Az olaszok továbbfejlesztették az
Enzón alapuló pályagépet az elmúlt két évben lefutott 35 ezer
tesztkilométer tapasztalatai alapján. Az FXX-ek így most egy Evolution
Package nevű, utólag beszerelhető csomagot kapnak, amellyel a gyári
tesztpályán, Fioranóban 1:18-ról 1:16-ra csökkenhet a típus legjobb
körideje.
Galéria - kattintson a képre
A Ferrari nem egy-egy, Michael Schumacher agyáról másolt automata
pilótát épített az autókba – bár nyilván ez is megoldás lett volna –,
csupán a részleteken csiszoltak egy keveset. Javítottak az FXX
aerodinamikáján, a motor maximális fordulatszámát percenként 8500-ról
9500-ra növelték, így a teljesítmény 800-ról 860 lóerőre nő. A magasabb
fordulatszámnak megfelelően a végáttételen is módosítottak, így az autó
végsebessége helyett elsősorban a gyorsulása javult, ami a
versenypályákon folyó tesztelésnél sokkal lényegesebb. Ráadásul a
robotizált, szekvenciális váltón is javítottak, így egy kapcsolás 8
helyett 6 századmásodpercig tart. Az első futómű geometriáját is
átalakították, így javult az úttartás, miközben csökkentették a
gumiabroncsok kopási sebességét, a kerámiatárcsás fékrendszert pedig
hosszabb betéteket fogadó féknyergekkel tették még hatásosabbá.
Mindennek látszólag semmi értelme, legfeljebb nagyobb sebességgel
örömködhetnek a tesztautók dúsgazdag gazdái, de épp itt az FXX program
lényege: a Ferrari gyakorlatilag a kliensei pénzén próbálhat ki, vagy
tökéletesíthet olyan műszaki megoldásokat, amelyeket más autógyártók
zárt tesztpályákon, pénzért szerződtetett pilótákkal, tisztán saját
költségükön dolgoznak ki. Nem is csoda, hogy az Evolution Package
bemutatásával egy időben a Ferrari két évvel meghosszabbította az FXX
programot.
További cikkeink
