hirdetés

Az állami hátterű török népautó-programról 2012-ben hallottunk először, és azóta elég rendszeresen. Jellemzően az épp aktuális ipari miniszter mond nagyokat róla, közepesen távoli időpontokat emlegetve.

Most Mustafa Varank, az aktuális ipari és technológiai miniszter van soron: ő már tisztán villanyautóról beszélt, 500 km hatótávval, amely 2022-ben kerülhet gyártásba. Hogy legyen is valami a dologból, az elvileg egy konzorcium dolga lesz, amelyet öt nagyobb helyi cég alkot. Ezek kevéssé ismert, zömmel autóipari cégek – a kivétel a Turkcell, egy helyi mobilszolgáltató, illetve a BMC, amely olcsó teherautói révén a török haszonjármű-piac legnagyobbja.

Korábban még a gyártást ígérték 2019-re, most már csak az első prototípust, de a menetrend így sem lenne rossz, ha nem tudnánk, hogy hét éve vergődnek a projekttel, és négy éve vannak a kezükben a Saab 9-3 tervei és gyártási jogai, mégsem látszik, hogy egy tapodtat is haladtak volna a valódi autógyártás felé.

Törökország egyébként tisztességes autóipari nagyhatalomnak számít, tucatnyi nagy kapacitású, külföldi típusokat gyártó üzem működik az országban. Csakhogy saját tervek alapján 1981 óta nem mutattak be, és 1991 óta nem gyártanak autót. Nem csoda, hogy a jól hangzó választási ígéretek egyike lett, hogy Törökország megmutatja autóipari nagyhatalomságát egy saját típus elkészítésével. Csakhogy úgy tűnik, itt nincs a projektre annyi pénz, mint Oroszországban volt, és ennek megfelelően az eredmények is jóval visszafogottabbak.