hirdetés

Mielőtt útnak indultunk, Csikós elmesélte, milyen a svédeknél vezetni. Figyelj Tibby, mész kétszáz kilométert, nincs település ami látható volna, nincs óriásplakát, nincs semmi, csak fenyő, hó, fenyő és hó. Egyszercsak látsz egy táblát, hogy Stockholm még 384 kilométer. Olyankor a kardodba dőlnél.

Ma pont láttuk ezt a táblát, jókat röhögtünk, hogy hihi-hehe, látod, ezt mondtam, hihi-hehe.

Aztán szépen elgurultunk Stockholmig, közben ettünk egy jót, meg tankoltunk is. A hó esni kezdett Norrköping vonalában, de szépen lehetett jönni, nem volt gond. A nagy  távolság azonban eléggé kiábrándító, főleg kialvatlanul, sötétben, télen.

A fővárost elhagyva, hosszas hallgatást követően megszólalt Mohabá: Menj tovább kétszázhatvan kilométert.

Sakk-matt.

Update: közben a sokadik autót látjuk a szalagkorláton.

A srácok mostanra elhagyták Uppsalát, úgy dönöttek, hogy igyekeznek Domsjöhöz minél közelebb megszállni estére. Nemsokára jön a következő poszt. Sundsval még 84 kilométer, most hívtam Csikóst, azt mondja, ideje lesz nekiállni szállást keresni ott éjszakára. A galériában a Svédországba érkezés képei. - omm -

A sztori eddig: 1.rész, 2.rész, 3.rész, 4.rész, 5.rész, 6.rész, 7.rész, 8.rész, 9. rész, 10.rész, 11.rész, 12.rész, 13.rész, 14.rész, 15.rész, 16.rész, 17.rész

(X) akiknek köszönhetjük: