Sik Barna megfontolt tuner. Könnyűszerrel beszél tele egy diktafont,
ha az autója a téma, de közben még gondolatban sem rugaszkodik el a
földtől.
Az autótuningot az ésszerűség kereti közé szorítani abszurditás,
esetünkben valahogy mégis így történt. Néhány zsákutca és hamvába holt
megoldás után elkészült az autó, amivel a nagyi is mehet a piacra, és a
hentesnek fel sem tűnik, hogy 100 lóerős Swifttel érkezett.
Másfél éves volt a limitált citromsárga Suzuki Sport 4, amikor
Barnához került. A 2000-es autó csak külsőségekben igazodott a nevéhez,
a 68 lóerős, 1,3-as, nyolcszelepes autó nem éppen a büntető kategória.
Az előző tulaj ugyan megtette a tőle telhetőt: a gyári sportos extrák
mellé
15-ös kerekeket, Eibach ültetőrugót, Remus kipufogót installált,
majd bőrbelsőt és fóliázott ablakot, de Barna ezzel nem volt
elégedett. Ő egy előző generációs kocka GTi-n nevelkedett, tudta,
milyen a halálfélelem 190-nél. Ettől az autótól is többet várt.
Első körben
mindenki a sportlégszűrőtől és a csiptuningtól várja a
megváltást, ahogy esetünkben is történt. Az eredmény nem volt
tökéletes, a csipelésnek köszönhetően a fogyasztás csökkent ugyan de a
teljesítmény nem nagyon akart változni. Egy normális ember ilyenkor
vagy vízbe öli magát, vagy gyorsan megválik a géptől.
De most nem ússzuk meg ennyivel. Barna nyomozni kezdett, majd egy év
intenzív internetes keresés után hazánkba
érkezett egy törött 1990-es GTi Swift. Lábon jött haza - tehát
tesztelhető példány -, és az ára csak 500 euró volt. Ennek az autónak a
motoralkatrészei kerültek át a nyolcszelepes blokkba.
Az átalakítást Zambelly György raliversenyző csinálta. Ö a saját
autóján találta ki, de egyszer egy nem kellően rögzített benzincsőnek
köszönhetően
porig égett. Fejben viszont megmaradt a technológia, így Barna
kocsiját rövid idő alatt újba tette. Ma már nem foglalkozik ilyesmivel
- ha valaki ilyesmit fontolgatna -, viszont Vecsésen egy csapat épít át
Swift-hibrideket.
Az átalakítás úgy történt, hogy a blokkról először lebontottak
minden felesleges sallangot. A tömböt ki sem vették a helyéről,
az olajteknőt leszerelve ki lehetett fűzni a belső alkatrészeket
is. Nem kellett átíratni, nem kellett motorcserét kérni, mert a
lökettérfogat és motortömb a régi marad. A donorból új dugókat,
hajtókart, csapágyakat és komplett, két vezérműtengelyes hengerfejet
kapott. Szerencsére az eredeti blokk alig futott 60 ezer kilométert,
nagyon jó állapotban volt, fúrni sem kellett.
A két vezérműtengelyes hengerfej alapos tisztításon és felújításon
ment át. Az AC- és az olajpumpa is a GTi-ből van.
A vezérlőelektronika változott, a motor hengerenkénti
befecskendezéses lett. A motortéri kábelköteget kellett
összeilleszteni az eredeti magyar kábelköteggel, ami az átépítés egyik
legnagyobb feladata, de már erre is van itthon szakember. Ezen ugye nem
csodálkozunk.
Néhány adat
Gyorsulás:
0-100 km/h-ra: 8,2 s (két személlyel: 8,47 s)
1/8 mérföld: 10,5696 s, 107,28 km/h (2006. Japfest)
1/4 mérföld: 16,389 s, 134,82 km/h (2006. szept. 23. Tököl,
Japfest)
Max. sebesség: 187 km/h
Teljesítmény: 101 LE
Tömeg: kb. 800 kg
Nyomaték: 113 Nm
bővebben »
A főtengelyt is át szokták hozni a GTi -ből, de most ezt nem
cserélték.
Az eredeti magyar főtengely egy kilóval könnyebb, mint a GTi-é, így
még pörgősebbnek ígérkezett. Mivel nem versenyautónak készült,
megkockáztatták, hogy helyén maradjon. Most 110 000 km-en áll
az óra, úgy tűnik, nem volt rossz döntés. Az átépítés nagyon szép
munka, öröm kinyitni a motorteret. Az eltelt évek alatt apróbb
finomhangolások szépítgetések történtek. Legutóbb ebayes
gyertyakábelszettet, Iridium gyertyákat kapott, amivel nem a
teljesítmény nőtt, inkább az alapjárat lett sokkal szebb.
Az átépített blokk nagyon jól bevált, és -
ahogy a Swift-motorok - ez is szinte elnyűhetetlen, ha figyelünk
a melegítésre, a hűtésre és az olajra. Most 5W-40-es olaj van benne, és
ezt 8-10 ezer kilométerenként cserélik. A hűtő is izmosabb, a GTi-ből
származik, de az 1,6-os hűtője is megfelel a célnak. Ezek dupla olyan
vastagok, mint az eredeti, és a régi helyére tökéletesen illenek.
A motorátalakítás után
a fék következett. Ez megosztja a közvéleményt, mert sokan
esküsznek az eredeti megoldásra. Barna egyszer kipróbált egy autót,
amin már átalakított fék dolgozott, a teszt után a kérdés nem volt
kérdés többé. Szerencsére a GTi-kaszni is ugyanilyen, ezért a legtöbb
futóműalkatrész is csereszabatos, nem kell furkálni, hegesztgetni,
csupán visszabontani, amíg sikerül felraknunk az aktuális elemet. Itt
hátul az egész csonkállványt kellett cserélni.
A hátsó tárcsa kifurkálása házilag történt. Először készült egy
szimmetrikus kép számítógéppel, majd
A3-as fénymásolón a megfelelő méretre nagyították. Összefogták a két
féktárcsát, a rajzról átpontozták a lyukak helyét, majd állványos
fúróval átfúrták. A fékhatás igazából nem lett látványosan jobb, csak
jobban néz ki, és jobban eszi a fékbetétet. Ha tárcsacserére kerül sor,
a lyuggatás most már kimarad. Amióta felkerült a hátsó tárcsa a
kocsira, azóta - bármily furcsa - megnőtt az autó renoméja. Sokkal
komolyabban veszik, a látható féktuning elárulja, hogy nem sima géppel
van dolgunk.
Elöl megtartották az eredeti futómű javát, hogy ne kelljen másik
féltengelyt beépíteni. Az igazi a GTi-é lenne, de sajnos a legfiatalabb
is 12 éves, ezért igazán jó féltengelyt nem könnyű keríteni.
A magyar csonkállványra rárakták a GTi-féknyerget, aztán a
GTi-tárcsa is a helyére került, az átmérőjéből 6 mm-t le kellett
esztergálni, hogy pontosan illeszkedjen.
Az eredeti 1,3-as váltóját is lecserélték. Mivel napi használatban
van az autó, itt is kompromisszumot kötött, most a háromhengeres ezres
Suzuki váltója van benne. Kiosztása ugyanaz, mint az 1,3-asé, csak a
végáttétel rövidebb.
A GTi váltó nem kedveli az autópályázást, mert ötödikben 130-nál
már 4500 körül forog a motor, cserébe ugyan nem kell visszaváltani,
mert 140-től 200-ig úgy húz, mint a barom. Az ezres váltója a
GTi-blokkal együttműködve sokkal komfortosabb, és most ez volt a cél.
Van egy srác, aki a GTi-motorhoz meghagyta az 1,3-as váltót, ami
kettesben 60-tól 120-ig használható. Ha leforogná a motor ötödikben a
végét, 250-et is menne.
Ha tulajdonosa normálisan autóként, nem versenyautónak használja,
fél-egy literrel eszik többet, mint eredetileg. Most így 7 liter alatt
eljár, ha nyomja neki, akkor 8 liter. "Ebben a köbcentitartományban az
autónak nincs természetes ellenfele - mondja Barna.
- A másfél liter feletti turbómotoros autók és a két liter feletti
szívók tudják megfogni. Persze egy-két extrém példától eltekintve,
mit például a Lotus Elise." Óra szerint 200 felett megy, de a kerekek
miatt csal egy kicsit, GPS-szel mérve 187 km/h a vége.
Barna évekig nem nyúlt a külsejéhez,
már a haverok fikázták, hogy legalább egy fehér indexet tegyen
fel. A nyomásnak muszáj volt engedni, a felnicsere viszont saját
választás. A 15-ös felnit (és a 195/40-es gumit) lecserélte, mert
ütötte-vágta a kocsit. A mindennapi használat egy komfortosabb,
filigrán 14-est kívánt, ami engedi látszani a fékeket.
Belül, a kormányoszlopkonzol fölé került egy távtartó, hogy kicsit
lejjebb üljön a kormány. A légzsák maradt, ezért sportkormányról szó
sem lehetett.
A short shifter egy ügyes kezű autószerelő baráttal közösen
készült. A váltórúdból felül levágtak, alul beletoldottak egy
kicsit.
Persze Barnának is sikerült elérnie,
amit egy idő után minden tuningoló elér: hülyének nézik. Jelen
esetben azért, mert annak idején egy hároméves autóba egy tizenéves
blokk elemeit rakta, de szerencsére az idő őt igazolta. Igaz, a tuning
alatt szinte mindig kompromisszumot kellett kötnie. Megbízható, munkába
járós, mindenes autót akart, naponta minimum 50 km
futásteljesítménnyel. Szerencsére eddig ezzel nincs hiba.
Egyetlen nagyobb gond volt.
Öt tescós tankolás után elhalt az 15 éves GTi-benzinpumpa, mert
valahogy két ujjnyi víz került a tankba. Szerencsére ezt az Euro
3-as Swift AC-pumpájával pótolni lehetett, ami ugyanúgy 3 bar
benzinnyomást biztosít. A Swift-tuningolásnak itt a nagy előnye: szinte
minden beszerezhető, és nagyon sok kompatibilis alkatrészt találni.
Az autót annak idején 1 350 000 forintért vette, azóta
körülbelül egymilliót költött rá. Persze
ezt egy tuner sem számolgatja szívesen. Nem vészes összeg, ha
csak nem gondoljunk bele, hogy egy ilyen Swift piaci ára 8-900 ezer
forint. Úgyhogy Barnabás is azt mondja: "Inkább nem eszem, nem iszom,
de nem adom el." Istenem, a tuning a legveszélyesebb betegség.
Ez mind semmi
Aki további részletekre kíváncsi, ne
hagyja ki a hazai hibrid GTi oldalt
Kattintson ide!
Kedves olvasó! Ha ön is úgy érzi,
értéket rejteget garázsában, ami saját keze munkáját vagy ötleteit
dicséri, és szívesen megmutatná a nagyvilágnak - miközben nem fél
az igazságtól -, keressen meg bátran.
Égő Ákos
További cikkeink










