hirdetés

Igen, tudjuk: ez nem a tőlünk megszokott tartalom, de érdekesnek találtuk a témát, így írtunk róla. Szokásos autós anyagainkért kattints a főoldalra.


A tudomány jelenlegi állása szerint az exobolygók, azaz a naprendszerünkön kívül található planéták meglehetősen gyakoriak. Eddig több mint 6000-et találtunk, de csupán a mi galaxisunkban, a Tejútrendszerben több száz milliárd rejtőzhet még belőlük. A becslések szerint ezek közül úgy 11-40 milliárdra igaz, hogy hasonlóak a Földhöz, és pont a megfelelő távolságban keringenek a csillagjuktól az élet kialakulásához.

Ha ehhez hozzá vesszük, hogy az univerzum körülbelül 100-200 milliárd galaxis otthona, amik további sok milliárd csillagot, körülöttük pedig további sok milliárd potenciálisan lakható bolygót rejtenek, felmerül a kérdés: hol van mindenki? Miért nincs tele a világűr repkedő űrhajókkal és hódító útra induló idegen civilizációkkal?

Fotó: Getty Images

Ezt az ellentmondást Fermi-paradoxonként ismeri a tudomány, és bár rengeteg potenciális magyarázat született rá az évek során, igazolni még egyiket sem sikerült. Vannak, akik szerint a megfejtés csupán annyi, hogy egyedül vagyunk az univerzumban, bármennyire is valószínűtlennek tűnik ez. Mások szerint bár az élet gyakori a világűrben, az emberekhez hasonló intelligens létformák elképzelhetetlenül ritkák, sőt, talán mi vagyunk az egyetlenek. De létezik olyan elmélet is, ami szerint az intelligens civilizációk sem ritkák, csakhogy előbb utóbb mindegyik elpusztítja saját magát, és az emberiségre is ez a sors vár.

Nemrég azonban Robin Corbet, a NASA és a Maryland Egyetem asztrofizikusa egy új elmélettel állt elő Egy kevésbé félelmetes univerzum? A hétköznapiság mint magyarázat a Fermi-paradoxonra című tanulmányában. A tudós a „radical mundanity", azaz radikális hétköznapiság szellemében közelített a földönkívüli élet kérdéséhez, ami jelentősen eltér attól, ahogy a témáról általában gondolkodni szoktunk.

Egy elképzelt Dyson-gömb illusztrációja. Fotó: Wikimedia Commons

Az idegeneket sokan az emberiséget leköröző, elképesztően fejlett technológiával rendelkező lényekként képzelik el, akik már rég megvalósítottak olyan, számunkra elképzelhetetlen dolgokat, mint a fénysebességnél gyorsabb utazás, vagy a Dyson-gömb. Corbet a radikális hétköznapiság elve alapján azt feltételezi a tanulmányában, hogy valójában szó sincs ilyesmiről. A tudós szerint könnyen elképzelhető, hogy az univerzum, sőt, a Tejútrendszer is hemzseg az intelligens idegen civilizációktól, csakhogy technológiai fejlettség terén egyikük sem jár sokkal előrébb az emberiségnél.

"Az az elképzelés, hogy [az idegenek] fejlettek, de nem sokkal fejlettebbek [nálunk]. Olyan, mintha náluk már megjelent volna az iPhone 42, miközben mi csak az iPhone 17-nél tartunk" - magyarázta Corbet. Eszerint az emberiség azért nem talált még megoldást a csillagközi utazásra vagy a galaxis kolonizálására, mert az ilyesmi felfoghatatlanul nehéz, vagy akár lehetetlen. Mások sem járhatnak tehát sokkal előrébb, mint mi.

Fotó: Getty Images

A felvetés, hogy az idegenek valójában nem olyan izgalmasak és érdekesek, mint ahogy gondoltuk, elsőre kiábrándítónak tűnhet. Pedig ez az eddigi legmegnyugtatóbb magyarázat a Fermi-paradoxonra. Ahogy a híres sci-fi író, Arthur C. Clarke mondta, „vagy egyedül vagyunk az univerzumban, vagy nem, és mindkét lehetőség egyformán ijesztő." Ezzel szemben a gondolat, hogy nem vagyunk egyedül, de közben nem is kell attól tartanunk, hogy a jövőben idegen gyarmatosítók szállják meg a földet, valóban egész felemelő.