hirdetés

Az autógyártók az utóbbi években egyre inkább komoly bevételi lehetőségként számolnak az előfizetési díjakkal, azt azonban senki nem tudja biztosan, hogy a valóságban mekkora piacról lehet szó.

A kérdés úgy merül fel, hogy összességében mennyit lehet elkérni az autókban szoftveresen aktiválható szolgáltatásokért, és ilyen adatokkal eddig nemigen dobálóztak a gyártók. Olyan számokat olvashattunk, hogy a Stellantis 2030-ra 25 milliárd dollár bevételt vár az előfizetésektől, de a GM is 23 milliárd dollárra számít ebből a forrásból. Azt azonban most először becsülte meg egy gyártó, hogy mekkora havi összegre számít a vásárlóitól: a General Motors állítólag 135 dollárra – átszámítva úgy 49 ezer forintra – becsüli azt az összeget, amit az átlagos vevő még hajlandó lehet kifizetni, persze az autó részletein felül.

Azt nem tudni, hogy az autógyárak milyen adatokból vonják le a következtetéseiket, de egy független felmérés azt mutatta, hogy az előfizetési hajlandóság ezen az új területen Észak-Amerikában is elég alacsony: a megkérdezettek háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy semmiképp nem szeretne az autójára is előfizetési szerződéseket kötni.

A szoftveriparban és a szórakoztatásban az elmúlt évtizedben gyorsan terjedő szolgáltatási modellel az a probléma, hogy halmozódva egyre nagyobb terhet jelent, és ezt már a fogyasztók is egyre inkább érzik. Az Xbox Live, Netflix, Spotify és egyéb hasonló előfizetések egyre nagyobb terhet jelentenek a háztartások költségvetése számára, és a reakciók alapján az sem biztos, hogy ebbe a körbe a viszonylag későn érkező autógyártók is beférnek, különösen úgy, hogy alapvetően kényelmi szolgáltatásokért próbálnak így pénzt kérni.