Vannak motorosok, akik nem pusztán a motorozás szeretete miatt ülnek kétkerekű járműre, hanem ideológiát is gyártanak hozzá. Minduntalan hangoztatják, hogy a motorozással a szabadságot, a lázadást fejezik ki, miközben sokan azt sem tudják, jó dolgukban mit csináljanak. Ahelyett, hogy csak felülnének arra a motorkerékpárra, ami éppen adódott, azon gondolkodnak, ki az igazi motoros. Ez a probléma már-már megosztani látszik a "motoros társadalmat".
A minap egy levelezőlistán találtam ilyen vitára. A témát lezárandó,
az egyik résztvevő pontokba szedte az ismérveket, melyek meghatározzák,
hogy ma Magyarországon ki is nevezheti magát motorosnak a motorosok
szerint. Mitagadás igen-igen ellentmondásos elvárásokat támasztanak
egymás iránt.
A felsorolás a következőképpen kezdődik:
"az igazi magyar motoros :))
1. A pályafutását Riga, Verhovina vagy Komár moped nyergében
kezdte"
Nos, ha ez így van, tudok valakit, aki méltán nevezheti magát "igazi
motorosnak". Ráadásul ő nem csak hogy Riga nyergében kezdte
pályafutását, de tervei szerint ott is fogja befejezni 30-40 év múlva.
Kun "Riga" Péter egy véletlen folytán került kapcsolatba a
márkával, de évek óta hűséges hódolója. Megszállottságát pedig nem csak
szóban, hanem tettekkel is bizonyítja:
 |
|
| |
|
A képeken látható motor típusa Riga 12.
Eredetileg piros volt és vajszínű, most metálzöld. A vázfényezés
még a tulajdonos, Péter szerint is,
elég gány munka, ugyanis néhány helyen rövid idővel
elkészülte után már le is pergett a festék. A tankját Báthoty
András fényezte, aki egyébként az utóbbi időben sok jól sikerült
munkát mondhat magáénak. Péter eredetileg olyan fényezést szeretett
volna, hogy messziről egy sárkánynak látszódjon a motor, de végül
is meghallgatta mások - többek között András - véleményét is és
belátta, hogy úgy nem lenne olyan látványos.
| |
|
|
|
Ez Péter első motorja, ami 1974-ből származik.
Eredetileg nagyapja vásárolta 1976-ban, majd egészen ?80-ig
használta. Ezután a sufni hátuljába került a jármű. Később,
1991-ben fedezte fel a család a jobb sorsra érdemes mopedet,
elhozták, de egészen ?96-ig felé sem nézett senki. Akkor találta
meg Péter, aki mindenekelőtt teljes motorgenerált csináltatott
rajta, hogy biztonságosan használni tudja.
Mindig pöccre indul. Maximálisan leegyszerűsített motor,
ezért a technikai részletekbe nem is bonyolódnék bele. Az oroszok
jól megcsinálták. Érdekes például, hogy nincs rajta
gyújtáskapcsoló, hanem a robbanástérben kell kinyitni egy kis
lyukat, akkor elmegy a kompresszió és leáll a gép. Ha visszaengedi
az ember, rögtön újra lehet indítani.
| |
|
| |
|
Péter - mióta elkészült a moped -, szinte
mindenhová a Rigával megy, jár motorostalálkozókra, gyorsasági- és
gyorsulási versenyekre. Azóta nagy Rigás lett. "Gondoltam,
legalább egy ember legyen, aki szereti." válaszolta
hitetlenkedve feltett kérdésemre. Azt is elmondta, hogy ezen a
télen megint szétszedi a gépet, az elektromosságot behúzza valami
szép csőbe, és eldugja valahova a benzinszűrőt is - nem mintha
olyan sok hely lenne a motoron, ahova csak úgy el lehet dugni
dolgokat, de éppen ez a szép benne. Mivel most már végleg
elhatározta, hogy csak a Rigák érdeklik, szerzett egy másikat is,
amiből ezen a télen trike-ot fog építeni.
Hogy a témában egy kicsit tisztábban lássunk,
tudnunk kell, hogy a Riga és a Verhovina egy tőről ered, egyazon
szovjet cég termékei azzal az apró különbséggel, hogy míg a Rigát
nyugat-európai exportra gyártották,
a Verhovina a dél-afrikai hadszíntérre készült.
| |
|
|
|
Egy barátom csak annyit fűzött hozzá a
márkához, hogy úgy tíz-tizenöt évvel ezelőtt akkora volt a
különbség a Jawa Mustang és a Riga között, mint manapság az EVO
Harley és a Shovel között. Míg
a Jawások fel-alá motorozgattak a városban "céltalanul" (ami
mellesleg akkoriban komoly büntetést vont maga után), a Rigások
folyton csak szereltek, és soha nem volt pénzük benzinre, mert
mindig alkatrészre kellett. Ebből az időből származik az amondás
is, hogy "Laza, mint a Rigalánc"
Ja, mielőtt elfelejteném. VK a meghatározást
így folytatja:
"2. Anyagi lehetőségeitől függően legalább 2, de inkább több
motorkerékpárja van. Ezek közül néhányat közlekedésre, túrázásra,
gyorsulási versenyeken való részvételre is használ, de csak az
egyikkel MOTOROZIK. Ez általában az a gép, amelyik mar évekkel
ezelőtt is csak isteni csodatétel következtében ment át a műszaki
vizsgán"
a webszerkesztô megjegyzése:
Én Musztángos voltam, de a ház végén lakott egy barátom aki Rigával
szenvedett. Minden motorozás elött, után és közbe motort kellet
szerelnie. Sajnos a nagyon gyenge minôségű alkatrészek miatt vakmerôség
volt meszire menni. Rendszeresen tört a hátsó lánckerék, aminek
következtében megszorult a hátsó kerék, és jöhetett a parkettázás.
Jókat gányoltunk együtt. Én a rémséges JAWA MUSTANG chopperesítésén
dolgoztam lankadatlan - ami a típus ismeretében ugye, lehetetlen
feladat -, Gyuri meg a Rigával bajlódott.
Aki ebbe belejön nem tudja abbahagyni. Késôbb MZ következett, majd a
Trabant, és utána a csúcs: a Wartburg. Minden maradt a régiben.
Utoljára pár éve a járdán segítettem visszailleszteni a fôtengelyt és a
dugókat a Wartburg blokkba. Ez az egy művelet, amit nem tudott egyedül
megcsinálni a ház előtt, mert legalább három kéz kellett hozzá, és a
felesége nem volt otthon. Én a fôfékhengert cseréltem a SAAB-ban...
De minden a Rigával kezdôdött.
