A címlapkép illusztráció - forrás: Getty Images
A legtöbb modern autó egy sor adatot rögzít a járművet érő bármilyen hatásról vagy vezérlésről, hogy a menetbiztonsági elektronikák minél hatékonyabban működhessenek. Az adatokra persze nemcsak az autók belső rendszerei éhesek pillanatnyi felhasználás szempontjából, hanem azok a biztosítótársaságok is, akik minél pontosabban akarják megismerni az ügyfeleik szokásait.
Konkrét példa egy amerikai férfi, Philip Siefke esete, aki a Toyotájára keresett új biztosítást, mikor megdöbbenve tapasztalta, hogy az eddig használt havonta (!) 300 dolláros (nagyjából 100 ezer forintos) biztosítási csomagja mostmár 400 dollárba (130 ezer forintba) kerül, mivel előző nap egy erőset fékezett, hogy elkerüljön egy balesetet.
A férfi ezután természetesen panasszal élt, azonban ezt a Toyota elhárította, mondván, a vásárláskor az apróbetűs részek között szerepelt, hogy a vezetési adatokat a gyártó továbbértékesítheti. A történet tanulsága innentől viszont csak az apróbetűs részek értelmezésének fontossága lehet, akkor is, ha az sokszor átláthatatlan.
A szabályozó hatóságok persze nem nézik jó szemmel az ilyen ügyeket. A szövetségi kereskedelmi bizottság (FTC) 2024-ben már figyelmeztette a fogyasztókat hasonló esetekre, egy GM ellen indított ügyben pedig 5 évre meg is tiltotta a gyártónak, hogy tájékoztatás nélkül értékesítse a személyes adatokat.
Szerencsére Európában hasonló esetek nem valószínű, hogy megtörténhetnek. A GDPR szabályozás ugyanis a világ egyik legszigorúbb adatvédelmi törvénye. Ennek értelmében az autók ugyan gyűjthetnek hasonló adatokat, azonban ezeket kizárólag biztonsági funkciókra, fejlesztésekre vagy diagnosztikára lehet használni, amennyiben ettől eltérnének, ahhoz kiemelt hozzájárulást kell adni, amelyet az illető bármikor visszavonhat.
Forrás: Carscoops.com
