A városi levegőt rengeteg ipari gáz, autó és busz szennyezi, ezért ezen e területen kerékpározni nemhogy egészségesebb más közlekedési eszköznél, hanem még több kockázatot jelent – jelentették ki kanadai kutatók önkéntesekkel végzett vizsgálatuk alapján.

Jó levegőjű, csendes erdőszélen biciklire ülni remek testmozgás és igen egészséges, de a nagyvárosi forgalomban a helyzet egészen más. A zsúfolt utakon, ahol sem az autósok, sem a kerékpárosok nem nagyon tartják be a közlekedési szabályokat, már pusztán a balesetveszély is fokozott.

Olyan, jól szervezett és nyugodtan közlekedő városban, mint Helsinki, a biciklizők a legújabb statisztika szerint ötször gyakrabban szenvednek közlekedési sérülést, mint az autósok, és tízszerte nagyobb esélyük van a közlekedési balesetre, mint a busszal közlekedőknek.

Scott Weichenthal és munkatársai egy hét éve megjelent német tanulmány alapján – amely szerint a kerékpárosok gyakrabban kapnak szívinfarktust, mint a tömegközlekedők – kezdtek dolgozni. A kanadai munkacsoport egészséges, nem dohányzó embereket vont be a vizsgálatba. A 42 résztvevő egy órát biciklizett a városban, illetve otthon szobabiciklin. A városi kerékpározás tekintetében különbséget tettek főútvonalak, illetve mellékutcák között.

Vizsgálták pulzusszám változékonyságát, mivel ha a szívműködés változékonysága csökken, az fokozza a szívinfarktushajlamot. A nagyforgalmú úton kerekezés három órára jelentősen rontotta szívműködés változó képességét. Hasonlóképpen a megpihenés után még sokáig kóros volt bizonyos vérgázösszetevők értéke, ha a kerékpáros sűrű forgalomban biciklizett.

A kanadai munkacsoport azt ajánlja, hogy a biciklis, ha teheti, a nagyforgalmú, sok kereszteződéssel megszakított útvonalak helyett kisforgalmú utcákon igyekezzen célhoz érni, és fontos volna a kerékpárutak kijelölésekor is erre figyelni. Összegzésül megállapítják: a város közepén kerékpározni nem egészséges.