik állandó feladattá. Az autómosás kapcsán talán még sosem gondoltunk bele abba, hogy az új technológiáknak köszönhetően ma már nem kell irritáló savakat belélegeznünk, mérgező benzinbázisú oldószerekkel szárítanunk a kezünket, és még a környezetet is kevésbé szennyezzük.
Miért jó nekünk a környezetbarát autótisztítás?
Nagyjából 1,5-1,6 milliárd autó fut ma az utakon, optimista becslések szerint is hatszorosára nőtt a világ autóparkja az elmúlt ötven évben. Az égés során keletkező veszélyes kipufogógázról, lokális emisszióról, új hajtóanyagokról sok szó esik a mindennapi hírekben, a mosás azonban ritkán kerül reflektorfénybe, pedig ha ma is ugyanazzal a technológiával tisztítanánk autóinkat, mint régen, akkor a csatornarendszereinket brutálisan szennyeznénk a vegyszerekkel, és fenntarthatatlanul vízpazarló módon tudnánk ennyi járművet tisztán tartani. Ahogy a tudománynak és a különböző kutatásoknak köszönhetően ma már tudjuk, hogy az égés során keletkező füst milyen veszélyeket rejt, úgy kaptunk egyre inkább pontosabb képet a régi idők vegyszeres és környezetterhelő autómosási szokásaival kapcsolatban. A huszadik század közepétől napjainkig jelentősen megváltozott az autómosási norma, igaz egyre több területen indult meg egy általános társadalmi tudatosság és a technológiai fejlődés iránti igény.
A hagyományos autómosás, nyílt csatornába vagy a földön át a talajvízbe mosott vegyszerekkel nagyon szennyezte a környezetet, függetlenül attól, hogy a vízigénye nem volt feltétlenül magas, és a korabeli fényezések is jobban viselték, ha a tulajdonos koszos szivaccsal törölgette át a nedves karosszériát. A mai lakkrétegek speciális törődést igényelnek, és bár a gőzborotvás kézi mosók vízigénye elég magas – körülbelül 5-40 liter percenként –, a zárt csatornarendszer és a fejlett vízkezelés, újrahasznosítás miatt ezek jóval kevésbé ártalmasak a környezetre.
Ennél is jobbak lehetnek azok a megoldások, amik akár 2-3 literre csökkenthetik a mosás vízigényét, méghozzá olyan nanotechnológia segítségével, ami 1 és 100 nanométer közti, apró részecskékre sűríti a felhasznált vegyszerek molekulaméretét, közvetlenül felhordva, hatékony réteget képeznek a karosszéria és a szennyeződés közé, ami aztán könnyen eltávolíthatóvá válik, és karcmentesen tisztítja a felületeket. Hasonlóan nagy fejlődést láthatunk a vegyszerek közt is. Az erős szennyeződéseket eltávolítani képes savas vagy lúgos felnitisztítók bőrrel érintkezve jó esetben csak kiszárították a kezeinket, de ezek a szerek légúti égést, szemirritációt okozhattak, és ha rosszul használtuk őket, még a fényezést vagy a gumialkatrészeket is megmarták az autón. A mai, pH-semleges felnitisztítók ezzel szemben a kelátképzés kémiai elvét használják ki, illetve a gyakran sűrűbb állaguk miatt hosszabb, hatékonyabb hatást érnek el, mint régi társaik.
A régi jobb volt? Autótakarításnál biztosan nem!
Sokan állítják, hogy bezzeg a régi brigéciolok még jobban oldották az olajos szennyeződést, hatékonyabban működtek, ám míg azok a zsíroldók és motortisztítók klórozott szénhidrogének voltak nagyon sok ártalmas oldószerrel, mint például a toluol, addig a maiak jellemzően víz- vagy alkoholbázisúak, inkább emulziót képeznek, és ha a felhasználó kivárja a hatási időt, akkor nagyjából pont ugyanolyan hatékonysággal oldják a szennyeződéseket, mint régi verzióik, csak épp környezetbarát módon.
Sokan emlékeznek a régi, „ütős” vegyszerekre. Ezek a gyakran etanol-alapú kárpittisztítók inkább csak elfedték a szagokat, addig a mai, molekulabontó szagsemlegesítő anyagok alapjaiban le tudják bontani a szag forrását, amennyiben azok nem hónapokig terjedtek a szivacsban vagy a kárpitanyagban. Az igazság sajnos azonban az, hogy a hagyományos cigaretta füstje a tetőkárpit és az ülések szivacsába beivódva szinte soha nem jön ki teljesen.
Az autómosás terén is látványos fejlődés történt olyan tisztítószerek piacon történő megjelenésével, amelyekkel környezetbarát módon tudjuk szeretett kocsinkat újjá varázsolni. Ahogy az élet minden területén, itt is fontos a tudatosabb megoldásokat választani, hiszen amint láthatjuk, a régi utak egyáltalán nem jobbak, csupán azért, mert megszoktuk őket, így érdemes nyitottnak lennünk a változtatásra és az újdonságokra.
A dohányfüst nemcsak az autóban hagy nyomot, hanem a szervezetben is. Azt ma már tudjuk, hogy a dohányzás minden formája káros, épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, azaz el sem kezdjük, vagy mihamarabb leszokunk róla. Már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a megbetegedések kockázata, ezért aki a leszokás mellett dönt, azt mindenben támogatni kell.
Sokan vannak, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább dohányoznak. Számukra fontos a tájékozódás az ártalomcsökkentésről. Léteznek olyan füstmentes technológiák, amelyek égés nélkül működnek, így használatuk során nem keletkezik füst, és nem ivódik be a szag az autó kárpitozásába sem. Egyes technológiáknál csikk és hamu sincs, így az autókárpitban okozott kiégéseket is elkerülhetjük. A füstmentes technológiák mögött évtizedes kutatások állnak, azonban a hosszútávú hatások vizsgálatára még további kutatások szükségesek. Ezek a technológiák nem leszoktató eszközök, a céljuk az, hogy a dohányzás során keletkező káros anyagok mennyiségét csökkentsék. Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) szerint egy szál cigaretta égése során közel 7000 vegyület keletkezik, ezek közül 93 bizonyítottan káros vagy potenciálisan káros.
A füstmentes alternatívák – mint a hevítéses technológia, elektronikus cigaretta vagy a dohánymentes nikotinpárna – akár 70–95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki, mint a hagyományos cigaretta. Az egészségügyi hatás és a károsanyag kitettség csökkenés közötti összefüggést, valamint a technológiák hosszútávú hatását azonban még vizsgálják. Fontos, hogy ezek sem kockázatmentesek: tartalmaznak többek között nikotint, amely addiktív, és számos káros élettani hatással bír, így például emeli a vérnyomást, a szívfrekvenciát, és hatással lehet a reprodukciós képességre is. Ezek az alternatívák nem leszoktató eszközök, hanem olyan felnőttek számára készültek, akik valamilyen okból nem szoknak le, de törekszenek az ártalomcsökkentésre. Fontos hangsúlyozni, hogy füstmentes technológiák ártalomcsökkentő hatása csak akkor érvényesülhet, ha ezek a technológiák teljesen kiváltják a cigarettát. Az együttes használat esetén az ártalomcsökkentés nem valósul meg maradéktalanul.
A legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- vagy nikotintartalmú terméket sem az autóban, sem máshol. A legnagyobb kockázat az égéssel kezdődik – a legkevesebb ártalom kizárólag a teljes leszokással érhető el.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
A cikket a Dialogue Creatives készítette, nem a Totalcar szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.
