Az utóbbi időben számos manufaktúra kezd bele klasszikus sportautók felfrissítésébe. Hódolva a restomod műfajnak így tett a brit Encor is, ami a 70-es évek egyik legkívánatosabb sportautóját, a Lotus Espritet vette elő. A vonzalom nem véletlen, a legendás formatervező Giorgetto Giugiaro volt a fő oka annak, hogy sokak számára Ferrarik és Lamborghinik mellett az Esprit is klasszikus poszterautó lehetett.
Éppen ezért az Encor nem nyúlt a sziluetthez, sőt, a legtöbb jellegzetes formai elemet érintetlenül hagyta. Legfeljebb egy-egy apró részletet modernizáltak, mint például a fényszórók vagy a nappali menetfények. Az építéshez az alapot bár az 1994-től elérhető S4-es széria adta, a karosszéria valójában az 1976-ban induló S1-et idézi. Ez abból a szempontból előnyös döntés, hogy az utolsó Esprit generáció volt technikailag a legfejlettebb. A merev szerkezete ideálisabb egy restomod építés kiszolgálására, miközben a futóműve is potensebb, mint a 20 évvel korábbi elődé.
Azonban az első generáció formája valahogy vonzóbb, talán csak az elmúlt évtizedek szépítették meg. Ehhez nem is nyúlt érdemben az Encor, a paneleket viszont szénszálasra cserélte és a szerkezetet több helyen is megerősítette. A Series 1 súlya még így is megáll 1200 kilóban, ami csak azért szép, mert a hajtáslánchoz is hozzányúltak és az autó jóval erősebb lett. Az eredeti type 918 motoron lecserélték a két turbót, a dugattyúkat, a hajtórudakat és modernizálták a befecskendezést is. Így a 3,5 literes, V8-as immár 400 lóerő leadására képes 6200-as főtengelyfordulat mellett, míg a csúcsnyomaték bő egy ezressel lejjebb jelentkezik és 474 Nm.
A váltó maradt az eredeti, ötsebességes Renault egység, annyi különbséggel, hogy a belsejét alaposan kipucolták és erősebb alkatrészekkel rakták össze, hogy bírja a nagyobb terhelést. Bár azt is fontos megjegyezni, hogy a motor teljesítményét a Lotus eredetileg visszavette 507 lóerőről 355-re, hogy ne tépje szét a váltót. Az Encor módosításaival azonban pont emelhettek annyit a motor erején, hogy az eredeti 4,1 másodperces 0-100 helyett a Series 1 már kerek négy másodpercet fusson.
A megnövekedett teljesítményhez nagyobb fékek járnak, amiket az AP Racing szállít. A régimódi kormányművet kicsit átdolgozták és akasztották rá egy elektromos szervót, ami pont csak annyira szól bele az irányításba, hogy ne vegye el a nyers vezetési élményt. A felfüggesztést alaposan felfrissítették, áthangolták a csillapítást, feszesebb stabilizátorokat építettek be, illetve a kellő tapadásért egy részlegesen önzáró differenciálművet is tettek a hátsó tengelyre.
Azt sajnos már megszokhattuk, hogy a hasonló színvonalú építésekért mindig csillagászati összeget kérnek az apró műhelyek. Ráadásul nem is gyártanak mindenkinek autót, az Encor csupán 50 darab Series 1-et tervez építeni – azonban ahogy a nevéből is fakad, valószínűleg nem ez lesz a brit manufaktúra egyetlen modellje. Valószínűleg nem érdemes majd kivárásra játszani, hiszen hiába a 430 ezer fontos, azaz szűk 190 millió forintos – donorautó nélkül – ár, semmi kétség, hogy elkapkodják majd a gyönyörű Esprit restomodokat.
További cikkeink
