Állítsd be, hogy a Totalcar az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Marcos név valószínűleg még sok autórajongónak sem cseng ismerősen, pedig a brit márka már az 1950-es évek végétől épített könnyű, különleges sportautókat. A Mantara a gyártó egyik legismertebb modellje volt a kilencvenes években, amely a klasszikus brit receptet követte: hosszú motorháztető, hátsókerék-hajtás, alacsony tömeg és egy jókora V8-as motor az orrában.
A most eladó Spyder változatot egy 3,9 literes Rover eredetű V8-as hajtja, amely 193 lóerőt teljesít. Ez elsőre nem tűnik soknak, de a mindössze nagyjából egytonnás tömeggel párosítva kifejezetten élénk menetteljesítményt ígér, és alig több mint 5 másodperc alatt már eléri a 100 km/h-t.
Az üvegszálas karosszéria alatt csővázas konstrukció dolgozik, így a vezetési élmény inkább hasonlít egy klasszikus sportkocsiéhoz, mint egy modern autóéhoz. A Marcos mindig is a brit autóipar különc szereplői közé tartozott. A márka sosem gyártott nagy darabszámban autókat, inkább a kézzel épített, karakteres sportkocsikra koncentrált.
A Mantara is ebből a filozófiából született: nem a kifinomultsággal vagy a mindennapi használhatósággal akart hódítani, hanem a nyers vezetési élménnyel. Légzsákok, vezetéstámogató rendszerek és érintőképernyők helyett egy V8-as motor, egy könnyű karosszéria és egy nyitott tető várja a sofőrt – pontosan úgy, ahogy a brit sportautó-építés aranykorában megszoktuk. A hirdetés szerint az autó 1994 januári gyártású, 61 ezer kilométert futott, jelenleg osztrák okmányokkal rendelkezik, az ára pedig 15 millió forint. Nem olcsó, de könnyen lehet, hogy nemcsak az ország, hanem a világ egyik legritkább forgalomban lévő brit roadsteréről beszélünk. A Marcos Mantarából ugyanis mindössze 137 példány készült, és a legtöbb becslés szerint ma már száznál is kevesebb maradt az utakon.
Nem biztos, hogy ez a legjobb autó, amit ma 15 millió forintért meg lehet venni, de kétség kívül az egyik legérdekesebb és legkarakteresebb. Egy olyan korszak lenyomata, amikor a kis brit manufaktúrák még bátran építettek különc sportautókat, fittyet hányva a piaci trendekre és a józanészre. A mai autóiparban különösen üdítő látni, hogy egykor léteztek ilyen őrült mellékvágányok, számomra britként pedig külön öröm látni, hogy nem csak a teát, az esős időt és az út rossz oldalán való közlekedést sikerült megmutatnunk a világnak.
További cikkeink
